Hol gyilkolhat bicikliseket Budapesten?

2014.07.10. 14:57

Megdöbbentő felfedezést tettünk Budapest legveszélyesebb bringás kereszteződéseit vizsgálva. A budapesti biciklizés még a halálcsomópontokban is biztonságosabb lett. De nem azért, amire logikusan gondolnánk.

Az utóbbi években kerékpáros fejlesztések egész sora zajlott, új sávokat hoztak létre, lámpákat helyeztek ki, a Bubi zöld (igaz, egyelőre működésképtelen) bérbiciklijeinek feltűnése pedig azoknak is jelzi az előrelépést, akik nem bringáznak. A veszélyes kereszteződések mégsem a mérnököknek köszönhetően lettek biztonságosabbak, hanem – figyelem! – az autósok miatt.

Mi változott hat év alatt?

Hat éve készítettük el a legveszélyesebb kereszteződéseket bemutató bicikliút-halállistánkat. Ezek azok a csomópontok, ahol nem a direkt szemét autósok vagy a minden szabályt felrúgó biciklisek miatt történnek balesetek, hanem mert a kereszteződést olyan amatőr és figyelmetlen módon alakították ki, hogy a helyben kódolva van a konfliktus. Mert

  • Az autós nem látja a közeledő biciklist, miközben a másik oldalról a villamost kell figyelnie.
  • Az autóst olyan helyzetbe kényszerítik, hogy vagy gyorsan kanyarodik, hogy ne tartsa fel a forgalmat, vagy a biciklisekre figyel, és elviseli a dudálást.
  • Az autós más autósokat sodor veszélybe, ha nem kanyarodik be gyorsan, így viszont elüti a váratlanul érkező bringást.
  • A bicikliút életszerűtlen módon váratlanul véget ér egy 20 méteres szakaszon, hogy a közlekedési szakemberek így spórolják meg az agymunkát. A biciklisek persze nem szállnak le. Stb.

A 2008-ban készült listánkra 14 kereszteződés került fel, azóta egyetlen egy helyen történt fejlesztés, de ott is csak néhány táblát raktak ki. Az összes többi konfliktuszóna maradt olyan, mint volt.

A kereszteződések működését figyelve egyetlen fontos előrelépés történt: az autósok figyelmesebbek lettek.

Már nem érzik veszteségnek, ha nem egyetlen, szép ívben veszik be a kanyart, hanem elsőbbséget adnak, sőt megállnak, amikor biciklis vagy gyalogos tűnik fel a kereszteződésben.

Ennek ellenére ezekben a kereszteződésekben továbbra is inkább extrémsport az átkelés, semmint közlekedés. Készüljön fel jó előre a nehézségekre, nézze meg a veszélyességi listát. Elöl találja a legbátrabbak számára kifejlesztett kereszteződéseket, a sor végén pedig megnézheti, hol javult annyit a helyzet, mintha Matolcsy György írná a történelmet.

Halálkereszteződés-lista

Margit híd – halálfolyosó. 2008-as állapothoz képest: Új.

Budapest legveszélyesebb kereszteződését nem a múltból örököltük, hanem a fejlett tudomány fejlesztette ki a városlakók számára. A Margit híd hosszas tervezés után kialakított bicikliútját vezették le úgy az autók közé, hogy vasidegek és jó reflexek kellenek a baleset elkerüléséhez mindkét részről.

A kerékpáros védett környezetben gurul a hídon Budára, az autóktól kerítés, a gyalogosoktól dudorokkal jelzett határoló vonal védi. Amikor a mérnökök elaltatták a gyanakvását, a sáv lejteni kezd, a kerékpáros felgyorsul, és váratlanul a kerítésen kívül találja magát. Balján autók dübörögnek, amelyek a kanyarodó sávba próbálnak besorolni, jobbról pedig a padka.

Veszélyességi fok: 10+

Már csak a helyzet miatt is erősebben szorítja a kormányt az ember, de a reflexekre is szükség van, amikor az autók, akik addig nem látták a biciklist, a kerékpársávra húzódva veszik be a kanyart, vagy éppen sorolnak rá a fordulósávra. Fotóink közt látható olyan autó, ami nagy sebességgel dönget a biciklisávon. Ha pont akkor érkezik biciklis a kerítés mögül, sajnos nagyon megkarcolja a szép autót.

