Salamon
6 °C
14 °C

Portugália az új Görögország

2011.07.07. 15:55
Általános felhördülés követte a Moody's lépését, amivel egyszerre négy fokozattal, bóvli kategóriára rontotta Portugália adósbesorolását. Az uniós vezetőknek nem jött jól a hír, hiszen múlt héten épphogy sikerült elkerülni a görög csődöt, és nagyon nem hiányzik az eurózónának még egy csapás. A hitelminősítőket támadják attól félve, hogy a leminősítés tovább ront a helyzeten, pedig Portugália állampapírjait eddig se tartotta jó befektetésnek a piac. A lépés várható volt, az időzítés viszont meglepő: két hete állt fel stabil többséggel az új portugál kormány, ami elkötelezett a hiány csökkentése mellett, ráadásul túl is teljesíti az EU és a Világbank elvárásait.

Tovább gyűrűzik az eurózóna válsága: kedden Görögország után Portugália is kikerült a befektetésre ajánlott kategóriából egy hitelminősítőnél. A Moody's rendkívül agresszív mértékben, egyszerre négy fokozattal rontotta le az ország minősítését az eddigi Baa1-ről a Ba2-es szintre, ami már azt jelzi, hogy Portugália állampapírjait nem ajánlják a befektetőknek, csak ha kifejezetten a kockázatos papírokkal akarnak kereskedni.

A hitelminősítők osztályzatai

 Moody's  S&P  Fitch  
Aaa AAA AAA A legjobb minőségű hitel
Aa1 AA+ AA+ Jó minőségű hitel
Aa2 AA AA
Aa3 AA- AA-
A1 A+ A+ Jó közép-minőség
A2 A A
A3 A- A-
Baa1 BBB+ BBB+ Alacsony közép-minőség
Baa2 BBB BBB
Baa3  BBB-  BBB-
Ba1 BB+ BB+ Befektetésre nem ajánlott, spekulatív
 Ba2 BB BB
Ba3 BB- BB-
B1 B+ B+ Erősen spekulatív
B2 B B
B3 B- B-
Caa1 CCC+ CCC Elenyésző esély a fizetésre
Caa2 CCC
Caa3 CCC-
Ca CC
C C
  D DDD Fizetés-képtelen
  DD
  D

A másik két minősítő, a Standard & Poor's és a Fitch egyelőre nem rontott a besoroláson, így náluk még az épphogy befektetésre javasolt BBB- kategóriában vannak a portugál papírok, de az ilyen különbségek általában nem tartanak sokáig, így a következő értékeléskor valószínűleg ők is követik a lépést.

A Moody's a döntést azzal indokolta, hogy növekszik annak a valószínűsége, hogy Portugáliának egy újabb mentőcsomagra lesz szüksége, mielőtt a piacról tudja magát finanszírozni, és egyre valószínűbb, hogy ebbe a csomagba a magánhitelezőket is be kell vonni.

A vágás másik oka, hogy a Moody's attól fél, Portugália nem lesz képes megfelelő mértékben csökkenteni az államháztartási hiányt, és így nem éri el az EU-val és az IMF-fel kötött egyezményben lefektetett hiány- és adósságcélokat. A hitelminősítő szerint ehhez túl nagy kihívások előtt áll az állam a költségcsökkentés, az adóbehajtás hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés segítése és a bankrendszer támogatása terén.

Ugrott a piac

A döntés nem jött a legjobbkor: a görög válság miatt amúgy is ideges piacokon a bejelentés hírére soha nem látott szintre, 1000 bázispont környékére ugrott az ország csődjének esélyét jelző CDS-felár, és az állampapírok hozama is szárnyalni kezdett. A 3 éves lejáratú papírok hozama két nap alatt 5 százalékponttal 18 százalék fölé ugrott. A szerdai 3 hónapos lejáratú állampapír-aukción is kisebb kereslet és magasabb hozamok mellett keltek el a papírok, mint júniusban.

Ha az ország teljes egészében a piacról finanszírozná az adósságát, óriási pluszköltséget jelentene a kamatok ilyen szintje, de erre Portugália már egy ideje amúgy is képtelen. Ezért volt szükség az EU és az IMF közös, 78 milliárd eurós mentőcsomagjára, amit még április 7-én kért a bajba került kormány, és májusban már meg is kapták az első, 6,1 milliárd eurós részletet.

"A befektetők már rég nem tartják vonzónak a portugál papírokat, de a piaci reakció azt mutatja, hogy a hitelminősítő drasztikus lépése őket is meglepte, többen érzik úgy, hogy az indoklás ezúttal kissé erőltetett" - mondja Orbán Gábor, az AEGON szakértője.

