Végéhez közeledik az ukrán fegyveres erők szétverése Kurszk régió határ menti területein – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a főügyészség szerdai, kibővített moszkvai vezetőségi ülésén – írja az MTI.
„Csapataink a közelmúltban számos gyors, meglehetősen merész és hatékony műveletet hajtottak végre, és bevégzik az ellenséges csapatcsoportosítás szétverését Kurszk régióban” – tette hozzá Putyin.
Emlékeztetett rá, hogy az orosz törvények értelmében terroristának minősül minden olyan ukrán katona és külföldi „zsoldos”, aki orosz területen bűncselekményt követett el civilek ellen. Putyin szerint el kell nyerniük méltó büntetésüket azoknak, akik részesei voltak a bűncselekményeknek.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukránok egy nap alatt több mint 230 főt veszítettek el Kurszk régióban. Az orosz erők négy ukrajnai fronton nyomultak előre.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is!
Végéhez közeledik az ukrán fegyveres erők szétverése Kurszk régió határ menti területein – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a főügyészség szerdai, kibővített moszkvai vezetőségi ülésén – írja az MTI.
„Csapataink a közelmúltban számos gyors, meglehetősen merész és hatékony műveletet hajtottak végre, és bevégzik az ellenséges csapatcsoportosítás szétverését Kurszk régióban” – tette hozzá Putyin.
Emlékeztetett rá, hogy az orosz törvények értelmében terroristának minősül minden olyan ukrán katona és külföldi „zsoldos”, aki orosz területen bűncselekményt követett el civilek ellen. Putyin szerint el kell nyerniük méltó büntetésüket azoknak, akik részesei voltak a bűncselekményeknek.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukránok egy nap alatt több mint 230 főt veszítettek el Kurszk régióban. Az orosz erők négy ukrajnai fronton nyomultak előre.
175 foglyot adott vissza Ukrajna Oroszországnak, míg az oroszok 197-et az ukránoknak – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség az orosz védelmi minisztérium beszámolója szerint.
Az oroszok huszonkét súlyosan sebesült ukrán hadifoglyot szabadítottak ki az Orosz Fegyveres Erők fogságából egy külön megállapodás alapján, ők most Belaruszban tartózkodnak.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is köszöntötte a hazatérő ukrán katonákat – számolt be róla az Unian. Az államfő hozzátette, hogy minden egyes hősükre emlékezni fognak.
„Pozitív, nagyon informatív és őszinte beszélgetést folytattam Donald Trump amerikai elnökkel” – írta X-oldalán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Posztjából az is kiderül, a két vezető megegyezett abban, hogy továbbra is folytatni szeretnék a szoros együttműködést a háború befejezésével kapcsolatban.
Hiszünk abban, hogy Amerikával, Trump elnökkel együtt és az amerikai vezetésnek köszönhetően még idén elérhetjük a tartós békét
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
Donald Trump amerikai elnökkel többek között olyan kérdésekről tárgyalt, mint:
Megállapodtak abban is, hogy a két ország képviselői készen állnak találkozni Szaúd-Arábiában a következő napokban, bejegyzését pedig azzal zárja, hogy továbbra is folyamatos kapcsolatot fognak fenntartani az Egyesült Államokkal.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hozzátette még, Kijev támogatja azt az amerikai javaslatot, hogy Oroszország és Ukrajna 30 napig kölcsönösen mondjon le az energetikai infrastruktúrákra mérendő katonai csapásokról.
Szerdán az Orosz Föderáció kétszer is csapást mért a Harkiv területen lévő Kupjanszkra, két ember megsebesült – közölte az Ukrajinszka Pravda. A portál értesülései szerint az orosz csapatok légicsapások sorozatát hajtották végre a Harkiv területen fekvő város ellen.
A támadásban két civil sérült meg. Egy 85 éves nő közelében bomba robbant, egy 76 éves férfinél pedig akut stresszreakció jelentkezett.
„Nagyon jó úton haladunk” – mondta Donald Trump amerikai elnök ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel folytatott beszélgetés után a Sky News szerint.
Most fejeztem be egy nagyon jó telefonbeszélgetést Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A beszélgetés körülbelül egy órán át tartott
– közölte Donald Trump, hozzátéve, hogy a tárgyalás témájának nagy részét a tegnapi, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetés adta, ami Oroszország és Ukrajna kéréseinek és igényeinek összehangolásáról szólt.
Az Egyesült Államok elnöke azt is elárulta, hogy felkérte Marco Rubio külügyminisztert és nemzetbiztonsági tanácsadóját, Mike Waltzot, hogy „adjanak pontos tájékoztatást a megvitatott pontokról”, melyről hamarosan nyilatkozatot is kibocsátanak.
„Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mint a fegyveres erők legfőbb parancsnoka és a hadsereg vezetői mentességet élveznek a harctéren hozott döntéseket illetően, beleértve az ukrán csapatoknak az oroszországi Kurszk régióból történő esetleges kivonását is” – jelentette ki kedden Fegyir Venyiszlavszkij, az ukrán parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának kormánypárti tagja az ukrán Szabadság Rádió adásában.
A Kárpáti Igaz Szó szemléje szerint Venyiszlavszkij kifejtette: a háború elején elfogadtak egy törvényt a harci mentelmi jogról. Ez tartalmazza azt, hogy a katonai parancsnokok és vezetők nem viselnek jogi felelősséget a csatatéren hozott döntésekért.
Ha most minden katonai vezetőt hibáztatni kezdünk a fronton történt kudarcokért, akkor kevesen lesznek, akik egyáltalán vállalják, hogy parancsokat adnak ki, mivel a háború elkerülhetetlenül ember- és haditechnikai veszteségekkel jár
– nyilatkozta a politikus arra a felvetésre reagálva, hogy az ukrán fegyveres erőket már januárban ki kellett volna vonni Kurszki régióból.
Emberiesség elleni bűncselekménnyel ér fel, hogy Oroszország az Ukrajna elleni háborúja kezdete óta rendszeresen erőszakkal elhurcol és megkínoz ukránokat – közölte szerdán kiadott jelentésében az ENSZ egy nemzetközi független vizsgálóbizottsága.
A Független Nemzetközi Vizsgálóbizottság (IICI) jelentése szerint a háború kezdete óta az orosz ellenőrzés alá került ukrán területeken nagyszámú civilt vettek őrizetbe, és hurcoltak el Oroszországba, ahol később egyeseket kínzásnak, szexuális erőszaknak vetettek alá.
Ezeket a bűncselekményeket egy összehangolt állami politika keretében követték el széles körben és rendszeresen a civil lakosság ellen
– olvasható a jelentésben, amit szerdán nyújtottak be Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.
Oroszország genfi képviselete közölte, hogy nem kommentál „politikai célból készült egyoldalú jelentéseket”. A képviselet már korábban tagadta, hogy Oroszország kínzásnak vagy rossz bánásmódnak vetett volna alá hadifoglyokat.
Mindazonáltal Oroszország nem közölt információkat az eltűnt személyek hollétéről, ami gyötrelmes bizonytalanságban tartja az érintett ukrán családokat
– mondta Genfben Erik Mose, a vizsgálóbizottság elnöke.
„A női fogvatartottak ellen elkövetett nemi erőszak és szexuális erőszak több további esetét is azonosították” – tette hozzá.
Megdöbbentett bennünket, hogy a jelentés szerint Oroszország milyen brutális módon bánik a foglyaival
– mondta Simon Manley, Nagy-Britannia nagykövete az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában.
Steve Rosenberg elemző szerint az orosz sajtó győzelemként könyvelte el Donald Trump és Vlagyimir Putyin keddi telefonbeszélgetését – írja a BBC.
Több orosz lap szerint országuk diplomáciai győzelmet aratott március 18-án. A szakértő szerint ez azért lehet igaz, mert az orosz elnököt nem kényszerítették arra, hogy komoly engedményeket tegyen Ukrajnának, mi több, a két államfő egymást dicsérte. Trump elnök erősen összpontosíthat a kétoldalú amerikai–orosz kapcsolatok fenntartására.
Moszkva rá tudta erőltetni saját feltételeit Washingtonra, kérdés, Kijev mibe egyezhet bele. A feltétel nélküli tűzszünetet elutasította Vlagyimir Putyin, de a megbeszéléseket folytatni fogják a felek.
A Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője arra szólította fel a Nemzeti Választási Bizottságot (NVB), hogy vegye napirendre az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló népszavazási kérdés megtárgyalását.
Dobrev Klára szerdai online sajtótájékoztatóján azt mondta, elegük lett abból, hogy a jobboldal „belpolitikai csatározásra használja” Ukrajna EU-csatlakozásának ügyét, és népszavazás helyett „kamukonzultációkkal eljátsszák, mintha megkérdeznék az emberek véleményét”. Hozzátette, ezért kezdeményeztek kedden egy referendumot az ügyben.
