Eleonóra
-1 °C
2 °C

Udvariasan utálta egymást a Mol és az OMV

2008.04.23. 18:11
Kapcsolódók (16)
Részsikert sem tudott elérni az OMV: miközben arra esélye sem volt, hogy a Mol mai közgyűlésén komolyabb eredményt elérjen, a szavazati arányokból az következik, a magyar olajcég tulajdonosai közül csak egy kisebb, nagyságrendileg 2 százalékos szövetséget tudott maga mellé állítani. A közgyűlés elfogadta a Mol 2007-es beszámolóját, és újabb öt évre megválasztotta a menedzsment lejáró mandátumú tagjait, köztük Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót és Mosonyi György vezérigazgatót.

"Tudják, mi egy jó ideig egy másik rendszerben éltünk, amiben volt nálunk egy vicc, amit önök talán nem ismernek. Moszkvában azt mondják, ingyen van a banán. Csak éppen nincsen" – mondta Hernádi Zsolt, a Mol Zrt. elnök-vezérigazgatója, a cég által már többször hangsúlyozott álláspont alátámasztására: az OMV hiába hivatkozik visszatérően a 32 ezer forintos ajánlatára a Mol menedzsmentjének számonkérésekor, ha az ajánlat nem létezik. Hiszen hivatalos nyilvános ajánlatot sosem tettek az osztrákok, sőt, emlékeztetett Hernádi Zsolt, az erre utaló megnyilvánulásaikért a PSZÁF már meg is intette az osztrák céget.

Hernádi Zsolt

Néhány ehhez hasonló fricska esett mindössze a Mol és az OMV között a magyar olajcég szerdai közgyűlésén, amúgy minden az előre megjósolható forgatókönyv szerint, sőt, a Mol szempontjából ha lehet, még annál is kedvezőbben zajlott. Igaz, voltak a közgyűlésre regisztrációs, formai okokból be nem jutott részvényesek, illetve akad olyan, az OMV-vel tudottan szoros kapcsolatot ápoló befektetési alap, amely egyáltalán nem jött el: így viszont a közgyűlési teremben a Mol-menedzsment rendre 80 százalékos, vagy valamivel afölötti támogatottságot tudott maga mögött. Tekintettel a 10 százalékos szavazati korlátra (az OMV 20 százalék feletti tulajdonrésze ellenére is csak ennyivel vehet részt a döntésekben), illetve arra, hogy a 109 millió részvényből összesen 76 millió képviseltette magát a közgyűlésen (a szavazásokban pedig 66 millió), nagyságrendileg úgy lehet számolni: az OMV egy kisebb, két százaléknyi (egy vagy több kézben levő) tulajdonosi kört tudott maga mögé állítani. Ezt az arányt a közkézhányadon, azaz a tőzsdén forgó, különböző kisebb magán vagy intézményi befektetők közel 37 százalékához kell mérni.

A közgyűlésen 80 százalék feletti szavazati aránnyal fogadták el a társaság 2007. évi beszámolóját, és hasonló arányban választották meg újra Hernádi Zsoltot elnök-vezérigazgatónak és Mosonyi Györgyöt vezérigazgatónak, 2009. februárjától, öt évre. A hosszabbításra, mely kiterjed a menedzsment további két tagjára is, azért volt szükség, mert ötéves mandátumuk a következő rendes közgyűlés előtt jár le. Ugyanakkor az igazgatóság kiegészült az Oman Oil Company-val kötött Mol megállapodásnak megfelelően egy az OOC által jelölt személlyel is.

Ez utóbbi tranzakció egyike volt azoknak, amit az OMV két vonatkozásban is támadott: egyfelől szerintük nem teremt értéket a Mol, sem társaság, illetve annak részvényesei számára, másfelől az ügylet valódi célja szerintük baráti kézben parkoltatni jelentősebb (az OOC esetében 8 százalékos) részvénycsomagot. Ugyanilyen vonatkozásban támadták a CEZ-zel kötött megállapodást. Az OMV ugyanakkor kérdésekkel illette a Mol különböző, részben az OMV tavaly nyári színrelépése előtt (BNP Paribas, Magnolia), részben utána (MFB Invest, OTP) kötött, részvények kölcsönadására vonatkozó megállapodásokat is. Az osztrákok felvetették: elégtelen volt az igazgatóság tájékoztatása az ügyletekről, nem világos, milyen hasznot hoznak, illetve adott esetben milyen költséget jelentenek a Molnak. Ismert: az OMV, de több független elemző is ezt az összességében valamivel 40 százalék feletti részvénytömeget úgy kezeli, hogy valójában a jelenlegi menedzsment irányítása alatt áll, úgymond baráti befektetők kezén van.