Kőbányai út – Horog utca: 2008-as állapothoz képest: Változatlan.

A környék terminátorkereszteződése. Gladiátorküzdelmekhez tökéletes megoldást találtak ki a tervezők: egyszerre kapnak zöldet a Kőbányai útról jobbra forduló autók, és az út melletti kerékpárúton egyenesen haladó kerékpárosok. Izgalomfokozó: a környéken rengeteg a kamion. Eredmény: biciklishalál.

Veszélyességi fok: 10.

A kerékpárosok az autóút és a villamossínek közt haladnak. Aki a Kőbányai útról fordul, a villamosra figyel, úgy darálja le a kerékpárost. Aki a sínek felől jön, igyekszik nem hosszasan várakozni a villamos útjában, ezért nem figyel a biciklisekre.

Mexikói út – Mogyoródi út: 2008-as állapothoz képest: Bogáncsosított.

A kétszer kétsávos Mogyoródi út és a kétszer egysávos Mexikói út találkozásánál egyetlen lámpa sincs, viszont minden irányból minden irányba kanyarodhatnak a járművek. A bicikliút a Mogyoródi út járdáján vezet, és keresztezi minden kanyarodó autós.

Veszélyességi fok: 9.

Vajon ki tud figyelni az oldalról érkező biciklisekre, amikor a szemből közelítő kétsávnyi autó előtt, balra, nagy ívben ráfordul a Mexikói útra a Mogyoródiról? Miközben arra is koncentrálni kell, hogy a középre becsorgó, két sáv közti senki földjén álló autós megkockáztatja-e a kiugrást, vagy mégis elsőbbséget ad.

A Mexikóiról érkező autósok érthető okból az úttesten átvezetett bicikliúton várják, hogy kilőhessenek az alkalmas pillanatban. Az útburkolati felfestés hiányzik. 2008-hoz képes egy fejlesztés történt. A kereszteződésbe kinőtt egy bogáncs szépen fejlett, embermagasságú példánya, kitakarva az érkező bicikliseket azon autósok elől is, akik pedig direkt figyelnének rájuk.

Ajtósi Dürer sor – Stefánia út – Városliget: 2008-as állapothoz képest: Változatlan

A Stefánia útról a Városliget felé tartó kerékpárutat gyors egymásutánban két kereszteződésen is átvezetik, így a biciklistákat itt összesen három helyről üthetik el.

Veszélyességi fok: 8.

A legveszélyesebb a Stefánia út keresztezése, ahol két helyről is elcsaphatják a kerékpárost: az Ajtósiról érkező, szemből, nagy ívben kanyarodó autósok az ellentétes irányú forgalmat figyelik, nem azt, hogy a fasor mögül előbukkan a zöld jelzésnél szabályosan átkelő kerékpáros. Közben Az Ajtósiról kisívben is ráfordulnak a takarásból érkező biciklistára.

Műegyetem rakpart - a Petőfi híd budai hídfője alatt: 2008-as állapothoz képest: Változatlan

A bicikliúton haladó kerékpárosnak főleg a hídfő déli oldalán kell figyelnie, ahol először a hídra felhajtók, aztán a hídról érkezők sávjait keresztezi.

Veszélyességi fok: 7.

A hídra felhajtók ugyan lámpa nélkül fordulhatnak be, és egyúttal rá a kereszteződésben folytatódó bicikliútra. De a sofőrök láthatóan tudatában vannak a veszélynek, és nyakukat bagoly módjára, közel 180 fokban hátrafordítva figyelik a velük párhuzamos úton érkező kerékpárosokat.

Rosszabb a helyzet a lehajtónál, ahol a hídról nagy sebességgel érkező autós elé egy nehezen látható, keresztirányú bicikliút dobja ki a kerékpárosokat.

Szilágyi Erzsébet fasor: 2008-as állapothoz képest: Változatlan

A Moszkva tértől északnak induló út mellett, a bokrok, fák mögé rejtették a bicikliutat. A kerekezőknek így nemcsak a gyalogosokra kell figyelniük, akik szintén teljes joggal használják a járdát, hanem a lekanyarodó autókra is, akik nem számítanak a nagyobb sebességgel közlekedő biciklistákra. Az út minden kereszteződésében történt már baleset.

Veszélyességi fok: 7.

