Paulina
16 °C
20 °C

Mol-OMV: csak szócsata várható

2008.04.23. 10:28
Hónapok óta készül a mai napra az OMV, az osztrák cégnek azonban nem sok esélye van érdemi sikerre a Mol mai közgyűlésén: számon kérhetik, kínos helyzetbe hozhatják ugyan a menedzsmentet, de, főként ha magyar vezetés, ahogy várható, sikerrel jár saját előterjesztéseinek elfogadtatásában, csak távolabb kerülnek attól, hogy megszerezzék a Molt.

Mikor tehetünk valamit a felelős vállalatirányításért? – az eddig zömmel egyértelműen pozitív üzenetekre koncentráló OMV az utóbbi egy hétben már ezzel a szöveggel cserélte le a magyar médiában az elmúlt nyolc hónapban megszokottá vált, feliratos reklámjait. A válasz: április 23-án, a Mol a közgyűlésén, amikor az osztrák rivális szerint le kéne váltani a részvényesi érdekeket a sajátja mögé helyező magyar menedzsmentet, akik egyebek között meghiúsították, hogy a papírokért 32 ezer forintos árat adjon az OMV. (A nyáron 30 ezer forintos szintet is megjárt árfolyam az utóbbi hetekben 22 ezer forint körül mozgott.)

Közel egy éve, tavaly június óta tart a háború az OMV és a Mol között. Az osztrákok támadtak, az ellenséges felvásárlási szándékot bár próbálták, nehéz lenne vitatni. Igaz, utóbb a Mol védekezésének is voltak, mondjuk úgy, megkérdőjelezhető elemei. De eredményesnek mindenesetre eredményesnek bizonyult Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató és csapata: a két oldal által használt eszközöket akár ellentétesen megítélő elemzők is egyetértenek abban, hogy a jelenlegi helyzetben az OMV-nek nincs esélye elérni célját, a Mol felvásárlását. És ezen a várakozások szerint nemhogy nem változtat az április 23-i közgyűlés, de valószínűleg csak távolabb viszi az OMV-t a sikertől.

Papíron is a menedzsment lehet az úr

Elég csak egyetlen pontra gondolni: a Mol védekezésének egyik kifogásolt eleme az volt, hogy saját részvényeket vásárolt, majd ezeket, tekintettel az akkor még élő, és az alapszabályban is lekövetett törvényi korlátra (a cég csak tíz százaléknyit tarthat kezében saját papírjaiból), baráti cégeknek adta kölcsön. Nos, azóta, a védekezés egy másik, még itthon is hullámokat kavaró elemeként megszületett lex Mol eltörölte ezt a korlátozást: a vezetés most arra tesz javaslatot a közgyűlésnek, hogy 25 százalékra emeljék az alapszabályi limitet. A saját részvények feletti kontrollt a Mol vezetése gyakorolja.

Ehhez képest ma gyakorlati szempontból az elemzők – a kölcsönadott illetve barátainak mondott kezekben levő részvényeket összesítve – 40 százalék fölé teszik a menedzsment által kontrollált szavazati csomagot. És ez a negyven százalék gyakorlatilag is életképes. Mit jelent ez? Az OMV két, legfontosabb kifogása az volt a Mollal szemben, hogy miközben kérte a magyar vezetés mögött felsorakozó portfolió kialakítását megalapozó kölcsönszerződések felülvizsgálatát, egyben eltörölni kérte a tíz százalékos szavazati korlátozást. Ez utóbbi, elvileg a kisbefektetők védelmét szolgáló előírás azt jelenti: hiába van egy kézben 10 százalékot meghaladó részvénycsomag, annak tulajdonosa a szavazásban maximum 10 százalékos erővel vehet részt. Miközben így az OMV a maga 20 százalékot meghaladó, és egyben legnagyobb egy kézben levő részvénycsomagjával csak 10 százalékos súllyal bír a közgyűlésen, a Mol vezetése 40 százalék feletti szavazatot tudhat maga mögött. (Az OMV a BNP Paribas, a Magnolia, a CEZ, az OTP és az MFB kezére adott részvényekkel kapcsolatos megállapodásokat ügyvédi levélben is kifogásolta, illetve jelezte, azokkal kapcsolatban szükségesnek tartaná, hogy a Mol vezetése mutassa be, miért szolgálják azok a vállalat, a részvényesek érdekeit.)

Osztrák kifogások

Az OMV vezetése ez utóbbi ügyben közgyűlési napirendi pontra is javaslatot tett, melyet azonban a Mol igazgatósága nem támogatott. A kérdés, attól függően, mi is történik ma délután, könnyen újabb perhez vezethet a két cég között, az OMV legalábbis meglebegtette ennek lehetőségét. Az osztrák cég szerint a Mol igazgatósága következetesen megtagadta, hogy válaszoljon a részvényesek vállalatirányítást érintő alapvető kérdéseire. Az igazgatóság ehelyett csupán annyit tett, hogy bevezetett egy olyan stratégiát, amely eddig értékrombolónak bizonyult - ezt bizonyítja legalábbis az a tény, hogy a Mol részvényeinek árfolyama 2007 nyara óta drámai mértékben csökkent – áll az OMV néhány napja kiadott közleményében. Az osztrákok szerint ugyanis a Mol elmúlt félévben kötött, a magyar cég szerint a fejlődést, növekedést szolgáló megállapodások (CEZ és az OOC ügylet, a mantovai finomító és a szlovén IES kúthálózat megvásárlása) valójában rontották a magyar cég helyzetét.

Az osztrákok leváltanák a magyar vezetést, e szándékuk megalapozottságát a vállalatirányítással foglalkozó független tanácsadócég, az ISS Governance Services ajánlásának széles körű publikálásával is bizonyítani kívánták. Esélyük a fenti szavazati arányok ismeretében azonban vajmi kevés a sikerre. Ráadásul továbbra sincs döntés egy tavaly nyár óta vitatott kérdésben: nem tudni, hogy a két vállalat egyesülésének milyen versenyjogi következményei lennének. Az OMV szerint ezek elhanyagolhatóak a későbbi növekedéshez mérten, az osztrákok szerint néhány régiós országban a kúthálózat egy részét kellene eladni. A Mol szerint viszont a két cég összesen három, egymáshoz közeli finomítója közül is meg kellene válni egytől, Pozsony, Százhalombatta (Mol) és Schwechat (OMV) nem maradhatna egy kézben. A kérdést vizsgálja az EU, de döntés (mely persze jelenleg amúgy is csak elvi lehet) nem született.

Brüsszelre vártak

Márpedig alighanem egy az osztrákoknak kedvező brüsszeli döntés lehetett volna az fordulat, mely az egyre kevesebb kisrészvényesnek értékelhető hányadát állította volna az osztrákok mellé. Az OMV éppen a lehetséges eladók, támogatók hiányában nem tudott eddig hivatalosan is nyilvános ajánlatot tenni: mindeddig csak ezen szándékukat, illetve annak feltételeit hozták nyilvánosságra. Nyilvános ajánlat esetén sem tudnának ugyanis többségi részvénycsomagot szerezni, miközben még ha ez sikerülne is, a vállalat tényleges irányítását nem tudnák átvenni, egyebek között a már említett szavazati korlátozás miatt.