Gyilkosok vagy életmentők Obama drónjai?

Fellángolt a vita az amerikai pilóta nélküli robotrepülők körül, miután a héten hirtelen új részletek derültek ki Barack Obama kormányzatának titkos drónháborújáról, amelyet Pakisztánban és Jemenben vív az Egyesült Államok. Az igazságügyi minisztérium által jogi alapként készített állásfoglalás külföldön amerikai állampolgárok ellen is használható gumiszabályai komoly dilemmákat vetettek fel, amelyek ugyanakkor csak hellyel-közzel kerültek elő a leendő CIA-igazgató szenátusi meghallgatásán.

Többen átláthatóbb szabályozást, a kongresszus nagyobb felügyeleti jogot követel, miközben a drónprogram kezd olyan szitokszóvá válni, hogy a seattle-i polgármester is inkább gyorsan lefújta a városi rendőrség pilóta nélküli robotrepülőkre építő terveit.

Több drónirányító, mint pilóta

A pilóta nélküli robotrepülők bevetése egyre inkább mindennapos rutinfeladattá válik, miután a több mint tíz éve indított program előtt egészen új távlatok nyíltak Obama elnöksége alatt. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után még alig ötven pilóta nélküli robotrepülő állt a Pentagon rendelkezésére, de mára már több mint hétezer drónt vethet be az Egyesült Államok. A Guardian szerint 2007-ben még csak öt biztosan megerősített dróntámadás volt Pakisztánban, 2010-ben viszont már 128, azóta viszont már átlag öt naponta robbant fel valamit egy robotrepülő. A drónok elterjedtségét mutatja, hogy egy felmérés szerint ezek a gépek alkotják az amerikai légierő 31 százalékát.

A legtöbb drón kis méretű kémrepülő, mint a Raven, a nagyobb csapásra képes Predatorból és Reaperből viszont csak néhány száz van az amerikai hadseregnél. Az elsősorban megfigyelésre alkalmas Raven mellett egyre többször használnak rakétákkal és fegyverekkel felszerelt drónokat célzott likvidálásokra. Az emberi személyzet nélkül működő repülőket a távolból irányítják, az akciókat már a Fehér Ház és a CIA koordinálja. A Times tavaly megírta, hogy az Egyesült Államokban már több drónirányítót – akik összesen már 1300-an vannak – képeznek ki, mint hagyományos harci repülőket vezető pilótát.

Halálos csapások ezerszámra

A szupertitkos drónháború valós méreteiről kevés tényt tudunk, de a nagy-britanniai Oknyomozó Újságíró Iroda (BJI) gyűjtése szerint az elmúlt tíz évben Pakisztánban 3466, Jemenben 1112, Szomáliában 170 halálos áldozata volt, köztük nők és gyerekek is. Arról folyamatosan vitáznak, hány civil halt meg, vagy sérült meg a dróntámadásokban, viszont az Egyesült Államok szerint a civil áldozatok száma viszonylag alacsony maradt. Ha bizonyíthatóan civilek vannak egy célpont körül, külön Obama elnöknek kell jóváhagynia egy csapást.

Az biztos, hogy egyes pakisztáni és afganisztáni területeken a lakosoknak már kénytelen-kelletlen hozzá kellett szokniuk a drónok gyakori jelenlétéhez. A Stanford Egyetem és a New York-i Egyetem közös projektje, az Élet a drónok alatt is foglalkozik az érintett térségekkel. A falvak és városok fölött alacsonyan zümmögő drónok ezeken a vidékeken a helyiek mindennapjainak részévé váltak, és nem kevés traumát okozhatnak. Erre válaszul egy amerikai joghallgató odáig ment, hogy már a drónbiztos város koncepcióját is kidolgozta.

Rugalmas szabályok alapján

Mivel a dróncsapások mögött nem áll felügyelőszerv, ezért a különböző szervezetek is csak a hírekből, a különböző beszámolókból próbálják meg összerakni a pontos számokat. A titkos drónháború körüli bizonytalanságban nagy felzúdulást keltett az igazságügyi minisztérium kedden kiszivárgott jelentése, ami a jogi alapot adja a drónok bevetéséhez. Kiderült, hogy az állásfoglalás alapján az Egyesült Államok kormánya kivételesen rugalmas szabályok szerint vethet be drónrepülőket tulajdonképpen bárki ellen – legyen az külföldi vagy amerikai állampolgár, és éljen bárhol a világon az Egyesült Államokon kívül.

