További Világ cikkek
Az uniós tisztviselő szerint a schengeni határ-ellenőrzési rendszerhez vagy az euróhoz hasonlóan a közös társasági adóalap-számítást is használhatja a tagországok egy korlátozott létszámú csoportja. Kovács László szerint ha 2008-ra nem születik konszenzus, az úgynevezett erősített együttműködés keretében, 18 tagállammal lehet elindítani a tervet, "ami nagy előrelépés lenne". A magyar adóügyi biztos közölte: elszántan törekszik a közös konszolidált társasági adóalap-számítási rendszer politikai és technikai akadályainak leküzdésére, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nincs szó az adókulcsok harmonizálásáról.
A Financial Times szerint az Unice, az európai üzleti szövetség helyesli a rendszert, azon az alapon, hogy az csökkenti a költségeket és a kettős adóztatás kockázatait, egyszerűsíti a vállalati átalakításokat, és lehetővé teszi a profitok, illetve veszteségek határokon átnyúló konszolidációját.
Ugyanolyan súlyosak
A tervet ellenzi ugyanakkor például a Brit Iparszövetség (CBI) és a hasonló ír szervezet (IBEC), azzal az érvvel, hogy a javaslat a tagországok adószuverenitását sérti, fenyegeti az adóversenyt, és az első lépés lehet az adókulcsok harmonizációja felé, írta a brit lap. A Financial Times szerint azok az új EU-tagállamok, amelyek egységes adókulcsot alkalmaznak, attól tartanak, hogy a közös adóalap-számítási módszer szűkebb lesz az általuk jelenleg használtnál, ami adóemelésre kényszerítheti őket.
Chris Wales, Gordon Brown brit pénzügyminiszter volt adóügyi tanácsadója egy minapi konferencián azt mondta: a közös társasági adóalap-számításról folyó részletes tárgyalások "rengeteg döntéshozói időt és energiát emésztenek fel, anélkül, hogy politikailag elfogadható eredményt ígérnének".
A Financial Times idéz olyan szakértői véleményeket is, amelyek szerint valószínűtlen a felmerülő számos technikai kérdés megoldása a rendelkezésre álló időn belül. Kovács László is azt mondta a lapnak: látja, hogy a javaslat előtt álló technikai nehézségek ugyanolyan súlyosak, mint a politikaiak.
Ami most nincs meg
A társasági adóalap-számítás tervezett uniós harmonizációjának várható előnyeiről éppen egy hete tartott előadást Londonban az EU brüsszeli adóügyi biztosa.
Kovács Lászlót az Angol-walesi Okleveles Könyvelők Intézete (The Institute of Chartered Accountants in England & Wales, ICAEW), és az Okleveles Adószakértők Intézete (Chartered Institute of Taxation, CIOT) hívta meg. A magyar EU-tisztviselő azt mondta: az egységes társasági adóalap-számítás számos előnye között lenne például a vállalati adóterhelés átláthatósága, "ami most nincs meg", emellett a cégek költséget és adminisztratív terheket takarítanának meg.
Kovács László még a múlt heti előadás előtt az MTI-nek elmondta: a brit kormány különösen keményen ellenáll az adóalap-harmonizációnak, a brit üzleti élet azonban "szövetséges" ebben a kérdésben, és ez segítséget jelenthet a kormány meggyőzésében. Hozzátette: fontosnak tartja a tagállami adószuverenitást, még fontosabbnak azonban az uniós szintű versenyképességet, és az adóügy versenyképességi kérdés is.
Vörös vonalak
London már az azóta több népszavazáson is elvetett uniós alkotmánytervezet kidolgozásának idején is ragaszkodott a nemzeti vétó - vagyis az egyhangú döntéshozatal - fenntartásához az uniós szintű adópolitikában; ez egyike volt azoknak a területeknek, amelyek köré a brit kormány a hivatalosan is használt kifejezéssel át nem léphető "vörös vonalat" húzott.
Nagy-Britannia annak idején félhivatalosan egyértelművé tette, hogy akár az EU-bővítéshez kidolgozott új uniós alkotmánytervezet vétójára is kész, ha annak végső formája nem veszi figyelembe a "vörös vonalakkal" kijelölt brit alapkövetelményeket, köztük a nemzeti adópolitika teljes körű fenntartását.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
