Egy putyinista tévé véletlenül leleplezte az orosz terrorbombázásokat

Csúnya önleleplezést hajtott végre a Putyin-párti média: a Russia Today egyik riportjában véletlenül megmutatták, ahogy a légierő technikusai RBK-500-as kazettás bombákat szerelnek fel a Szíriában bevetésre készülődő repülőgépek szárnya alatti felfüggesztőpontra. Az angol nyelvű csatorna gyorsan kivágta felvételéből a leleplező képsorokat, de az internet korában elég nehéz retusálni az ilyen bakikat, és a képek bejárták a netet (én a BBC-n olvastam).  

A kazettás (más néven fürtös-) bombák lényege, hogy egyetlen bombatestből több, apróbb robbanószerkezetet tud szétteríteni. Azaz a kazettás bombákkal viszonylag könnyen meg lehet szórni nagy kiterjedésű célpontokat a repterektől a harcmezőkig, viszont szinte egyáltalán nem lehet vele célozni. A fegyver tipikus hidegháborús fejlesztés, amikor a vezérkarok még úgy gondolták, hogy nagy seregtestek fognak majd manőverezgetni Európa hadszínterein, melyekre lesz értelme bombaesőt szórni.

Azonban a jelen háborúi (tulajdonképpen szerencsére) nem óriási seregek egymásnak feszüléséről, hanem gerillákról, milíciákról, a "katona" és a "civil" fogalmának összemosódásáról szólnak. Ezzel a dilemmával egyébként a kazettás bombák első tömeges felhasználójának számító Egyesült Államok is szembesült, amikor civilek ezreit ölte meg a vietnámi háború alatt. És után is, hiszen a 260 millió Vietnamra,  Kambodzsára és Laoszra pottyant robbanótestből legalább 80 millió fel sem robbant, hanem aknává átminősülve lapult meg a dzsungelben, évi 1000 ember életét követelve.

Azaz aki kazettás bombát vet be - különösen városi területeken - , az vagy előre kalkulál a civil áldozatokkal, vagy pedig pont a civil lakosság megfélemlítése a legfőbb célja.

Nem véletlen, hogy ma már több mint 100 ország vállalta nemzetközi szerződésben, hogy nem használ kazettás bombákat, és az amerikaiak - bár nem írták alá az egyezményt - mégis hangsúlyozzák, hogy még a B-52-es nehézbombázóikról is csak "okos" - azaz irányított - bombákat szórnak le az Iszlám Államra, hogy minél kevesebb civilt öljenek meg. Amerikai kazettás bombázásról tényleg nem érkeztek eddig hírek, persze a civil áldozatokat így sem lehet mindig elkerülni.

A szír és orosz légierő azonban más kategória, mert ők évek óta előszeretettel szórják meg kazettás bombákkal, gyújtólövedékekkel, sőt, repeszekkel házilag megtöltött hordóbombákkal a légvédelem nélküli szír ellenzéket (a terrorszervezeteket és mérsékelteket egyaránt), illetve gyanúsan sokszor bombázzák le Damaszkusz, Aleppó és a többi nagyobb város ellenzéki ellenőrzés alatt álló kórházait, piacait és lakóházait - agyakorlatról az Amnesty jelentése alapján itt írtunk. A kazettás bombákról eddig csak szemtanúk jelentettek, ezért lehet fontos, hogy

A szíriai helyzetet nem egyszerű morális szempontok szerint megítélni. Minden oldalon összegabalyodnak a cinikus hatalmi szempontok a vallási fanatizmussal, a természetes önvédelmi ösztönökkel és a Szíria jövőjével kapcsolatos eltérő víziókkal. Ennek ellenére a tény az tény: a szíriai kormány az Iszlám Államot megszégyenítő módon mérgezi, kínozza és éhezteti saját lakosságát - elsősorban a szunnitákat. Ahogy arról Földes kolléga pár napja megjelent, megrendítő riportja beszámol, az iráni, szíriai és libanoni milíciák népirtásai mindennapos gyakorlatnak számítanak. 

A népirtásnak csak egyik oka a minden polgárháborúra jellemző gyűlölet és a Szíriában mindig is létező, de mára soha nem látott szintet megütő síita-szunnita vallási szembenállás. A másik oka a számítás: Aszad ugyanis minél több szunnitát akar megfélemlíteni és elűzni arról a területről, melyen a saját rész-államát akarja kialakítani és stabilizálni. Ahogy arról részletesebben is írtam, ez a stratégia Putyin számára sem olyan rossz: 

• Aszad a szunniták tömeges elűzésével, és az iszlamista retorziótól rettegő vallási-etnikai kisebbségek bevonzásával kialakíthat egy alavita-keresztény többségű vazallusállamot, melynek léte Oroszországtól függ majd
• a bombázások által kiváltott menekültáradat fenntartásával állandó nyomás alatt lehet tartani a 2015 ősze óta ellenséges Törökországot, illetve közvetve Nyugat-Európát