Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Még lehet eurónk - vagy nem

2005.09.19. 16:34
Még lehet eurónk 2010-ben - mondta az Indexnek Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa és Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója is. A szakértők szerint ehhez ugyan radikális megtakarításokat kell felmutatni a költségvetésben, de a konvergencia program tartására esélyt ad, hogy az Eurostat által kifogásolt autópályapénzek csak egyszeri tételként és csak a 2005-ös hiányt növelik. A jegybankelnök szerint nincs esély a 2010-es csatlakozásra, új céldátum kell, melyet azonban már az új kormánynak kell meghatároznia.
Mindenki, aki komolyan foglalkozott a magyar költségvetési hiány alakulásával, tisztában volt a kormány által folytatott autópályatrükkel - mondta az Indexnek Akar László. A GKI vezérigazgatója szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy azt lehetett volna biztosan előrelátni, hogy Brüsszel nem fogadja el a magyar elszámolást, csak azt, hogy a szakértők tudták, az idei hiánycél csak egyszeri befolyó tételek beszámításával realizálható. Bartha Attila szerint ráadásul a jegybank már korábban is jelezte: hiába került látszólag a költségvetésen kívülre az autópálya-építés, azt "tartalmilag", azaz közgazdaságilag fiskális kiadásnak számít.

Az egyelőre nem is világos, pontosan mit is kifogásol az Eurostat: az Index által megkérdezett mindkét szakértő úgy véli, jelenleg csak az építéseket koordináló és finanszírozó Állami Autópályakezelő Rt.-től a költségvetésbe bevételként visszakerült tételek feltüntetése az, amit tiltana Brüsszel. Felmerül ugyanakkor az egész finanszírozási konstrukció szabályossága, azaz államháztartási hiányt csökkentő volta is, bár az is tény, hogy a PPP-s, tehát a magánszektor és állami pénzekből való együttes finanszírozás megfelelő formában több uniós országban is bevett gyakorlat - mondta Akar László.

Lehet eurónk

A kiadási oldalon a következő három évben nagyon jelentős összegeket kell lefaragni, de ezzel együtt sem lehetetlen, hogy Magyarország 2008-ban teljesítse a konvergencia programot, és az eurózóna úgynevezett előszobájába lépve két év után, 2010-ben bevezesse az eurót. Akar László szerint ehhez a következő három évben a GDP 4,5 százalékának megfelelő összeget kell megspórolni, azaz nagyjából nyolc-kilencszáz milliárd forintot. Ez már nem megy egyszeri tételek feltüntetésével, a reformok elkerülhetetlenek. Az állami intézmények, a tárcák kiadásainak visszafogása illetve minisztériumi háttérintézmények leépítése már jövőre megkezdődik, Akar László szerint ez már hosszabb távon a tényleges kiadások csökkentését eredményezi.

Mindent egy lapra tettünk fel

Bartha Attila szerint úgy tűnik, hogy a 2006-os év sokkal inkább az adócsökkentési verseny, mintsem a kiadások lefaragásának versenye lesz a két oldal között, a politika nem tette világossá, hogy a kiadás csökkentésnek mely területek lesznek a vesztesei. Ez pedig azt jelenti, hogy voltaképpen mindent a 2007-es költségvetésre tettünk fel. Ahhoz, hogy jövőre a kitűzött 3,5 százalékos hiányszintet valóban elérjük, mintegy 700 milliárd forinttal kellene leszorítani a kiadásokat, ezután elvileg 2007-ben már "csak" további mintegy 150 milliárd forintot kellene megtakarítani. Voltaképpen viszont a helyzet úgy néz ki, hogy amennyivel jövőre túllépjük a hiánycélt, annyival többet kell 2007-ben levenni a kiadásokból, ez lesz a döntő év.

A hiány a legfontosabb

Az eurócsatlakozáshoz szükséges többi mutató vonatkozásában Magyarország nem áll rosszul. Bár az államadóság a kritikus, a GDP-hez mért 60 százalékos határszint közelében van, ezt a mutatót Bartha Attila szerint sosem vették igazán szigorúan, a jelenlegi euróországok közül Belgium, Olaszország és Görögország is több mint száz százalékos adóssággal küzd. Az inflációs szint annak köszönhetően is teljesíthetőnek látszik - és okozhat problémát az egyéb mutatóit tekintve lényegesen jobb helyzetben levő balti államoknak vagy Szlovákiának --, hogy Magyarországon a reálgazdasági felzárkózással párhuzamosan az árszint is folyamatosan zárkózott fel az uniós átlaghoz.

És ha mégsem sikerül?

Ha a 2010-es dátum ugrik, az könnyen lehet, hogy nem csak egy, hanem több éves csúszást jelent majd - hangsúlyozta Bartha Attila. Magyarország visszaeshet a működő tőke beáramlásáért folyó versenyben, megdrágulhat az államadósság finanszírozása, meginoghat a forint árfolyamának stabilitása. Mindez pedig azt eredményezheti, hogy a jelenleginél rosszabb külső körülmények között, megingott bizalom mellett kellene teljesíteni a feltételeket.

Járai szerint nincs esély

A monetáris tanács ülése után nyilatkozó Járai Zsigmond jegybankelnök szerint nem elsősorban "az Eurostat ide-oda könyvelési iránymutatása" befolyásolja a 2010-es euróhoz vezető utat, hanem a költségvetés már egyébként is rendkívül rossz helyzetben van. "Ilyen helyzetben teljesen reménytelennek látszik az euró 2010-es bevezetése. Olyan átfogó, mélyreható reformokra lenne szükség, aminek egyelőre a jelei nem láthatók. Járai szerint az elmúlt években a költségvetés tartósan és változatlanul nagyon rossz volt. "A kormány tesz erőfeszítéseket a hiány csökkentésére, de ezek nagyjából arra elegendőek, hogy nem romlik az elképesztően rossz költségvetési helyzet. A 10 újonnan csatlakozott EU-tagország közül a legrosszabb helyzetben van jelenleg Magyarország (az euró-bevezetéshez való felkészültség tekintetében). A jegybankelnök szerint "az új (euró-bevezetési cél)dátum kitűzését a választások utánra érdemes időzíteni", ugyanis az új kormány már jobban láthatja, hogy megvalósíthatók-e azok a reformok, amelyek szükségesek az államháztartásban.