Kitálalt egy szökött észak-koreai tiszt
További Külföld cikkek
-
Rakéta csapódott egy gázai iskolába - Izrael erőszakkal veszi át a kontrolt a gázai övezet egy része fölött, ha szükség van rá
- Egy autó árát kapják bónuszként a moszkvai újoncok
- Botrány Francis Ford Coppola körül, a női statiszták megcsókolásával vádolják
- Donald Trump „tiszteletlennek” nevezte Kamala Harrist az izraeli miniszterelnökkel való találkozóján
Tovább élesedik a feszültség a Koreai-félszigeten, a phenjani rezsim már japán nagyvárosokat fenyeget megtorló csapással, miközben több jel is közelgő rakétakísérletre utal. Közben a Kim Dzsongun személye miatti széthúzásról beszélt a hadseregen belül egy két éve Kínába szökött északi főtiszt.
A dél-koreai védelmi minisztérium egyik tisztviselője szerint Észak-Korea befejezte egy újabb, feltételezett rakétakísérlet előkészületeit, a kilövés pedig bármikor megtörténhet. Kedden voltak olyan feltételezések, hogy a phenjani rezsim esetleg szerdán hajthat végre újabb rakétakísérletet. Dél-Korea a rakétatesztre utaló jelek miatt megemelte a készültségi szintjét, írja a BBC. Azt is bejelentették, hogy Észak-Korea a felelős a márciusban gépek ezreit megbénító dél-koreai kibertámadásért.
Amerikai hírszerzésre hivatkozó szerdai japán sajtóértesülések szerint Észak-Korea két, négyezer kilométeres hatótávolságú Musudan rakétát töltött fel üzemanyaggal, és bármelyik pillanatban elindíthatja őket. Ezekkel Észak-Korea elérheti Japán egész területét és az Egyesült Államokhoz tartozó csendes-óceáni Guam-szigetet is. A korszerűbb, Musudan típusú rakétáival Észak-Korea még sosem kísérletezett.
Fotó: Kns
Műholdas felvételek alapján Vonszan közelében harckészültségbe helyeztek még egy rakétaüteget, amelyben öt mozgatható indítóállás van, Scud- és Rodong-rakétákkal felszerelve. A Scud-rakéták 500 kilométerre repülhetnek, azaz alapvetően Dél-Korea ellen lehetne bevetni őket, míg a Rodongok maximális hatótávolsága 1300 kilométer, és akár japán célpontok ellen is használhatóak.
Észak-Korea szerdán is folytatta a fenyegetőzést: azt állította, hogy csatatérré változtatja Japánt, és elpusztítja az ottani amerikai bázisokat. A Rodong Szinmun, a Koreai Munkapárt hivatalos lapja szerint öt japán nagyvárosra, Tokióra, Oszakára, Jokohamára, Nagojára és Kiotóra mérnének megtorló csapást, ha Japán és az Egyesült Államok „nem hagy fel az ellenséges lépésekkel".
Széthúzás volt a hadseregben
Közben az Észak-Koreából két éve elmenekült egyik volt főhadnagy a Kim Dzsongun rezsimében megbúvó törésvonalakról számolt be. Azt állította, hogy az északi hadsereg megosztott volt 2011 végén, elfogadja-e Kim Dzsongil legkisebb fiát vezetőjeként.
Kim főhadnagy az elmúlt két évben Kínában bújkált, próbált nem feltűnést kelteni, és várta a lehetőséget, hogy Dél-Koreába szökhessen. Ha a kínaiak elfogják, akkor visszaküldik Észak-Koreába, ahol vagy halálbüntetés, vagy jobb esetben élete végéig tartó kényszermunka vár rá valamelyik fogolytáborban. Végül egy elhagyatott vidéki részen parkoló taxi hátsó ülésén sikerült vele interjút készíteni.
Állítása szerint azután kellett elmenekülnie, hogy megölte a Kim Dzsongunt támogattó frakció egyik tisztjét. „Körbevettek minket, és sokakat őrizetbe vettek. Sikerült elszöknöm, és embereket gyűjtöttem a kaszárnyákból. Amikor megtaláltuk őket, lelőttem a parancsnokukat. Aztán elmenekültem" – mondta a Telegraph-nak.
A panmindzsoni demilitarizált övezetbe telepített észak-koreai propagandafalu.
Fotó: Lukács Csaba
A lövöldözés még 2011 végén történt, nem sokkal azután, hogy Kim Dzsongun apja nyomdokaiba lépett, mint az észak-koreai hadsereg legfelsőbb vezetője. „Sokan voltak Kim Dzsongun ellen, de őket őrizetbe vették, miután hatalomra került" – mondta. Az ellenzők Kim Jongnamot, Észak-Korea 85 éves elnökét támogatták volna az utódlásnál.
A hadseregben megbújó széthúzás is állhatott amögött, hogy Kim Dzsongun kemény lépésekkel próbálta fokozatosan megszilárdítani pozícióját. Tavaly már leváltotta a vezérkari főnököt és más katonai vezetőket is, néhány hete pedig a miniszterelnököt is lecserélte.
A főhadnagy ugyanakkor azt is elmondta, nem tudja, mi áll a mostani konfliktus mögött. Úgy vélte, hogy nem lesz háború, és a rezsim megőrzi hatalmát a súlyos problémák ellenére. „Nagyon rossz a helyzet. Az emberek éheznek. Van néhány gazdag, néhány gazdag politikus, akiknek sok pénzük van, de a többieknek semmijük sincs. A szüleim éhen haltak, bátyám pedig betegségben hunyt el" – mondta.
„Tudtuk, hogy Dél-Koreában demokrácia van, jól élnek, és van elég élelmük. Soha nem ettem rizst – könnyek szöktek a szemembe, amikor először megéreztem a főtt rizs illatát itt Kínában" – tette hozzá. A mostani konfliktus gazdasági hatásairól korábbi cikkünkben olvashat bővebben>>>
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
