További Magyar cikkek
A forint erősödésének maximális mértékét nehéz meghatározni, azonban a forint elmúlt hónapokban megfigyelt erősödését támogató folyamatok közül egyre több esetben nő a valószínűsége egy olyan visszarendeződésnek, amely az árfolyamot egy fundamentálisan sokkal könnyebben magyarázható szintre emelné vissza. A Concorde szerint a forint euróval szembeni árfolyama ma túlértékelt, és nagy a valószínűsége, hogy az év végére inkább 250-hez lesz közelebb a kurzus, mint 230-hoz – írja a cég makroelemzője.
Hétfő óta gyengül a forint
Két százalékot gyengült a forint három nap alatt. Az euróért reggel még 231,8-at, dél körül már 232,7-et kellett fizetni, az árfolyam délután 232,3 körül látszott beállni. A Goldman Sachs június végi értékelése szerint három hónap múlva 230, egy év múlva 225 forint lehet az euró.
Márciusi csúcsához képest július közepéig több mint 14 százalékot erősödött a forint az euróval szemben. Ugyan korábban a forint erősödésére számított a Concorde is, az azonban Samu János, a cég makroelemzője szerint nem várt mértékeket ért el az utóbbi négy hónap folyamán.
Az erősödés kiváltó okai belső-, illetve külső eredetűek voltak. A magyar gazdaságpolitika érdeme, hogy megszűnt a jegybank hitelességét (és lehetőségét) csorbító árfolyamsáv, amivel párhuzamosan a monetáris tanács is egyre szigorúbb hangnemet ütött meg. Ez a hozzáállás jelentősen rontotta a forint gyengülésére pozícionált befektetők kilátásait, akik ezen befektetéseik felszámolására kényszerültek, ezzel hozzájárulva a forint erősödéséhez. További belföldi eredetű, ám folyamatában már régóta a forintot támogató hatása volt a folyó fizetési mérleg csökkenésének illetve az azt támogató költségvetési kiigazításnak.
A régiós társak és az olajár is segített
A nemzetközi hatások közül kiemelendő a régiós devizák, elsősorban a zloty és a cseh korona trendszerű erősödése, amely tavaly ősszel gyorsult fel komolyabban, de nem lehet kihagyni a hangulatot erősítő elemek közül a szlovák euró-csatlakozás szlovák koronára kifejtett hatását sem.
A forint erősödését kísérte az olajár drasztikus megugrása, illetve az amerikai jelzálogpiaci válság kibontakozása. Nem kizárt, hogy a nemzetközi pénzpiacokon helyüket kereső ún. petrodollároknak is jelentős szerepe lehetett a forint felértékelődésében (ha másként nem, hát a hazai bankok lakossági devizahitelezéséhez biztosított bőséges likviditáson keresztül).
A szigorú monetáris politika (magas kamatok), a helyi gazdaságok amerikai gazdaságtól való viszonylag limitált függése piaci információk szerint több rövid horizontú befektető számára is vonzó célpontként szolgált, szakzsargonnal élve carry pozíciók felvételére ösztönzött (az itteni magas kamatokkal fialtatták az alacsony kamatra például jenben felvett hiteleket).
240 felett lenne reális?
Egy árfolyam reális helyzetét meghatározni meglehetősen nehézkes dolog – hangsúlyozza értékelésében Samu János. Az elmúlt évtized árfolyammozgásait vizsgálva azonban a Concorde elemzője szerint az a gyanú, hogy a 230 forint alá gyengült euróárfolyam eltérhetett a korábbi reálfelértékelődési trendtől, azaz a korábbi évek egyensúlyi reálfelértékelődési sávjából a forint az erős irányba tört ki. Az infláció, növekedés, egyensúlyi folyamatok alapján nem kizárt tehát, hogy egy a jelenleginél gyengébb, 240 forint feletti árfolyam lenne a reális.
A jövővel kapcsolatban fontos elmondani, hogy a tartós, gazdasági fundamentumokkal összhangban lévő felértékelődés a legvalószínűbb szcenárió. Azonban számos olyan, a forint viharos erősödését az elmúlt hetekben-hónapokban támogató folyamat van, amelyekben bekövetkező esetleges változás inkább a gyengülés kockázatát növeli, mint olyan, amely a további erősödését.
A világpiaci nyersanyagárak globális gazdasági lassulás által potenciálisan kiváltott korrekciója valós eséllyel bír. Ez az inflációs kilátások javulását kiváltva a jelenleg nemzetközi összehasonlításban is szigorúnak számító jegybanki alapkamat csökkenését hozhatja, vagyis a forint kedveltségét csökkentheti. Ráadásul, ha a nyersanyagár-korrekció jelentős, annak hatása lehet az olajpénzek globális likviditásban játszott szerepére is, áttételesen pedig a kelet-európai fizetési mérleg deficittel rendelkező gazdaságok finanszírozására, amely, ha nem is érinti közvetlenül a magyar gazdaságot, a hangulaton keresztül hatása lehet a forintra.
Az erősödés irányába hathat ugyanakkor a jelenlegi körülmények fennmaradása, az, ha a forinterősödésbe vetett hit tovább él, ha a jegybanki alapkamat a mai magas szinten stabilizálódna, illetve ha a magas olajárak által kiváltott globális likviditásbőség továbbra is fennáll, avagy régiónk valamiért preferált maradhatna a nemzetközi befektetők szemében.