Ha nincs bombád, zúzd be a fejét egy kővel!

Az Iszlám Állam (IS) addig nem volt érdekelt a nyugati államok elleni nagyszabású merényletekben, amíg jól ment a területi terjeszkedés. 

Fordulatot csak a 2014 őszétől meginduló, amerikai vezetéssel elkezdődő bombázások jelentettek, melyre válaszul az Iszlám Állam szóvivője, Abu Mohamed al-Adnáni európai szemmel brutális hangvételű kiáltványt intézett a világ muszlimjaihoz:

„Ha van lehetőséged végezni egy hitetlen amerikaival, európaival – különösen egy rosszindulatú, mocskos franciával –, ausztrállal vagy kanadaival, vagy bármilyen más hitetlennel azok közül, akik háborút viselnek az Iszlám Állam ellen, akkor hagyatkozz Allahra, és öld meg, amilyen úton-módon csak lehet. Ne kérdd mások tanácsát vagy véleményét. (...)

Ha nincs bombád vagy golyód, akkor zúzd be a fejét egy kővel, mészárold le egy késsel, gázold el, hajítsd le egy magas helyről, fojtsd meg vagy mérgezd meg. (...) És ha ezekre sem vagy képes, akkor köpd arcon!

Az IS ezzel lényegében egy olyan mozgalmat akart elindítani, mint amilyen mostanában zajlik az Izrael által megszállt palesztin területeken, ahol tinédzserek és asszonyok egy szál késsel rontanak a kevlarmellényes katonáknak. Ez a direktíva ma is érvényben van; más kérdés, hogy a molenbeeki IS-sejtnek köszönhetően sokkal nagyobbat szóltak a Párizsban és Brüsszelben elkövetett nagyszabású merényletek.

Ráadásul míg a világ nagy részén a magányos farkasoknak tényleg késekre és machetékre kell szorítkozniuk, és sokszor a járókelők is el tudnak bánni velük, addig a világ legfelfegyverzettebb társadalmával büszkélkedő Amerikában egy-két ember is több tucat ártatlannal tud végezni, mielőtt a hatóságok közbeléphetnének. Így történt ez San Bernardinóban, majd Orlandóban.

A módszer aljas, de tökéletes

Az Iszlám Állam a terrort annak előre kalkulálható hatásmechanizmusa miatt erőlteti; a módszert már az IS elődje, az Iraki al-Kaida is sikeresen alkalmazta a szunniták és síiták közti feszült viszony elmérgesítésére 2003 és 2009 között. Az aljas, de hiperlogikus dialektika így épül fel:

1. A polgárok biztonságérzete meginog, ez a félelem és gyanakvás – még ha nem is nyíltan kimondottan – valamilyen szinten az egész muszlim közösségre is irányul.
2. Mindig van olyan politikai erő, mely rárepül a félelmekre (Amerikában Trump nem is késlekedett), ezáltal nagy nyilvánosságot kapnak a muszlimokkal szembeni en bloc ellenérzések.
3. Ellenreakcióként a muszlim közösség sok tagjában erősödik a kirekesztettség érzése és a sértettség.
4. Ezért egyre többen fognak radikalizálódni, és fogadják el az Iszlám Állam „vagy mi, vagy ők” logikáját.

Sikerült az Iszlám Állam klónprogramja 

Nehéz nem észrevenni, hogy ez már a sokadik terrortámadás, melynek megvalósításához az Iszlám Államnak szinte bizonyosan semmi köze. Az elkövető Omar Mateen – igen felületes – iszlamista kapcsolata, Moner Mohammad Abu-Salha is az IS legnagyobb szíriai riválisa, az an-Núszra Front „mártírja” volt. 

Ez azt jelenti, hogy alig két év alatt sikerült elérni, hogy a radikalizálódó muszlimok mindenhol az Iszlám Állammal azonosítják magukat. Az Iszlám Állam brand ezzel lényegében önjáróvá vált, és nagyon úgy tűnik, hogy a kalifátus borítékolható bukása után is tovább fog élni.