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, a népszavazási kezdeményezésüket átvették, azóta azonban „nagyon nagy a csend”, pedig az NVB-nek napirendre kellene tűznie, hogy mikor fog dönteni a kérdésről. Dobrev Klára pártja nevében azt követelte, hogy az NVB „ne húzza az időt, és ne akarja mondvacsinált okokkal elgáncsolni a DK népszavazási kezdeményezését”.
Donald Trump amerikai elnök telefonbeszélgetést folytat Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – adta hírül az Unian ukrán hírügynökség. Szergej Nyikiforov, az ukrán elnök sajtótitkára tájékoztatta erről a lapot, továbbá Dan Scavino, a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettese is megerősítette a hírt egy X-bejegyzésben.
Trump az Ovális Irodában telefonbeszélgetést folytat Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel
– olvasható a posztban.
Volodimir Zelenszkij szerdán elmondta, telefonbeszélgetést kíván folytatni az amerikai elnökkel a béke felé történő további lépésekről, illetve arról, mik hangzottak el pontosan a Trump–Putyin-telefonbeszélgetés alatt.
Az orosz csapatok szerdán Herszon városát támadták, aminek következtében két ember meghalt – közölt az Ukrajinszka Pravda.
Roman Mrocsko, a város katonai igazgatásának vezetője elmondta, az oroszok először szerdán, 11 óra körül bombázták a várost, másodjára pedig délután 13 óra körül támadtak drónokkal.
A támadások miatt két lakos is meghalt, egy pedig súlyosan megsérült.
A Kreml úgy látja, hogy Kijev részéről nincs meg a kölcsönösség az energetikai infrastruktúra támadására vonatkozó 30 napos szünet betartására – jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője – adta hírül az MTI.
Peszkov arra reagált, hogy szerdára virradóra ukrán dróntámadás érte a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium nemzetközi olajszállító vállalat egyik létesítményét a dél-oroszországi Krasznodar területen lévő Kavkazszkaja településen. Ez néhány órával azután történt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az amerikai hivatali partnerével folytatott telefonbeszélgetés alatt támogatásáról biztosította Donald Trump elképzelését, miszerint
Oroszország és Ukrajna 30 napig kölcsönösen mondjon le az energetikai infrastruktúrára mérendő csapásokról, és erre parancsot is adott az orosz hadseregnek.
Peszkov hangsúlyozta: Oroszország azzal, hogy lelőtte az ukrán energetikai infrastruktúrát célzó pilóta nélküli repülőszerkezeteit, megmutatta, hogy tiszteletben tartja a megállapodást.
A drónok éppen hadrendbe sorakoztak fel. Hatot közülük a Pancirok (Pancir légvédelmi rakétarendszerek) lőttek le, egyet pedig az orosz légierő egyik szolgálatban lévő repülőgépe semmisített meg, tehát a rendszerünk hatékonyan működik. Az elnök kiadta a szükséges parancsokat
– nyilatkozta Dmitrij Peszkov.
A béke megóvása érdekében az európai védelem megerősítésére van szükség a hiányosságok megszüntetése, a védelembe való beruházások és a képességek megerősítése által – jelentette ki szerdán Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő.
Kallas közölte, a fehér könyv az európai védelem szavatolásának új megközelítését fogalmazza meg, és beruházási igényeket határoz meg. Az intézkedés célja Ukrajna támogatásának rövid távú megoldása, valamint az európai biztonság és védelem növelése szükségleteinek hosszú távú kielégítése. Hozzátette, hogy Európának továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, az új döntések pedig Európa biztonsága miatt fontosak.
Orosz csapatok megrongáltak egy kritikus infrastrukturális létesítményt Herszonban, ami gondokat okozhat a vízellátásban – írja az Ukrajinszka Pravda.
A jelentések szerint a szakemberek már megkezdték a sürgősségi javítási munkálatokat. A javítások körülbelül egy hétig tarthatnak, és ez idő alatt csökkenhet a víznyomás a város vízellátó hálózatában.
„A szakemberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy stabilizálják a hálózatban a nyomást, és helyreállítsák a zavartalan vízellátást” – közölte a városi közigazgatás.
Brit védelmi források szerda reggel jelezték, hogy az Ukrajnának nyújtott brit fegyverzet és kiképzés a Kreml követelései ellenére változatlanul folytatódik – írja a The Guardian.
Az Egyesült Királyság kezdetben nem reagált a Kreml kedd esti, Vlagyimir Putyin és Donald Trump közötti telefonbeszélgetését követő nyilatkozatára, amelyben összefoglalták az orosz elnöknek a megbeszélés során állítólag képviselt álláspontját.