Dózsa György út – Vágány utca: 2008-as állapothoz képest: Változatlan

A Dózsa György út járdáján, a gyalogosok mellett vezetett kerékpárút használói joggal gondolhatják, hogy elég az úton gyaloglókra, vagy a buszukra várakozó utasokra figyelniük. A kereszteződésekben végig nekik van elsőbbségük. A legveszélyesebb kereszteződésnél, a nagy forgalmú Vágány utcánál a közlekedési mérnökök úgy gondolták megóvni a biciklisek épségét, hogy váratlanul véget vetettek a bicikliútnak. A kereszteződés előtt elvileg le kellene szállni a bicikliről, hogy onnan azt tolva folytassuk utunkat.

Veszélyesség: 7.

A Dózsa György úton sok család, hétvégi bicikliző is közlekedik a Városliget és az állatkert közelsége miatt. A kevésbé gyakorlott kerekezőkre amúgy is veszélyes lehet a nagy teherautó- és buszforgalmat bonyolító kereszteződés. Félórás vizsgálatunk alatt egyetlen biciklis sem szállt le, ami érthető, hiszen addig legálisan gurulhattak át minden kereszteződésen. Az út tervezőit viszont legalább senki nem okolhatja, ők kirakták a táblát.

Stefánia út – Thököly út kereszteződés: 2008-as állapothoz képest: Változatlan

A járdán vezetett bicikliút összes problémáját sikerült egyetlen helyre belesűríteni. A Stefánia út gyalogosai közt, fák, parkoló autók és telefonfülkék takarásában kerékpározókat ugyanis nem láthatják a velük párhuzamosan haladó autósok. Akik csak akkor észlelik, hogy jobbra kanyarodva nem csak a gyalogosokra, hanem gyorsabban közlekedő bringásokra is számítani kell, amikor már késő. A probléma súlyát halálos balesetek jelzik.

Veszélyességi fok: 6.

Bár a kereszteződésben csak annyi változott, hogy elvitték az elgázolt kerékpárosra emlékeztető szellembiciklit, a helyzet az autósok óvatossága miatt javult.

Könyves Kálmán körút- Kőbányai út: 2008-as állapothoz képest: Változatlan.

A Könyves Kálmán (később Hungária) körúton vezetett kerékpárút első ránézésre nem sokban különbözik a többi járdán kialakított bicikliúttól: az út tervezői a gyalogosok közt vezetik a kerékpárosokat, majd a kereszteződésben összeeresztik őket a szintén zöldet kapó, kis ívben kanyarodó, tehát elsőbbségadásra kötelezett autósokkal. A szokványos szituációt a körút erős kamionforgalma teszi izgalmassá.

Veszélyességi fok: 6.

A magasan az út felett ülő és amúgy a manőverre koncentráló sofőr egyes pontokon nem is láthatja, ha valamelyik oldalról biciklis jön. Sok a baleset, de az autósok figyelmesek, a bicikliút látható az volán mellől. Felfestés látható.

Budai kerékpárút – Halász utca: 2008-as állapothoz képest: Változatlan.

A festői Duna-parti bicikliút két nagy forgalmú autóút, a rakpart és a Bem rakpart közt fut. Az autók a Halász utcánál fordulhatnak rá egyik útról a másikra, a bicikliút keresztezésével. A forgalmi szituációt bonyolítja, hogy a villamost is keresztezni kell, jelzőlámpa pedig nincs. Mindenkinek saját belátása szerint kell megadnia az elsőbbséget.

Veszélyességi fok: 6

A kereszteződés ugyanolyan felépítésű, mint hat éve. Akkor azt írtuk: „A Halász utcai orosz rulett helyszínét viszont láthatóan nagy gonddal, szeretettel alakították ki úgy, hogy a rakpartról érkező autók egy beláthatatlan kanyarból érkezzenek meg a bicikliútra, ahol nem csak figyelmetlenségük vagy kockázatkereső hajlamaik miatt állnak rá a látványosan kövezett biciklisávra, hanem azért is, hogy lássák, keresztezhetik-e a villamossíneket. A túloldalról pedig a sínek mielőbbi elhagyása miatt vágnak rendet a sűrű biciklisforgalomban.”