A dokumentum alapján a támadások engedélyezését három, szigorúnak tűnő feltételhez kötik – a célszemélynek „küszöbön álló fenyegetést” kell jelentenie, elfogásának „kényelmetlenül nehéznek”, a gyilkosságnak pedig meg kell felelnie „a háború szabályainak” –, de ezek kifejtése már homályos és nagy teret hagy az értelmezésnek. A „küszöbön álló fenyegetéshez” például elég, ha a célszemély kapcsolatban van az al-Kaidával, ami „folyamatosan akciókat tervez”, melyek mindegyikéről az Egyesült Államoknak nem lehet tudomása.

Szerdán aztán tovább gyűrűzött az ügy, miután az amerikai médiába kiszivárgott információkból kiderült, hogy már két éve létezik egy titkos drónbázis Szaúd-Arábiában. A pontos helye nem ismert, de innen indították bevetésre az al-Kaida Arab-félszigeten működő szárnya (AQPA) ellen az amerikai pilóta nélküli robotrepülőket. 2011 szeptemberében a bázis egyik drónja végzett Jemenben az amerikai származású Anval al-Avlakival, akit a szervezet „angol hangjaként", leghatásosabb internetes propagandistájaként tartottak számon.

Felzúdulást keltett

Az igazságügyi minisztérium jelentésének tartalma elég komoly jogi és morális dilemmákat vetett fel. Többen is azzal támadják – a George W. Busht például a CIA által alkalmazott különböző vallatásos kínzások miatt krizáló – Obamát, hogy az amerikaiak célzott likvidálásával feszegeti az alkotmányos kereteket, és figyelmen kívül hagyja a fékeket és ellensúlyokat. Eric H. Holder Jr. legfőbb ügyész a Washington Times szerint megpróbálta eloszlatni a félelmeket, szerinte biztosan a szövetségi és nemzetközi törvényeknek megfelelően hajtják végre a dróncsapásokat.

A Huffington Post szerint egyesek azzal érvelnek, hogy nem is a pusztán technológiai kérdésként felfogható drónokról van szó, hanem hogy kit és milyen felhatalmazás alapján lehet likvidálni, miközben elmosódik a különbség a fegyveresek és a civilek, a harctér és a hátország között. Korábban többek között Jimmy Carter volt elnök is úgy vélte, hogy a dróntámadások törvénytelen kivégzések, amelyek megsértik más államok szuverenitását.

Sokan úgy vélik, hogy egy, a mostaninál átláthatóbb drónprogramra van szükség, a felügyeletből pedig a kongresszus is nagyobb falatot hasítana magának. „Egy amerikai állampolgár életének kioltása olyan nagy hatalom, amit nem szabad ellenőrzés nélkül hagyni” – mondta Charles Grassley szenátor, az igazságügyi bizottság legfontosabb republikánus tagja. Avlakin kívül eddig még két amerikaival végezhettek drónok.

Az amerikai állampolgárok elleni támadások mindenesetre a közvélemény támogatására sem számíthatnak. A Fairleigh Dickinson Egyetem (FDU) decemberi – tehát még a dokumentum kikerülése előtt készített – felmérése szerint az amerikaiak nagy többsége, 75 százaléka támogatja a drónok bevetését a veszélyként értékelt külföldi célpontok ellen, ugyanakkor 48 százalékuk ellenzi, hogy amerikai állampolgárokat likvidáljanak ilyen módszerekkel. Az is érdekes mellékszál, hogy 65 százalék támogatja, hogy a CIA vesse be a drónokat, ennél viszont tíz százalékkal többen inkább a hadseregre bíznák a feladatot.

