Sokkolta a hollandokat a Van Gogh-gyilkosság

A XVII. század óta csupán a második politikai gyilkosságot követték el Hollandiában, amikor kedden reggel megkéselték, majd lelőtték Theo Van Gogh újságírót és filmrendezőt, a híres festő műkincskereskedő testvérének ükunokáját. Az első ilyen gyilkosságot két évvel ezelőtt követték el az országban, amikor pár nappal a parlamenti választások előtt lelőtték a viszonylag rövid idő alatt rendkívüli népszerűségre szert tevő politikust, Pim Fortuynt.

Számolni kell a terrorizmussal? Tekintse meg képeinket! Úgy tűnik, hogy Hollandia is megkezdte a maga terrorellenes harcát. A Van Gogh-gyilkosság után őrizetbe vett kilenc személy és az "al-Kaida szellemében, stílusában" megfogalmazott levelek közvetlen veszélyt jelentő terrorista mozgolódásra utalnak. Mint kiderült, a letartóztatott csoport (hat marokkói, egy algériai és egy marokkói származású spanyol férfi - mindannyian 19 és 27 év közöttiek) a gyanú szerint komoly terrorszervezettekkel is ápolt kapcsolatokat. Az öt gyanúsítottat 2003 októberében már letartóztatták terrorizmus gyanújával, de bizonyíték hiányában elengedték őket. A holland hírszerzésnek (AIVD) információi vannak arról is, hogy a gyanúsítottak kapcsolatban álltak a 2003. május 16-án elkövetett casablancai terrortámadás kitervelőjével, a marokkói Naoufellel. A merényletben 45 ember - köztük 12 öngyilkos merénylő - meghalt. Mások ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy így az egész muszlim kisebbségre rákerülhet terrorizmus stigmája, amely további feszültség eredménye lehet. Amszterdamban a gyilkosság óta minden napra jut egy tömegtüntetés, a várost pedig sokkal több rendőr vigyázza közvetlenül az utcáról, mint eddig bármikor.

A két gyilkosság nem csak azért kapcsolódik össze, mert a két áldozat jó barátságban volt egymással, hanem mert az ügy a világ egyik legliberálisabb országának súlyos társadalmi válságával van összefüggésben, aminek most már véres következményei is vannak. A kisebbségi és a többségi társadalom békés együttélésének álma látszik szertefoszlani a toleranciájára oly büszke Hollandiában.

Megfenyegetett politikusok

Theo Van Goghot, a radikálisan gondolkodó és szókimondó újságírót és művészt kedden reggel szúrták meg többször, majd lőtték le, végül vágták el a nyakát Amszterdamban. A nyilvánosság egy ideig reménykedhetett benne, hogy végzetes véletlenről van szó csupán, de nem sokkal később elfogták a gyilkosság első számú gyanúsítottját, egy marokkói származású, de holland állampolgárságú férfit, másnap pedig további nyolc személyt tartóztattak el, akikről kiderült, hogy egy szélsőséges iszlám szervezet tagjai. Az amszterdami főügyész pénteken bejelentette, hogy terrorizmusról is szó van a vádemelésben.

A nyomozás során két levelet is találtak, egyet a gyilkos késével Van Gogh holttestébe tűzve , egyet a rendőrséggel vívott tűzpárbajban megsebesített elkövető, Mohammed B.-nél. Az első levél, amit a radikális iszlám szervezet látott el kézjegyével, azzal indokolta a gyilkosságot, hogy Van Goghnak iszlámellenes nézetei miatt kellett meghalnia. A másik levélben a feltételezett gyilkos vallja be büszkén, hogy mártírhalálra készül az iszlám nevében.

Provokatív társadalombírálat

A filmrendező idén mutatta be (újabb) provokatív filmjét, a Behódolást, ami nyíltan kikelt a hagyományos iszlám társadalmakban meghatározó nőellenes erőszak és elnyomás ellen. A félig fikciós, félig dokumentarista provokatív film nyitó jelenetében egy átlátszó csadorba öltöztetett meztelen nő könyörög Allahnak, majd négy feleség beszél szenvedéseiről. A film vetítése után halálos fenyegetést kapott mind Theo Van Gogh, mind Ayaan Hirsi Ali, a film forgatókönyvírója, aki nem mellesleg parlamenti képviselő, és aki régóta kivívta a muszlimok egy részének ellenérzését olyan mondataival, mint, hogy "Allah első prófétája egy 12 éves lányokkal háló perverz elnyomó volt".

