Moszkvában is áll a bál a volt külügyi kirendeltség miatt

Botrány tört ki a magyar kereskedelmi kirendeltség épületének adásvétele körül Moszkvában is: a Vedomosztyi című üzleti lap értesülése szerint ugyanis a jelenleg az épületben székelő regionális fejlesztési minisztérium hétszer annyiért vette meg az épületet, mint amennyiért azt a magyar fél eladta.

Dmitrij Kozak miniszterelnök-helyettes a lap szerint utóbb utasította is a minisztériumot a szerződés semmissé nyilvánítására, végül azonban olyan döntés született, hogy majd takarékoskodnak a renoválásnál. Tavaly decemberben közbeszerzési pályázatot is írtak ki az épület rekonstrukciójára 1,456 milliárd rubel értékben.

A Vedomosztyi szerint a kormány már 2007-ben rendelkezett arról, hogy az épületet a regionális fejlesztési tárca vásárolja meg. Erre a célra a 2008 októberében elfogadott költségvetési törvényben el is különítettek 3 milliárd rubelt a regionális fejlesztési minisztérium elhelyezése címén, s az összeget a minisztérium költségvetésében általános állampolgári célú, lakás és infrastruktúra, szociális és termelő komplexumok építésére szánt összegből szándékoztak fedezni.

Nem tudni, milyen becslések alapján számolnak

Az épületet a magyar fél 2008-ban adta el 21,3 millió dollárért, vagyis akkori árfolyamon mintegy 511 millió rubelért, a minisztérium pedig végül 3,5 milliárd rubelért - vagyis hétszer ennyiért - vette meg. Piaci értékét akkoriban 52 millió dollárra becsülték -írja a lap.

A máskor rendkívül alapos és pontos Vedomosztyi azonban nem említi, hogy honnan származik az 52 milliós becslés, és mit tartalmaz, például hogy ez csak az épületre vonatkozott-e, vagy azzal együtt az orosz állam tulajdonában lévő telekre is.

Akkoriban a Cushman and Wakefield nemzetközi ingatlanforgalmi cég is készített egy becslést, amely egyes források szerint 20 millió dollár alatt volt, erről sem tudni azonban, hogy milyen szempontok alapján készült. A cég moszkvai irodájában pénteken senki sem tudott felvilágosítással szolgálni az ügyben.

Név nélkül nyilatkozó szakértők szerint az adásvételhez az orosz kormány határozatára volt szükség. A magyar kereskedelmi kirendeltség megépítéséről ugyanis még a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság állapodott meg, s az 1996-ban az Oroszország és a Magyar köztársaság között érvényben maradó dokumentumok közé sorolt megállapodás értelmében a telek mindvégig az orosz állam tulajdonában volt.

Nem tudni, hogy az orosz kormánynak volt-e elővételi vagy vevőkijelölési joga, beleszólási joga azonban bizonyosan volt az értékesítést illetően, különös tekintettel arra, hogy ebben az esetben a kormány sem határozhatott a Szövetségi Biztonsági Szolgálat hozzájárulása nélkül, mivel az épület alig néhány száz méterre van a Fehér Háztól, az orosz kormány épületétől, s a kettő között semmilyen magasabb építmény nincs.

A regionális fejlesztési minisztérium szóvivője elzárkózott annak közlésétől, milyen cégtől vette meg a tárca az épületet immár telekkel együtt, csak annyit mondott, hogy az adásvétel a költségvetés terhére, az Állami Vagyonkezelővel egyeztetve történt.

A Vedomosztyi információi szerint az épületet a magyar féltől a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air elnevezésű, minimális alaptőkével rendelkező cég vette meg, amelyet aztán 2009. október 27-én felszámoltak.

A Kehi szerint utólag lepapirozták az ügyet

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerdán tett feljelentést a moszkvai kereskedelmi kirendeltség 2008-as értékesítése miatt. A hivatal szerdai bejelentésén olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek szerint a 2008-as pályázat nyertesével már 2005-ben volt egy előszerződés az épület eladására, amit végül még olcsóbban, piaci értékénél nagyjából 7 milliárd forinttal kevesebbért játszott át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy luxemburgi székhelyű cégnek.

Az épületet később egy 2006-os kormányhatározat ki is jelölte értékesítésre, és 2008 márciusában megszületett a szerződés, amely szerint a Diamond Air nevű cég a 2005-ben meghatározott 23,7 millió dolláros (magyar oldalról megkifogásolt) áron veszi meg az épületet.

A szerződést követő napokban 21 millió dollár, vagyis 3 és fél milliárd forint érkezett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő számlájára. (Hogy miért csak ennyi, nem tudni, de ennek az összegnek később jelentősége lett.) A Moszkva frekventált helyén álló épület egyes becslések szerint 9-12 milliárd forintot ért (a telek a moszkvai önkormányzaté, az épület és a korlátlan haszonélvezeti jog a magyar államé volt).

A pénz átutalása után viszont kiderült, hogy a szerződés megkötésére nem volt engedély, ezért azt magyar részről semmisnek nyilvánították, azzal az indokkal, hogy a vételár a magyar állam részére elfogadhatatlanul hátrányos volt. Az erről szóló iratra felkerült azonban egy jegyzet, miszerint Faller Jenő és Horváthné Fekszi Márta államtitkárok engedélyt adtak az eljárásra, és hogy Veres János pénzügyminiszter beszélt az ügyben Tátrai Miklóssal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójával.

A 2008 júniusában, Dobogókőn tartott kormányülésen finomodott a magyar álláspont: a kormány tudomásul vette, hogy az ingatlan kikerült az állami vagyonból, és a Kehi elnöke, Gaál Szabolcs Barna szerint a kormány arra utasította a két érintett minisztert, hogy papírozza le az ügyet.

A kormányülés után kiírt pályázatot végül a Diamond Air nyerte, ezúttal 21 millió dolláros vételárral, vagyisépp annyival, amennyit korábban már átutalt.

Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát, Székely Árpád korábbi nagykövetet és Tátrai Miklóst, a vagyonkezelő volt vezérigazgatóját az ingatlan eladásával kapcsolatban kedden már kihallgatta gyanúsítottként a Központi Nyomozó Főügyészség.