A szenátorok nem voltak túl kemények

Obama szerdán beleegyezett, hogy a kongresszus két illetékes bizottsága betekintést nyerjen az igazságügyi minisztérium által készített titkos jogi jelentésbe, de a Fehér Ház az egyre nagyobb médiafelhajtás ellenére leginkább mélyen hallgatott a héten. Ennek részben az lehetett az oka, hogy csütörtökön hallgatták meg a szenátus hírszerzési bizottságában John Brennant, Obama jelöltjét a CIA igazgatói posztjára. A különleges helyzet ellenére ugyanakkor a szenátorok végül nem nagyon izzasztották meg az elnök első ciklusában terrorellenes főtanácsadóként dolgozó Brennant.

A CIA drónpolitikája ellen tüntető tiltakozók miatt meg is kellett szakítani az elején a meghallgatást. Utána viszont a kabinet drónpolitikáját nagyrészt kidolgozó Brennan arról beszélt, hogy a dróntámadások az utolsó eszközt jelentik az emberéletek megmentéséhez, amikor már nincs más megoldás. „Bármelyik amerikainak, aki csatlakozott hozzájuk, tudnia kellett, hogy az ellenséghez tartoznak" – mondta, megismételve, hogy az Egyesült Államok háborúban áll az al-Kaidával.

Brennan a meghallgatás előtt adott írásos válaszában azt is kifejtette, hogy a drónok sokkal hatékonyabbak, mint a bombák és a tüzérség. „Jelentősen csökkentik az amerikai katonákra és ártatlan civilekre leselkedő veszélyeket”. A veterán CIA-s korábban áprilisban is kiállt az amerikai drónháború mellett a washingtoni Woodrow Wilson Centerben. Szerinte a kabinet teljes mértékben a törvényi keretek között lép fel, hogy „megelőzze a terrortámadásokat az Egyesült Államok ellen és amerikai életeket mentsen meg.”

Bizonytalan terepen

A mostani vita egyik aspektusa, hogy többen úgy vélik, a pilóta nélküli robotrepülőket egyre többször bevető Egyesült Államok drónpolitikája precedenst teremthet. A bírálók attól félnek, hogy a dróntechnológiák egyre olcsóbbak lesznek, és idővel az Egyesült Államok ellenségei is homályos indoklások alapján vethetnek be ellenük gyilkos robotrepülőket. Már most sem csak az Egyesült Államoknak vannak robotrepülői. 2012 októberében például egy Iránban készült drónt lőttek le Izrael felett, amit állítólag a Hezbollah irányított oda. Több európai országban is folyamatos a drónok fejlesztése.

Brennan áprilisban elismerte, hogy a kormányzaton belül is vannak viták a drónokról. Mint kifejtette, tisztában vannak vele, hogy a drónok használatával precedenseket teremthetnek más országok előtt is. „Nem mindegyik osztja majd értékeinket, vagy azt az odafigyelést, amit az emberi élet védelmére, köztük ártatlan civilekre fordítottunk” – mondta akkor.

Brennan meghallgatása előtt az afganisztáni erők korábbi parancsnoka, Stanley McChrystal tábornok azt is felvetette, hogy a dróntámadások visszaüthetnek az Egyesült Államokra. Az érintett területen élőkben ugyanis zsigeri ellenszenv alakulhat ki az Egyesült Államok felé, és az érvelés szerint többen végül ezért is csatlakozhatnak a szélsőségesekhez. A Pew Research Center egyik korábbi kutatása szerint 20 megkérdezett országból csak az Egyesült Államokban nagyobb a drónok bevetését támogatók, mint az ellenzők száma. A bírálók úgy vélik, Amerika nem törődik mások érdekeivel, túl önálló, és egyesek imperialista birodalomként emlegetik.

A külföldön terroristagyanús célpontok ellen bevetett drónok mellett az amerikai rendőrség is egyre kiterjedtebb módokon használná a pilóta nélküli robotrepülőket. Ugyanakkor legalább tizenegy államban gondolkoznak azon a helyi törvényhozók, hogy megtiltják a rendőrségnek a drónok használatát, mivel sokan attól félnek, hogy ezekkel már túlságosan megsérthetnék a magánszférát. Seattle polgármestere mindenesetre csütörtökön elrendelte, hogy a helyi rendőrség tegyen le bevetésükről, miután lakosok és jogvédők is tiltakoztak a tervek ellen.