A holland törvényhozás kormánypárti és ellenzéki prominensei ugyanakkor nem jelezték, hogy a filmet igazságtalannak tartanák, legfeljebb az orrukat húzták a merészebb jelenetek miatt. A kormány Theo Van Gogh meggyilkolását "a szabad véleménynyilvánítás elleni merényletnek" nevezte, és elítélő nyilatkozatokat adtak ki a hollandiai iszlám szervezetek is.

A De Telegraaf holland lap értesülései szerint Van Gogh holttesténél talált levél egy halállistát is tartalmazott, amin Hirsi Alién kívül több ismert politikus neve - köztük az emigrációért és integrációért felelős miniszter, Rita Verdonké is - szerepelt. Ezt ugyan az amszterdami rendőrkapitány, Bernard Welten cáfolta, ő azzal sem értett egyet, hogy az igazságügyi miniszter, Piet Hein Donner megígérte, a levél teljes tartalmát közzéteszik. Sajtóértesülések szerint ugyanakkor Hirsi Alinak, akit másfél éve már rendőrök kísérnek mindenhova, biztonsági okokból el kellett rejtőznie.

Megbukott holland migrációs politika

A muszlim kisebbség és a holland többség viszonya egyre feszültebb Hollandiában, ahol az utóbbi években, hasonlóan az európai trendhez, éles fordulatot vett a migrációs politika, az év során állandó téma volt a letelepedés feltételeinek szigorítása, sőt, a holland kultúra védelme is.

Egy idén áprilisban közzétett felmérés szerint a hollandok 60 százaléka gondolja úgy, hogy mivel veszélyben van sajátos kultúrájuk, a bevándorlókat kötelezni kellene a holland nyelv elsajátítására, és mintegy fele vallotta azt, hogy le kellene zárni az ország határait az újabb bevándorlók előtt. A megváltozott közhangulat az évtizedekig jól működő, de most megszorítások elé néző holland szociális rendszernek, ezzel együtt a növekvő munkanélküliségnek köszönhető.

A 16 milliós Hollandiában jelenleg egymillió muszlim él, a nem európai kisebbségek száma összesen 1,5 millió (az összlakosság 9 százaléka), ami 2012-ben elérheti a 12 százalékot. Ekkorra a kisebbség lesz többségben Rotterdamban és Amszterdamban. Az ország vonzerejét a bevándorlók számára az adja, hogy a különféle juttatások és az aránylag laza adminisztráció miatt itt a legjobb letelepedni. A bevándorlók ráadásul nem élnek szegényen, és nem kényszerülnek igazi gettóba sem tömörülni, mint a legtöbb nyugati országban.

Pim Fortuyn népszerűsége

Hollandiában elhanyagolható mértékű a nyílt rasszizmus, de a bevándorlókkal és az iszlám kultúrával szembeni ellenérzés egyre erősebb. Három évvel ezelőtt ennek első hullámát lovagolta meg a rotterdami szociológus, Pim Fortuyn is. Bár a sajtóban pártja (Pim Fortuyn Listája) a szélsőjobboldali címkét kapta, nem a francia Jean-Marie Le Pen-féle Nemzeti Front féle homofób, antiszemita politikai szervezetről volt szó. Fortuyn, aki maga egyébként meleg volt, az iszlámot antiliberalizmusa miatt bírálta, és azért, mert szerinte a konzervatív nézeteket valló muszlimok ártanak a holland társadalom toleranciájának. A PFL új pártként rendkívüli népszerűségre tett szert.

Fortuynnal végül nem egy szélsőséges muszlim szervezet végzett, hanem egy fanatikus állatvédő, akit az bőszített fel, hogy Fortuyn a nyérctenyésztést akarta legalizálni. A 2002-es májusi választásokon a második legtöbb képviselői helyet megszerző párt azonban Fortuyn nélkül nem bizonyult életképesnek, a kormány a következő év januárjában kénytelen volt lemondani. Fortuynról barátja, Theo Van Gogh készített filmet; a rendező épp a stúdióba biciklizett, hogy a még nem el nem készült filmen dolgozzon, amikor meggyilkolták.

A kisebbség mindeközben aggodalommal figyeli a kormány "idegenellenes" intézkedéseit, és nem ok nélkül meg van arról győződve, hogy kultúrájukat, identitásukat akarja háttérbe szorítani az integrációra törekvő állam. Kérdés, hogy van-e más választásuk, mint az önkéntes asszimiláció. Mindenestre azzal, hogy Van Gogh meggyilkolását egy terrorista csoport hajtotta végre, felmerült egy másik válaszlehetőség is.