Erzsébet
1 °C
4 °C

Udvariasan utálta egymást a Mol és az OMV

2008.04.23. 18:11
Részsikert sem tudott elérni az OMV: miközben arra esélye sem volt, hogy a Mol mai közgyűlésén komolyabb eredményt elérjen, a szavazati arányokból az következik, a magyar olajcég tulajdonosai közül csak egy kisebb, nagyságrendileg 2 százalékos szövetséget tudott maga mellé állítani. A közgyűlés elfogadta a Mol 2007-es beszámolóját, és újabb öt évre megválasztotta a menedzsment lejáró mandátumú tagjait, köztük Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót és Mosonyi György vezérigazgatót.

"Tudják, mi egy jó ideig egy másik rendszerben éltünk, amiben volt nálunk egy vicc, amit önök talán nem ismernek. Moszkvában azt mondják, ingyen van a banán. Csak éppen nincsen" – mondta Hernádi Zsolt, a Mol Zrt. elnök-vezérigazgatója, a cég által már többször hangsúlyozott álláspont alátámasztására: az OMV hiába hivatkozik visszatérően a 32 ezer forintos ajánlatára a Mol menedzsmentjének számonkérésekor, ha az ajánlat nem létezik. Hiszen hivatalos nyilvános ajánlatot sosem tettek az osztrákok, sőt, emlékeztetett Hernádi Zsolt, az erre utaló megnyilvánulásaikért a PSZÁF már meg is intette az osztrák céget.

Hernádi Zsolt

Néhány ehhez hasonló fricska esett mindössze a Mol és az OMV között a magyar olajcég szerdai közgyűlésén, amúgy minden az előre megjósolható forgatókönyv szerint, sőt, a Mol szempontjából ha lehet, még annál is kedvezőbben zajlott. Igaz, voltak a közgyűlésre regisztrációs, formai okokból be nem jutott részvényesek, illetve akad olyan, az OMV-vel tudottan szoros kapcsolatot ápoló befektetési alap, amely egyáltalán nem jött el: így viszont a közgyűlési teremben a Mol-menedzsment rendre 80 százalékos, vagy valamivel afölötti támogatottságot tudott maga mögött. Tekintettel a 10 százalékos szavazati korlátra (az OMV 20 százalék feletti tulajdonrésze ellenére is csak ennyivel vehet részt a döntésekben), illetve arra, hogy a 109 millió részvényből összesen 76 millió képviseltette magát a közgyűlésen (a szavazásokban pedig 66 millió), nagyságrendileg úgy lehet számolni: az OMV egy kisebb, két százaléknyi (egy vagy több kézben levő) tulajdonosi kört tudott maga mögé állítani. Ezt az arányt a közkézhányadon, azaz a tőzsdén forgó, különböző kisebb magán vagy intézményi befektetők közel 37 százalékához kell mérni.

A közgyűlésen 80 százalék feletti szavazati aránnyal fogadták el a társaság 2007. évi beszámolóját, és hasonló arányban választották meg újra Hernádi Zsoltot elnök-vezérigazgatónak és Mosonyi Györgyöt vezérigazgatónak, 2009. februárjától, öt évre. A hosszabbításra, mely kiterjed a menedzsment további két tagjára is, azért volt szükség, mert ötéves mandátumuk a következő rendes közgyűlés előtt jár le. Ugyanakkor az igazgatóság kiegészült az Oman Oil Company-val kötött Mol megállapodásnak megfelelően egy az OOC által jelölt személlyel is.

Ez utóbbi tranzakció egyike volt azoknak, amit az OMV két vonatkozásban is támadott: egyfelől szerintük nem teremt értéket a Mol, sem társaság, illetve annak részvényesei számára, másfelől az ügylet valódi célja szerintük baráti kézben parkoltatni jelentősebb (az OOC esetében 8 százalékos) részvénycsomagot. Ugyanilyen vonatkozásban támadták a CEZ-zel kötött megállapodást. Az OMV ugyanakkor kérdésekkel illette a Mol különböző, részben az OMV tavaly nyári színrelépése előtt (BNP Paribas, Magnolia), részben utána (MFB Invest, OTP) kötött, részvények kölcsönadására vonatkozó megállapodásokat is. Az osztrákok felvetették: elégtelen volt az igazgatóság tájékoztatása az ügyletekről, nem világos, milyen hasznot hoznak, illetve adott esetben milyen költséget jelentenek a Molnak. Ismert: az OMV, de több független elemző is ezt az összességében valamivel 40 százalék feletti részvénytömeget úgy kezeli, hogy valójában a jelenlegi menedzsment irányítása alatt áll, úgymond baráti befektetők kezén van.