A foci és a válság

Azt, hogy éppen mostanában lett elegük a befektetőknek a Portugália körüli bizonytalanságból, leginkább az általános piaci hangulat és fokozódó kockázatkerülés magyarázza, de tény, hogy a válság nem találta jó állapotban az ország gazdaságát. A költségvetés egyensúlyi problémái már a kétezres évek elején jelentkeztek, az euróövezethez 1999-ben csatlakozó Portugália volt az első, amely ellen már 2002-ben túlzottdeficit-eljárás indult, mert 3 százaléknál magasabb volt a költségvetés hiánya. Néhány konszolidáltabb év után 2005-re majdnem 6 százalékra futott fel a deficit, ekkoriban a 2004-es labdarúgó Európa-bajnoksághoz kapcsolódó infrastrukturális beruházások is megterhelték a lisszaboni büdzsét.

 

Ezután három nyugodtabb év következett 3-4 százalékos hiánnyal, majd a válság hatására ismét meglódult, és 2009-ben 10,1 százalékra duzzadt a deficit. Ezt jelentősen 2010-re sem sikerült korrigálni, a hiány mindössze a GDP egy százalékával csökkent. Az államadósságban sem tudják hozni az EU-ban elvárt szintet: az nem lehetne több a GDP 60 százalékánál – vagy ha igen, csökkenő trendet kellene mutatnia –, ám 2009-ben 83 százalék volt, most pedig már 90 százalék fölött van.

Innen kellene most az államnak a nemzetközi mentőcsomag egyik feltételeként az év végéig 5,9 százalék alá, 2013-ra pedig 3 százalék alá kell szorítania a költségvetési hiányát. Erre mondta azt a Moody's, hogy nem valószínű, hogy sikerül.

Stabilizálódott a helyzet

A 2005 óta hatalmon lévő, 2009 után kisebbségi kormány alakítására kényszerülő José Sócrates szocialista miniszterelnök március végén hiába próbálta átverni a parlamenten azt a megszorító csomagot, amelyre szerinte a hatalmasra duzzadt adósságállomány és deficit kezeléséhez szükség lett volna. Az ellenzék nem szavazta meg az egy éven belül már negyedik megszorító csomagot, Sócrates pedig ezért ígéretéhez híven benyújtotta lemondását.

Így előrehozott választást kellett kiírni, az ügyvezető kormány pedig április 7-én segítséget kért az Európai Uniótól és az IMF-től az adósságválság kezelésére. Az előrehozott választást az addig ellenzékben ülő jobbközép Szociáldemokrata Párt nyerte, amely a Demokratikus és Szociális Centrummal együtt pillanatok alatt megegyezett a koalícióról. Együtt 129 képviselőjük van a 230 fős parlamentben, ez biztos többséget jelent a mentőcsomag feltételeként megszabott megszorítások bevezetéséhez.

De miért most?

Pedig éppen úgy tűnik, adottak a hatékony intézkedések feltételei, két hete stabil többséggel rendelkező jobbközép koalíciós kormány vezeti az országot, ami elkötelezte magát a megszorítások keresztülvitele mellett, sőt az egyezményekben vállaltakon túl is hozott intézkedéseket.

Június végén már Pedro Passos Coelho miniszterelnök képviselte Portugáliát a brüsszeli EU-csúcson, és az elmúlt két hétben a közszféra átfogó reformja, valamint nagyszabású privatizációs terve mellé kemény megszorításokat és a jövedelmekre kivetett különadót is bejelentett, miután az első negyedévi államháztartási hiányszám magasabb lett a vártnál.

A Moody's leminősítése után az új portugál kormány újabb megszorításokra és segélyekre kényszerülhet, azonban Coelhónak annyi szerencséje van, hogy eddig sem próbálta illúziókban ringatni a választókat. A választási kampányhoz hasonlóan megválasztása után is elismételte, hogy még a mentőcsomagban vállaltakon is túlmutató kiigazításokra készül. Ennek ellenére utcai tüntetésekre is számítani lehet a következő hetekben.

A portugál kormány bírálta az amerikai hitelminősítő döntését, szerintük nem vették figyelembe az előző héten bejelentett megszorító intézkedéseket, valamint a széleskörű politikai konszenzust a fiskális kiigazítás mellett. Vítor Gaspar pénzügyminiszter emlékeztetett rá, hogy a mentőcsomagot támogató pártok a szavazatok négyötödét szerezték meg az előrehozott választáson. A mentőcsomagot korábban is kritizáló politikai erők azonban rögtön önigazolásra használták fel a helyzetet.

