Egymilliárdos munkabérrel az APEH-lista élén

Egymilliárd forintnál valamivel több bért kapott az a magánszemély, aki a legjobban keresett a munkaviszonyban levő 3,7 millió személy közül - derült ki a 2007-es jövedelemadó-bevallások elemzéséből, amelyet az APEH mai sajtótájékoztatóján ismertettek. Ez persze a bruttó bér, amiből neki személyi jövedelem- és különadót, valamint egyéni egészség- és nyugdíjjárulékot, no meg munkavállalói járulékot is levontak: közel 48,5 százalékos elvonással szembesült ő maga, így a bruttó bérének csak a felét kapta meg kézhez. Az őt foglalkoztató cégnek pedig ő összesen 1,33 milliárd forintjába került, hiszen a cég a bruttó bére után lerótta a munkaadót terhelő járulékokat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a béresek toplistáját vezető személy esetében az államot összesen 830 millió forint illette meg és csupán 500 milliót tehetett zsebre a munkavállaló; másképpen: az illető nettó bére az összes vállalati költség 37 százalékára rúgott, a többi adó és járulék és már közteher formájában az államkasszába vándorolt.

Azt nem lehet tudni, hogy hol, milyen szektorban működő vállalatnál, milyen munkakörben állt alkalmazásban a topbéres, mivel az adóbevallások nem tartalmazzák az azt elkészítő személy munkahelyére, munkájára vonatkozó információkat, mondták az APEH-ben.

A munkabér csak egyik formája az úgynevezett összevont jövedelemnek, rajta kívül több jövedelemforrás is beletartozik ebbe a halmazba, például a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységéért járó jövedelem, vagy a bérbeadásból származó summa, vagy az őstermelői tevékenységért járó apanázs. Ha az összevont jövedelmeket nézzük, a toplista tetejére 1,7 milliárd forinttal lehetett felkerülni.

De még nem is az 1,7 milliárdos összevont jövedelemmel rendelkező személy pénztárcája hízott a legjobban 2007-ben, messze lepipálja őt az a személy (amennyiben persze két különböző magánemberről van szó), aki a külön adózó jövedelmekből 2,7 milliárd forintra tett szert. Eladhatott ingatlanokat, részvényeket, osztalékból is tehetett szert jövedelemre, ilyen forrásokból jöhetett össze neki ez a szép kis summa.

Papíron nagyon sokan szegények

Ha nemcsak a legmagasabb jövedelmeket nézzük, hanem más mutatószámokat is górcső alá veszünk, úgyszintén több érdekességre bukkanhatunk.

Gyakorlatilag minden negyedik jövedelmet szerző személy a minimálbérnek megfelelő vagy azt el sem érő jövedelemről adott számot. Tavaly 1 millió 43 ezren vallottak be éves szinten legfeljebb 786 ezer forint (havi szinten 65500 forint) jövedelmet. Ez azonban nagy szó a kimutatások szerint, ugyanis 2006-ban az adóbevallások alapján még 1,2 millióan voltak, akik papíron maximum a minimálbérnek megfelelő keresettel rendelkeztek.

A gazdagokat feji az állam

Az abnormális adóteher-eloszlást más is jól szemlélteti. Az összes adóbevallást benyújtók döntő részét kitevő összevont jövedelemmel rendelkező 4,4 millió magánszemélyből 140 ezren vannak, akik havonta félmillió bruttónál többet kerestek, vagyis részarányuk alig haladja meg a 3 százalékot, ám az összes személyi jövedelemadó-tömeg 30 százalékát ők dobták össze. Ebben pedig még nincs is bent a szolidaritási adónak becézett különadó. Ha ezt idevennénk, akkor még nagyobb arányú lenne az egyenetlen tehereloszlás.

A havi bruttó átlagbér a 2006-os 140 ezer forintról 149 ezer forintra, vagyis évi 1,8 millió forintra emelkedett. Mivel tavaly - ahogyan idén is - 1,7 millió forint volt az alsó, 18 százalékos szja-kulcs határa, ezért a múlt évben az átlagkereset egy része már a legmagasabb, 36 százalékos sávba került.

A 3 százalékos adótehertől a 36-37 százalékosig

Az összevont jövedelmeket sávos bontásban vizsgálva látható, hogy minden jövedelemkategóriában picit lejjebb csúszott az adóteher. A statisztika azonban csalóka, mivel a szolidaritási adót nem veszi figyelembe, így ha azt is tekintetbe vennénk, akkor a havi 625 ezer forint felett keresőknél épp az ellenkezőjét állapíthatnánk meg, az őket sújtó adóelvonás ugyanis növekedhetett az egy évvel korábbi állapothoz képest.

A legfeljebb minimálbért bevallók 3 százalékos adóteherrel szembesültek, a havi 65500 és 83 ezer forint közötti bruttóval rendelkezők 4 százalékos adóelvonással néztek szembe, a 125 és 165 ezer forint közötti bruttót keresők 13 százalékos adóteherrel küzdöttek. Ezt követően azonban nagyot ugrik az adóelvonási hányad, a havi 165 és 250 ezer közötti bruttó jövedelmet kapók már 21 százalékos átlagos szja-kulcsot mondhatnak magukénak, a havi 1 millió feletti keresetűek 31-32 százalékos szja-terhet plusz még a 4 százalékos szolidaritási adóterhet viselték.

Mivel az alacsony jövedelmű sávokba sokkal többen vannak az adóbevallások alapján, mint a jövedelmi skála felső felében, ezért adódhatott, hogy az átlagos adóteher hajszálnyival kisebb lett, mint a 2006-os és 18,6 százalékra rúgott. (Ebben nincs bent megint csak a szolidaritási adó, ezért lapunk megítélése szerint elképzelhető, hogy az összadóteher inkább nőtt.)