2014-es helyszíni szemlénk szerint a kereszteződés ugyanúgy néz ki, csak a közlekedők attitűdje változott. Az autósok megadják az elsőbbséget, volt olyan, aki addig nem mozdult, amíg a bátortalan kerékpáros át nem ment a kereszteződésen. A villamossínen várakozás ugyanakkor sok autóst kiugrásra késztet. Jellemző, hogy még a biciklista, gyalogos előtt megpróbálnak átslisszolni a bicikliúton, ami balesethez vezethet, ha rosszul mérik fel a kerékpáros sebességét.

Tímár utca – Árpád fejedelem utca: 2008-as állapothoz képest: Változatlan

A biciklista a HÉV-et áthidaló felüljáró rámpájáról érkezik a lejtővégi kereszteződésbe. A suhanás okozta vigyor a kanyarodó autós arcára kiülő döbbenettel találkozik.

Veszélyességi fok: 6.

Nem a klasszikus veszélyes kereszteződés, mivel a szabályok szerint a biciklistának le kell szállni a felüljárón, hogy tolva közelítse meg a kereszteződést. Ez ugyanakkor a klasszikusan életszerűtlen megoldások közé tartozik: ahogy hat éve, úgy most sem láttam egyetlen embert sem, aki a lejtőn lefelé botladozott volna a biciklijével, ha gurulni is lehet.

Róna utca - Bánki Donát utca: 2008-as állapothoz képest: Változatlan.

„A parkos Zuglóban lapuló kereszteződés a meglepetés erejével szedi áldozatait. – írtuk hat éve - A Róna utcából a Bánki Donátba forduló bicikliút használóit elaltatja, hogy addig minden kereszteződésben a kerékpárosnak van elsőbbsége, vagy ha nem, akkor lámpa szabályozza a szituációt. A bringást végül egy elegáns ív ráfordítja a T alakú kereszteződésre, ahol már nincs elsőbbsége. Ezt tábla ugyan jelzi, de a hirtelen váltást sem az előzmények, sem felkészítő jelzések nem predesztinálják, így a gyanútlan bringás könnyedén kigurulhat a Róna utcára.

Az autósok számára pedig semmi nem jelzi, hogy kerékpárok tűnhetnek fel az úttesten.”

Veszélyességi fok 5.

Az autósok lassan közlekedtek, és bár nem a kerékpárosoknak van elsőbbségük, többször megálltak, és átengedték őket az úton.

Budai kerékpárút – Újlaki rakpart a Görzenálnál: 2008-as állapothoz képest: Fejlesztett!

Ez a kereszteződés döbbentett rá arra, hogy valami nagyon megváltozott Budapesten. A hely egyesítette a rossz kereszteződések minden jellemzőjét: a tervező az Újpesti rakpart egy kanyarja után taszította a biciklistákat a mélyvízbe. A rakparti úton nagy sebességgel közlekedő autósokat semmi nem figyelmezteti, hogy a kanyar után bicikliseket találhat az úttesten. Még egy figyelmeztető jelet sem festettek fel az úttestre.

Ezzel szemben most járdaszigetet alakítottak ki középen, a bicikliútról nem kell leugratni az úttestre, mert lehajtó is készült. Az autósok számára táblákat helyeztek ki.

Veszélyességi fok: 4.

A kerékpározóknak nem kell mindkét irányba figyelni, elég ha elgurulnak az út feléig, ahol egy forgalomelterelő szigeten várhatják ki, amíg a másik irányba is szabad az út. Az autósokat pedig táblával figyelmeztetik a biciklisekre. De nem is ezek a fejlesztések voltak a legmeglepőbbek, hanem az autósok mentalitása: többségük már az út szélén feltűnő biciklis láttán megállt, hogy átengedhesse őket a túloldalra. Jelen cikk szerzőjének integetni kellett, hogy csak megfigyelést végez, nem akar átkelni, nyugodtan menjenek tovább.

Vérmezei bicikliút – Krisztina körút: 2008-as állapothoz képest: Változatlan.

A vérmezei bicikliutat kettévágó Krisztina körúton csak a biciklisták kedvéért hoztak létre egy lámpás kereszteződést. Zebra nincs. Az egyenesen futó, széles úton négy sávban, nagy sebességgel áramlik a forgalom.

Veszélyességi fok: 2.

Korábban itt az indokolatlannak tűnő lámpánál vészfékező, este azon átszáguldó autósokról kaptunk híreket. Most rutinszerűen és biztonságosan zajló forgalmat tapasztaltunk.