Gyöngyi
9 °C
9 °C

Három helyet megint buktunk a versenyképességi listán

2008.05.15. 00:59
Újabb bizonyítékul szolgál az idehaza folytatott rossz gazdaságpolitikára a svájci IMD által készített versenyképességi lista, ahol úgy veszítettünk pozíciókat, hogy a térségbeli államok a románok kivételével szépen javítottak. Sőt, mindegyik versenyképességi tényezőben rontottunk. Az 55 országot osztályozó versenyképességi listán a 38. helyre csúsztunk vissza, egy év alatt három helyet veszítettünk. Nálunk volt legmagasabb a költségvetési hiány, leglassabb a gazdasági növekedés és majdnem legnagyobb az infláció.

Magyarország versenyképessége tovább romlik, elsősorban a tartósan rossz gazdaságpolitikának köszönhetően - ez szűrhető le a svájci IMD üzleti iskola által szerkesztett World Competitiveness Yearbook 2008 című nemzetközi összehasonlító elemzésből, amely a világ 55 országának versenyképességét hasonlítja össze statisztikai adatok és vállalatvezetők véleménye alapján.

Négyből négyet rontottunk

A rangsorban a tavalyi 35.-ről idén a 38. helyig csúszott vissza Magyarország, rontva mindegyik versenyképességi tényezőben elért helyezésén. A gazdasági teljesítmény és a kormányzati hatékonyság jelentősen, az üzleti élet hatékonysága és az infrastruktúra állapota mérsékelten romlott más országokhoz viszonyítva.

A romló versenyképesség okai az ICEG European Center gazdaságkutató intézet közreműködésével készült kiadvány adatai szerint a gazdaságpolitikában keresendők. Az állam tartós túlköltekezése kényszerítette ki a növekedést visszafogó és az inflációt felpörgető stabilizációt. 2007-ben a vizsgált 55 ország közül nálunk volt a legnagyobb a költségvetési hiány, a leglassabb a gazdasági növekedés és a hetedik legmagasabb az infláció. A pazarló és munkavállalásra gyengén ösztönző szociális háló miatt a foglalkoztatottakra jutó adóterhelés magas. Az effektív személyi jövedelemadó-teher itthon a legmagasabb, és a társadalombiztosítási járulékok nagyságával is az "élmezőnybe" kerülünk. Így azonban nem meglepő, hogy a foglalkoztatottak aránya a népességben csupán a 47. helyre elegendő.

A legkevésbé alkalmazkadóképesek mi vagyunk

A gazdaságpolitikai kilátások sem jók: hazánk bizonyult politikailag az egyik leginstabilabb országnak. A társadalom és a kormányzat reformok iránti hajlandósága elszivárgott, a gazdaságpolitika iránya kiszámíthatatlan, és a bevezetett intézkedések végrehajtása sem megfelelő.

Mindez elidegeníti a társadalmat: a felmérés szerint a magyar a leginkább globalizáció- és versenyellenes, de a legkevésbé rugalmas és alkalmazkodóképes nemzetek közé tartozik. Ráadásul gyengék a lakosság gazdasági ismeretei, így a felelős gazdaságpolitikára való társadalmi nyomás is hiányzik.

A pozitívumokat egy kezünkön is meg tudjuk számolni

A jelentés néhány pozitívumot is felmutat. Javul például a gazdaság külső egyensúlya, a jegybank működésének megítélése, és terjed a számítógép-használat. Viszonylag kedvező az üzleti élet szabályozása és az alapvető infrastruktúra állapota.

Közép-Kelet-Európában a középmezőnyben tanyázunk

Ezzel együtt ugyanakkor nő a világ és szűkebben vett régiónk éllovasaitól való lemaradásunk. A legversenyképesebb gazdaság idén is az Egyesült Államok, őt követi Szingapúr és Hong Kong. (Ez volt a sorrend tavaly is.) Az európai éllovas Svájc a vizsgált országok mezőnyében a negyedik helyet kaparintotta meg.

Kelet-Közép-Európában Észtország őrzi vezető helyét, míg Magyarország a térség középmezőnyében található. Kicsit kibontva: az 55 állam közül az észtek a 23. pozíciót csípték el, a csehek a 28-adikat. A szlovákok tavaly éppen csak megelőztek minket, idén már ők a harmincadikak, nyolc helyel előttünk járnak. Mögöttük vannak a lengyelek (44.) és a románok (45.). A közép-kelet-európai országokról összességében elmondható, hogy rajtunk és a románokon kívül mindenki javított a tavalyi eredményéhez képest.

Feladatok vannak dögivel

A világ előtt álló versenyképességi kihívások a következő években az amerikai gazdaság gyengélkedésével, a pénzügyi rendszer instabilitásával, a dráguló nyersanyagokkal függnek össze.

Magyarország számára a legfontosabb rövid távú feladat a költségvetési kiadások lefaragása, a munkába állásra való ösztönzés, az adórendszer torzító hatásainak mérséklése, a szabályozás minőségének javítása és az EU-források hatékony felhasználása.