Durva elbocsátáshullám volt az év végén

2009.02.01. 08:14
A munkáltatók 2008-ban országosan mintegy ötezerrel kisebb létszámú csoportos elbocsátást jelentettek be, mint egy évvel korábban. Az adat azonban korántsem olyan jó, mint amilyennek látszik: a második két negyedévben drasztikusan romlottak a mutatók.

A 17 százalékos csökkenés messze nem egyenletesen oszlott meg az év folyamán - derül ki a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) számára készített összefoglalóból. Míg 2008 első és második negyedévében 2007-hez képest összesen mintegy 10 ezerrel kevesebb munkavállaló tervezett elbocsátását jelezték a cégek, addig a harmadik negyedévben már közel ezer fős (+20 százalék), a negyedikben pedig 4500 fős (+86 százalék) növekedést regisztráltak.

A tájékoztató szerint a közép- és a nyugat-dunántúli régióban jelentek meg legélesebben a pénzügyi folyamatok kedvezőtlen foglalkoztatási hatásai, hiszen itt koncentrálódnak legnagyobb számban a külföldi érdekeltségű multinacionális vállalkozások.

A 2008 utolsó negyedévében tett csoportos létszám-leépítési bejelentések kétharmada a feldolgozóipari munkahelyek megszűnését érintette, míg az elbocsátások mintegy 10 százalékára az építőiparban, további 7 százalékára pedig a mezőgazdaságban kerül sor - olvasható a honlapon.

Az SZMM adatai szerint négy nemzetgazdasági ágban koncentrálódtak a leépítések: a feldolgozóiparban 4700-al, a mezőgazdaságban 600-al, a bányászatban 360-al, a pénzügyi szektorban, valamint a gazdasági szolgáltatások ágban együtt pedig 260-al több munkahely megszűnését jelentették a cégek 2008 utolsó három hónapjában, mint egy évvel korábban.

Míg 2007-ben a cégek közel azonos arányban három okot jelöltek meg az elbocsátások indokaként (belföldi kereslet csökkenése, szervezeti átalakulás, finanszírozási problémák), addig 2008 utolsó három hónapjában a tervezett elbocsátások közel felét a külföldi kereslet visszaesésével indokolták a gazdasági szervezetek. Ez az arány a Közép-Dunántúlon, ahol az elbocsátások jelentős része koncentrálódott, meghaladja a 70 százalékot.

Az SZMM jelentése kitér a foglalkoztatási szerkezet iskolai végzettséggel kapcsolatos változásaira is. Kiemelik, hogy miközben 32 ezerrel nőtt a főiskolát, és 30 ezerrel az egyetemet végzett foglalkoztatottak száma, addig a többi iskolai végzettségi csoportban mérséklődött a foglalkoztatás. Ez egyértelműen a képzés jelentőségére hívja fel a figyelmet.