Mindenki kiakadt

A hitelminősítő döntését általános felhördülés követte az EU vezetői részéről is: José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint a döntés szinte kizárólag arra jó, hogy fokozza a spekulációs tevékenységet a piacon, és növelje az európai pénzügyi helyzettel kapcsolatos előítéleteket.

Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio szintén bírálta a leminősítést, amelyet szerinte rosszul időzítettek, ráadásul szinte kizárólag hipotéziseken alapul, nem tényeken.

A német kormány sem maradt el a kritikával: Wolfgang Schauble pénzügyminiszter a Moody's döntését megalapozatlannak nevezte, és kijelentette, hogy a német kormányt meglepte a bejelentés, és értetlenül áll az előtt. Schauble szerint Portugália új kormánya következetesen megvalósítja az elhatározott takarékossági programot, sőt, "túl is teljesíti azt".

A hitelminősítők és az angolszász dominancia

Az európai felháborodás nem újkeletű, és nem is kizárólag a portugál esetről szól. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az uniós vezetőknek az összes angolszász hitelminősítővel szemben ellenérzéseik vannak, és egyre többen korlátoznák a befolyásukat.

Angela Merkel német kancellár már többedszerre jelentette ki az angolszász dominanciára utalva, hogy Európának meg kell őriznie saját ítéletalkotási képességét. Szerinte a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank, valamint az Európai Bizottság értékítéletére kéne támaszkodni, és egy önálló európai hitelminősítő intézetet kellene létrehozni, Barroso pedig emlékeztetett arra, hogy az EU már dolgozik a hitelminősítők tevékenységének ellenőrzésén.

Érthető az uniós vezetők felháborodása, hiszen a lehető legrosszabbkor jött nekik a lépés: múlt héten éppenhogy sikerült elkerülni a görög csődöt, és a periféria országainak (Portugália és Görögország mellett Spanyolország és Írország) válsága az egész eurózóna stabilitását veszélyezteti. Egy leminősítés pedig könnyen tovább ronthat a helyzeten, hiszen a befektetési alapok az adósosztályzat alapján döntenek arról, hova teszik a pénzüket, így a bóvlivá leértékeléssel automatikusan tovább zuhan a kereslet a portugál állampapírok iránt. Ugyanakkor azt sem lehet elfelejteni, hogy a minősítőket 2008-2009-ben még éppen azért érte a legtöbb kritika, mert nem jelezték előre egyes kötvények kockázatát, csak akkor reagáltak leminősítéssel, amikor azt már rég beárazta a kockázatokat előbb felismerő piac.

Elmaradtak a szerkezeti reformok

Portugália 1986-ban lépett be az EU elődjébe, majd gyors fejlődésnek indult. Az 1990-es években még gyorsabban növekedett mint az európai átlag, viszont a kétezres években visszaesett a lendület, 2009-ben már 2,6 százalékkal csökkent a GDP. A mostani fejlettségi szintje az uniós átlag kétharmadának felel meg.

Kereskedelmének nagy részét az EU-val, és azon belül is a szomszédjával, Spanyolországgal folytatja, de az elmúlt években előretört a partnerek között Angola, az ország volt gyarmata is. Portugália vezető a parafa és a szintetikus rostok exportjában, de elöl van a nemzetközi megzőnyben cipő, textilek, fa, és mezőgazdasági termékek, például bor és olívaolaj kivitelében is.

"Az export a gazdaság egyik hajtóereje a szolgáltatások és a turizmus mellett, sokan abban reménykednek, hogy ennek a felfutása húzhatja ki az országot a bajból" - mondja Éltető Andrea, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa.

A növekedést azonban sok minden gátolja, leginkább a rossz oktatási rendszer és a merev munkaerőpiac, de az sem tett neki jót, hogy a közép-európai új tagállamok az uniós csatlakozás után elszívták a beruházások tekintélyes részét. A rossz versenyképesség és az alacsony növekedés a magas államadóssággal kiegészülve rendkívül sebezhetővé tette az országot a pénzügyi zavarok idejére.

Eddig a problémákkal érdemben nem tudtak mit kezdeni, „itt-ott tömködték a lukakat, de az átfogó szerkezeti reformok elmaradtak. Most viszont rá lesznek kényszerítve, néhány portugál közgazdász szerint ezért jó is az IMF beavatkozás, mert muszáj lesz végre meglépni például a munkaerőpiac, a regionális rendszer, vagy az állami vállalatok reformját”- mondja Éltető Andrea.