A munkaidő negyvenöt százaléka kárba vész

2002.12.03. 16:08
A magyar vállalatok esetében átlagosan a munkaidő 45 százaléka kárba vész, míg globális szinten a kiesés 41 százalék - derül ki a Czipin and Proudfoot Consulting kedden ismertetett felméréséből.
A társaság nyolcadik alkalommal készítette el nemzetközi termelékenységi tanulmányát 10 ország 2.700 nagyvállalati vezetőjének megkérdezése alapján. A tavalyi adatokhoz képest Magyarországon 2 százalékponttal javult a munkaidő-kihasználás, azonban még midig messze van a Czipin által reálisan elérhetőnek tartott 85 százalékos kihasználtságtól.

102 elvesztegetett nap

A 45 százalékos munkaidő kiesés Magyarországon évente 102 elvesztegetett munkanapot jelent dolgozónként, míg nemzetközi szinten 92 munkanap vész kárba. "Ez nem jelenti azt, hogy az emberek nem dolgoznak a munkahelyükön, de nem elég hatékonyan töltik az időt" - tette hozzá Klaus D. Harrer, a Czipin ügyvezető igazgatója.

Nem megfelelő vezetői magatartás

A felmérés szerint a termelékenység-fejlesztés elsőszámú akadálya hazai és nemzetközi szinten is a nem megfelelő vezetői magatartás. A nem megfelelő tervezés és irányítás 43 százalékkal, a vezetési és felügyeleti problémák 23 százalékkal csökkentik a hasznos munkaidőt. A rossz munkamorál, a képesítési hiányosságok és a kommunikáció hiánya csak kisebb mértékben járulnak hozzá a termelékenység csökkenéséhez.

A vezetők pesszimisták

A tanulmány arra is rámutat, hogy 2000-2002-ben a termelékenység növekedés ütemére vonatkozó várakozások csökkenő tendenciát mutatnak mind nemzetközi szinten, mind Magyarországon. A magyarországi vállalatvezetők fokozódó pesszimizmusát mutatja az is, hogy a növekedésre számító döntéshozók aránya két év alatt 69-ről 54 százalékra csökkent. A vállalatvezetők 4 százaléka a termelékenység csökkenésére számít 2002-ben, mintegy egyharmaduk pedig egyáltalán nem tudja, hogyan alakul a termelékenység.

Harmincszázaléknyi növekedési potenciál

A Czipin and Proudfoot becslése szerint a magyar gazdaságban mintegy 30 százaléknyi termelékenységnövekedési potenciál rejlik, ami távol esik a vállalatvezetők 2002-re vonatkozó, 2,2 százalékpontnyi növekedési ütem becslésétől. A tanulmány szerint az Európai Unióhoz való sikeres csatlakozás érdekében fel kell gyorsítani a termelékenység növekedését, ez ugyanis elengedhetetlen a versenyképesség kialakításához és megőrzéséhez. A tanácsadó cég kiemeli: a termelékenység az a paraméter, amelyre a vállalatok és vezetőik közvetlen hatást gyakorolhatnak, szemben a többnyire külső adottságként jelentkező bér- és árszínvonallal.