Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Putyin: Oroszországot széthullás fenyegeti

2004.09.05. 15:05
Az Egyesült Államokhoz hasonlóan szigorú óvintézkedéseket és nemzetbiztonsági reformot hirdetett meg Putyin a beszlani túszdráma lezárulása utáni beszédében, ugyanakkor szóra sem méltatta Csecsenföld kérdését, ami szakértők szerint 1999., a második csecsen válság óta minden bajok forrása.
Vlagyimir Putyin elnök az orosz nemzetbiztonsági rendszer reformjának meghirdetésével reagált az észak-oszétiai túszdráma véres végkifejletére, s a lakosság zöme elfogadhatja szabadságjogainak ezzel járó korlátozását.
Összefoglaló a beszlani túszdrámáról

Az Eho Moszkvi rádió vasárnapi telefonos szondázásán voksoló hallgatók fele hajlott "hadiállapotra jellemző" korlátozások elfogadására is, noha ez a moszkvai adó a liberalizmus fellegvára.

Keményen mint az Államokban

Megfigyelők szerint a Kreml olyan szigorú terrorellenes biztonsági intézkedésekre készül, mint amilyeneket az Egyesült Államok vezetett be. Putyin a jogérvényesítő szervek tevékenységét megváltoztató "válságellenes kezelőrendszer" létrehozását jelentette be, a törvények szigorú betartása mellett. Ám ez óhatatlanul tovább keményíti a hatalomgyakorlást, beleértve a médiaellenőrzés kiterjesztését a tévécsatornákról a rádióadókra, talán a lapokra is.

Putyin kifejtette, hogy Oroszországot széthullás fenyegeti, ha enged a nemzetközi terrorizmus zsarolásának, amely egymásra akarja uszítani népeit. Sőt, burkoltan idegen hatalmakat vádolt, hogy manipulálni akarják a terrorizmust Oroszország gyengítésére. (A védelmi tárca lapja, a Krasznaja Zvezda elemzője szerint az angolszász titkosszolgálatok ki akarják használni a terrorizmust az Észak-Kaukázus destabilizálására, hogy kiszorítsák Oroszországot a hegységtől délre fekvő térségből.)

Átszervezi a kaukázusi biztonsági erőket

Az orosz elnök bejelentette az Észak-Kaukázusban lévő biztonsági erők radikális átszervezését is, hatékonyságuk fokozásával, soraik megtisztításával próbálva meggátolni, hogy a csecsenföldi gerillák kiterjesszék támadásaikat a szomszédságra.

Mindamellett Putyin - a beszlani vérfürdőt a nemzetközi terrorizmus közvetlen intervenciójának tudva be - említést sem tett Csecsenföldről, ahonnan az öldöklő túszejtés és az elmúlt két hét másik három terrorakciója eredeztethető. Putyin 1999-ben kezdett csecsenföldi háborúja csak tovább radikalizálta a szeparatistákat, elősegítve kapcsolódásukat a nemzetközi terrorhálózatokhoz.

A kettős repülőgép-robbantás és a moszkvai öngyilkos merénylet éppúgy a Kreml-hű Alu Alhanovot hatalomba ültető, vitatott csecsen elnökválasztást követte, mint a beszlani mészárlás. Egy kommentátor elképzelhetőnek tartotta azt a verziót, amely szerint az iskolafoglaló túszejtők azt akarták kicsikarni, hogy Aszlan Maszhadov szeparatista vezető közvetítsen a velük való tárgyalásokon.

Nem valószínű a fordulat Putyin csecsenföldi politikájában

Elemzők kételkedtek abban, hogy a beszlani tragédia fordulatot hozhat Putyin csecsenföldi politikájának orosz lakossági támogatásában, s ez előbb-utóbb tárgyalásokra késztetheti őt Maszhadovval, esetleg elfogadva valamiféle nemzetközi védnökséget is.

A rémület idővel csillapodni fog a közvéleményben. Másrészt Putyin megmenekült a rohamparancs kiadásának ódiumától, ami még inkább rontotta volna népszerűségét, vélték.

Az elnök a csecsen szélsőségességgel vívott harc hullámán jutott hatalomra, s a biztonsági szervek tagjai, akikre támaszkodik, nem tűrnének el még egy olyan szégyent, mint amilyen a csecsen felkelőkkel kötött 1996-os békemegállapodás volt - mutatott rá egy lapkommentár.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!