Aggódik az OMV vagy a konkurencia hangja szól?

Hernádi Zsolt visszautasította a baráti kitételt, illetve a részvényesek közötti különbségtételt. Hangsúlyozta ugyanakkor: nem érti az OMV vádjait, melyek az értékteremtést illetve a felelős társaságirányítás szabályainak betartását kérik számon a Molon. Az elnök-vezérigazgató szerint az igazgatóság nemzetközileg elismerten felelősen látja el munkáját, a tagokat lehet szavazattal megerősíteni vagy gyengíteni, de most az OMV esetében vethető fel, hogy nem aggódó részvényesként, hanem a konkurencia hangjaként lép fel.

A fent felsorolt ügyletekkel kapcsolatban a Mol lényegében minden esetben azt a választ adta a közgyűlésen feltett kérdésekre: az azokkal összefüggő tájékoztatást már korábban is biztosította, az ügyletek megkötésekor, a további részletek az üzleti titok kategóriájába tartoznak.

A közgyűlést várhatóan per követi: az OMV képviselője több ponton is formai, jogértelmezési kifogásokat tett, ám ezek az említett, legfontosabb döntéseket nem érintik. A jogértelmezési vitákat mutatja: hat órakor éppen egy olyan, újabb könyvvizsgáló bevonásával kapcsolatos javaslatról folyt, melyeet eredetileg az OMV vetett fel, és az igazgatóság módosítva fogadta be.

Lehet még saját részvény

A közgyűlés elfogadta az igazgatóság azon javaslatát, mely a saját részvények vásárlását akár 25 százalékos mértékig folytassa. Hernádi Zsolt elmondta, erre azért volt szükség, amit minden józan részvényes el is fogadott, mert ma a Molnak van egy részvényese, akik felvásárlási céllal vásárolt, és most 20 százalékon áll. A vezérigazgató nem mondta ki az OMV nevét, azt azonban hangsúlyozta, hogy mostanra látszik: az OMV mellett nem áll több részvényes. Így előfordulhat, hogy az osztrákok eladják részedésüket, előbb utóbb most tőlük kérdezheti valaki, mit és miért tesznek a Molban. Ha viszont egyszerre ekkora mennyiségű részvény piacra kerül, az jelentős árfolyameséssel járna. Ezt a vállalat akkor tudja megakadályozni, ha maga veszi meg a részvényeket.

Kérdésre válaszolva Hernádi elmondta: ez nem azt jelenti, hogy kizárólag akkor vásárolnak vissza részvényt, ha az OMV elad, szükség lehet ilyen lépésre tőkeoptimalizációs szempontból szempontból is. Az Index kérdésére kifejtette, nem akarják megkeresni az OMV-t, hogy eladja a részvényeit, "mindaddig nem zavar, hogy részvényesek, amíg ők is úgy gondolják, hogy a társaság növekedését kell szem előtt tartani".

Apróbb bosszúságok

Néhány, kisebb jelentőségű pontban nem kapta csak meg a szükséges, 75 százalékos többséget a közgyűlésen az igazgatósági előterjesztés. Ilyen pont volt például az, mely feloldotta volna az alapszabály azon előírását, mely a társasági törvénynél szigorúbb szabályt jelent az igazgatósági döntések meghozatalára: míg a törvény szerint feles többség elegendő a határozatképességhez, az alapszabály a 12 fős testület esetében továbbra is legalább kilenc fő jelenlétét írja majd elő. Hernádi Zsolt szerint könnyen elképzelhető az is, hogy valaki tévedésből szavazott rosszul, de a döntés csak apróbb kényelmetlenség az igazgatóságnak.

Brüsszel sem aggasztó

A közgyűlést követő sajtótájékoztatón Hernádi Zsolt elmondta még: a tény, hogy Brüsszelben folyik a versenyjogi vizsgálat a Mol és az OMV esetleges összeolvadásáról, nem jelent sokat. A Bizottság a legritkább esetben utasít el beadványt, ugyanakkor a versenyjogi vizsgálatok ritkán lépnek át, mint jelen esetben, a második fázisba, ami nem arra utal, hogy az OMV-hez hasonlóan egyszerűen látná a testület a kérdést.