Aggódik az OMV vagy a konkurencia hangja szól?

Hernádi Zsolt visszautasította a baráti kitételt, illetve a részvényesek közötti különbségtételt. Hangsúlyozta ugyanakkor: nem érti az OMV vádjait, melyek az értékteremtést illetve a felelős társaságirányítás szabályainak betartását kérik számon a Molon. Az elnök-vezérigazgató szerint az igazgatóság nemzetközileg elismerten felelősen látja el munkáját, a tagokat lehet szavazattal megerősíteni vagy gyengíteni, de most az OMV esetében vethető fel, hogy nem aggódó részvényesként, hanem a konkurencia hangjaként lép fel.

A fent felsorolt ügyletekkel kapcsolatban a Mol lényegében minden esetben azt a választ adta a közgyűlésen feltett kérdésekre: az azokkal összefüggő tájékoztatást már korábban is biztosította, az ügyletek megkötésekor, a további részletek az üzleti titok kategóriájába tartoznak.

A közgyűlést várhatóan per követi: az OMV képviselője több ponton is formai, jogértelmezési kifogásokat tett, ám ezek az említett, legfontosabb döntéseket nem érintik. A jogértelmezési vitákat mutatja: hat órakor éppen egy olyan, újabb könyvvizsgáló bevonásával kapcsolatos javaslatról folyt, melyeet eredetileg az OMV vetett fel, és az igazgatóság módosítva fogadta be.

Lehet még saját részvény

A közgyűlés elfogadta az igazgatóság azon javaslatát, mely a saját részvények vásárlását akár 25 százalékos mértékig folytassa. Hernádi Zsolt elmondta, erre azért volt szükség, amit minden józan részvényes el is fogadott, mert ma a Molnak van egy részvényese, akik felvásárlási céllal vásárolt, és most 20 százalékon áll. A vezérigazgató nem mondta ki az OMV nevét, azt azonban hangsúlyozta, hogy mostanra látszik: az OMV mellett nem áll több részvényes. Így előfordulhat, hogy az osztrákok eladják részedésüket, előbb utóbb most tőlük kérdezheti valaki, mit és miért tesznek a Molban. Ha viszont egyszerre ekkora mennyiségű részvény piacra kerül, az jelentős árfolyameséssel járna. Ezt a vállalat akkor tudja megakadályozni, ha maga veszi meg a részvényeket.

Kérdésre válaszolva Hernádi elmondta: ez nem azt jelenti, hogy kizárólag akkor vásárolnak vissza részvényt, ha az OMV elad, szükség lehet ilyen lépésre tőkeoptimalizációs szempontból szempontból is. Az Index kérdésére kifejtette, nem akarják megkeresni az OMV-t, hogy eladja a részvényeit, "mindaddig nem zavar, hogy részvényesek, amíg ők is úgy gondolják, hogy a társaság növekedését kell szem előtt tartani".

Apróbb bosszúságok

Néhány, kisebb jelentőségű pontban nem kapta csak meg a szükséges, 75 százalékos többséget a közgyűlésen az igazgatósági előterjesztés. Ilyen pont volt például az, mely feloldotta volna az alapszabály azon előírását, mely a társasági törvénynél szigorúbb szabályt jelent az igazgatósági döntések meghozatalára: míg a törvény szerint feles többség elegendő a határozatképességhez, az alapszabály a 12 fős testület esetében továbbra is legalább kilenc fő jelenlétét írja majd elő. Hernádi Zsolt szerint könnyen elképzelhető az is, hogy valaki tévedésből szavazott rosszul, de a döntés csak apróbb kényelmetlenség az igazgatóságnak.

Brüsszel sem aggasztó

A közgyűlést követő sajtótájékoztatón Hernádi Zsolt elmondta még: a tény, hogy Brüsszelben folyik a versenyjogi vizsgálat a Mol és az OMV esetleges összeolvadásáról, nem jelent sokat. A Bizottság a legritkább esetben utasít el beadványt, ugyanakkor a versenyjogi vizsgálatok ritkán lépnek át, mint jelen esetben, a második fázisba, ami nem arra utal, hogy az OMV-hez hasonlóan egyszerűen látná a testület a kérdést.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?