Újraindult Brüsszelben a versenypiaci vizsgálat az OMV osztrák és a Mol magyar olajipari cégek előbbi által kezdeményezni tervezett egyesülésének ügyében - erősítette meg hétfőn az Európai Bizottság az MTI érdeklődésére. A vizsgálat lezárásának új határideje szeptember 18. Az eljárásnak eredetileg augusztus közepére be kellett volna fejeződnie, de felfüggesztették, mert az OMV-tól nem érkeztek meg bizonyos információk a brüsszeli bizottsághoz. A cégek még korábban egybehangzóan örömmel nyilatkoztak a vizsgálatról. Az OMV annak megindítását üdvözölte, míg a Mol azt, hogy nem sikerült az első körben befejezni, márpedig ez aligha azt jelzi, hogy ne lennének komoly versenyjogi aggályok. (A kérdés elsősorban az, egy egyesült cég megtarthatná-e az összesen három, egymáshoz közeli finomítót, a Mol százhalombattai és pozsonyi, valamint az OMW schwechati üzemét. A Molt a szerint nem, az OMV állítja, igen.)
Eközben egy finn európai parlamenti képviselő újabb eljárás megindítását sürgeti. Pila-Noora Kauppi már korábban is kifogásolta az Európai Bizottságnál, hogy a Molban élő szavazati korlátozás voltaképpen állami, közhatalmi aktus nyomán született. Ami tény: a Molban él az alapszabályban is rögzített tízszázalékos szavazati korlát (a részvényesek függetlenül tényleges tulajdonrészüktől maximum tízszázalékos súllyal vehetnek részt a döntésekben), és annak elfogadásakor a vállalat még többségi állami tulajdonban állt. A képviselő értelmezése szerint éppen a Mol privatizációja előtt állami többséggel hozott közgyűlési döntés vezetett oda, hogy a magyar gazdasági társaságokról szóló törvényt is módosították, beépítve a szavazatkorlátozást engedélyező passzust.
Miközben azonban az Európai Bíróság hozott hasonló jellegű, a legutóbb a német Volkswagen ügyében egy Berlint elmarasztaló döntést, ez utóbbi esetben éppen az volt a probléma, hogy a német jog kifejezetten az adott cégre vonatkoztatva állapította meg a szabályozást. Az ütközést itt tehát az jelentette, hogy az állam, amely a VW-ben egyszersmind tulajdonos is volt, ez utóbbi érdekeit a jogalkotás eszközével is védte (a magyar állam részvényesként szavazott a korlátozás bevezetéséről, a hazai törvény pedig általános jellegű). Brüsszelben alig egy éve fejezték be általában a szavazatkorlátozással kapcsolatban folytatott vizsgálatot, és megállapították: az ilyen korlátozások alapszabályi alkalmazásá nem sérti a versenyt, a vizsgált cégek negyven százalékánál működött is hasonló intézkedés.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
