Az izraeli külügy aggódik Magyarországért
Aggodalmat keltenek Izraelben egyes igen erős, szélsőjobboldali, antiszemita magyarországi megnyilvánulások, mondta egy izraeli külügyi osztályvezető. Izrael az efféle nézetek elutasítását várja a magyar társadalomtól, és fontos kérdésként veti fel az antiszemitizmus elleni harcot.
Az izraeli külügyminisztérium antiszemitizmus elleni osztályának igazgatója magyar újságírókkal találkozott vasárnap a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-emlékközpontban. Aviva Raz Sehter az előítéletesség, a kirekesztő nézetek Európában többfelé is tapasztalható erősödéséről szólva kifejtette: vannak jelenségek, mint amilyen a folyamatos gyűlöletkeltés egy-egy társadalmi csoport, kisebbség, a bevándorlók, mindenféle másság ellen, amelyek felett az emberek átsiklanak, mert nem tűnnek nagyon fontosnak, pedig hosszabb távon veszélyes társadalmi légkör kialakulásához vezethetnek. Felidézte, hogyan készítette fel a náci propaganda a világot a kollaborációra, a soában való bűnrészességben.
Magyarország egyike azoknak az országoknak, amelyekben a legutóbbi európai parlamenti választásokon jelentősen megerősödtek, EP-képviselethez jutottak szélsőjobboldali pártok, és Magyarországon újabban "igen erős megnyilatkozások" tapasztalhatók - mutatott rá. Aviva Raz Sehter bizarrnak nevezte például azokat a hangokat, amelyek "gyarmatosítási törekvésként" tüntetik fel Simon Peresz izraeli elnöknek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó kijelentését.
Izrael az efféle nézetek elutasítását várja az új értékeket kereső magyar társadalomtól, és a kétoldalú kapcsolatokban fontos kérdésként veti fel az antiszemitizmus elleni harcot, a diszkrimináció, a rasszizmus, a másik gyűlölete elleni nevelést, amely nagyon erősen része kell hogy legyen a magyar belpolitikának is, mondta az izraeli külügyminisztérium tisztségviselője.
Sehter hangsúlyozta: az antiszemitizmus erősödése Magyarországon és más országokban káros az egész társadalomra, mert nemcsak a zsidókról vagy Izraelről van szó - az antiszemitizmus nem ér véget a zsidókkal, más kisebbségekkel folytatódik -, hanem "egy nagyobb bajra" utalnak, arra, "hogy történik valami, ami nem helyes, ami negatív, arra, hogy felütötte fejét a társadalomban egyfajta betegség, amelyből gyorsan ki kell gyógyítani".
Egyes magyarországi szélsőjobboldali megnyilvánulások olyan hangokat idéznek, amelyeknek nem lenne szabad létezniük a 21. században. Ezek a múlt részei és már le kellett volna kerülniük a napirendről. "Ez olyasmi, ami aggaszt bennünket" - hangoztatta az izraeli külügyminisztérium antiszemitizmus ellen küzdő osztályának igazgatója.
