Fel kell mondani az Erstének adott állami kezességet
Felszólította az Európai Bizottság szerdán Magyarországot az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó szabályai értelmében, hogy mondja fel az ismeretlen követelésekért járó kártérítésre vonatkozó kezességet, amelyet a Postabank privatizációjakor a bankot megvásárló Erste Bank javára vállalt.
A Bizottság azért döntöt így, mert a 2004 októberében indult mélyreható vizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés sérti az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat. Ugyanis egy úgynevezett prudens működésű - azaz kellően óvatos - "magánbefektető nem vállalt volna korlátlan mértékű kártérítési kezességet a Postabank megvásárlója számára".
A témáról kiadott brüsszeli közlemény szerint a bizottság "nem talált jogalapot a támogatás megerősítésére sem a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás, sem pedig bármely egyéb állami támogatási keretszabályozás alapján".
Mivel ez idáig nem került sor semmiféle kifizetésre a kártérítési kezesség keretében, a bizottság úgy határozott, hogy az Erste Banknak nem kell fizetnie a kormánynak - derül ki a közleményből. A privatizáció idején ugyanis a felek nem tudhattak a kártérítési kezességre vonatkozó különös követelményekről, amelyek értelmében a kockázatokat még a csatlakozás előtt pontosan meg kell határozni és kimerítő jegyzékbe ahhoz foglalni, hogy ne lehessen őket a csatlakozás után alkalmazandónak tekinteni.
A testület azt is értésre adta: noha a magyar állam az ismeretlen követelésekért járó kártérítést még Magyarország Unióba lépése előtt vállalta, a brüsszeli bizottságnak jogában áll vizsgálni a kezességvállalást. A csatlakozás napján, 2004. május 1-jén ugyanis nem határozták meg kellőképpen a magyar állam pontos pénzügyi kötelezettségét. A testület ugyanakkor nem vizsgálta a kezességvállalás helyzetét a csatlakozás előtti időszakban.