Szerda reggel azonban az Egyesült Királyság hangsúlyozta, hogy álláspontja nem változott, és a katonai segélyek folyósítása – idén 4,5 milliárd font értékben – nem fog leállni pusztán azért, mert a Kreml ezt követeli.
A tájékoztatóra azt követően került sor, hogy Franciaország és Németország vezetői keddi sajtótájékoztatójukon kijelentették, továbbra is kiállnak Ukrajna mellett – válaszul a Kreml követelésére, ami szakértők szerint Kijev katonai elszigeteltségét eredményezné.
A Kreml szerint „a konfliktus eszkalálódásának megakadályozásának legfontosabb feltétele” „a külföldi katonai segélyek és a Kijevnek nyújtott hírszerzési információk teljes beszüntetése”.
Pillanatokkal Zelenszkij finn elnökkel tartott közös sajtótájékoztatója után Moszkva az újságíróknak tartott szokásos tájékoztatóján beszélt a kedd esti támadásokról – írja a BBC.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azzal vádolta Ukrajnát, hogy nem tartotta be a 30 napos szünetet egymás energetikai infrastruktúrájának támadására. Azt mondta, hogy Kijev az éjszaka folyamán megpróbált csapást mérni Oroszország energetikai infrastruktúrájára.
Peszkov szerint Putyin és Trump „bízik egymásban”, és normalizálni akarják az amerikai–orosz kapcsolatokat több mint három évvel az ukrajnai teljes körű orosz invázió kezdete óta.
„Putyin és Trump elnök jól megértik egymást, bíznak egymásban, és szándékukban áll fokozatosan haladni a kapcsolatok normalizálása felé” – tette hozzá a Kreml szóvivője.
A következő szaúd-arábiai találkozón katonai és energetikai szakértők is részt vesznek – közölte Volodimir Zelenszkij kijelentését az Interfax.
Ukrajna elnöke elmondta, hogy a következő szaúd-arábiai találkozón az ukrán oldalon több olyan szakértő lesz jelen, akik azonnal elemezni tudják a tűzszüneti megállapodásokat, legyen szó biztonsági, energetikai vagy a polgári infrastruktúráról.
Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint Putyin kijátssza az ukrajnai tűzszünetet, mivel az orosz hadsereg drónokkal támadott ukrán városokat, miután Putyin beszélt Donald Trump amerikai elnökkel – írja az Interfax.
Rámutatott, hogy Trump és Putyin beszélgetése után az ukrán városok elleni orosz támadások „egyáltalán nem enyhültek”.
A miniszter „elfogadhatatlannak” nevezte azt is, hogy a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán hadseregnek nyújtott nyugati katonai és hírszerzési támogatást teljesen megszüntessék. Szerinte Oroszország célja az, hogy korlátozza a Kijevnek nyújtott támogatásokat, hogy amikor Ukrajnát támadják, az ne tudja megvédeni magát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Helsinkiben közölte, hogy szerdán tárgyalni fog Donald Trump amerikai elnökkel – adta hírül az MTI.
Zelenszkij Finnországban, ahol Alexander Stubb finn elnökkel találkozott, arról is beszélt, hogy országa kész megosztani energetikai létesítményeinek listáját, hogy a tűzszüneti javaslatot végre lehessen hajtani.
Az ukrán elnök szerint az Egyesült Államoknak kellene átvennie az ellenőrzést az energiaipari infrastruktúrát érintő tűzszünet ellenőrzése felett.
„Ma beszélni fogok Trump elnökkel, és megbeszéljük a következő lépéseket” – mondta az ukrán elnök.
Stubb leszögezte, hogy Ukrajnának vitathatatlan joga, hogy megvédje magát, és Oroszországnak kell megmutatnia, hogy békét akar. A finn elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek igennel vagy nemmel kellene válaszolnia Trump tűzszüneti javaslatára. Mint mondta: Helsinki mindaddig támogatja Kijevet, ameddig szükséges.
Ukrajna elkészíti és átadja partnereinek azoknak az energetikai, infrastrukturális és polgári célpontoknak a listáját, amelyeket Oroszországnak nem szabad megtámadnia. Amennyiben Oroszország nem támadja ezeket a célpontokat, Ukrajna sem fog csapást mérni az agresszor ország energetikai szektorára – jelentette ki Volodimir Zelenszkij szerdán Helsinkiben Alexander Stubb finn elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.
Arra a kérdésre, hogy mikor fejezi be Ukrajna az orosz olajipar elleni támadásokat, az ukrán elnök elmondta, hogy Vlagyimir Putyin szóbeli ígéretét, miszerint befejezik az energiaszektor elleni támadásokat, nem tartja elegendőnek eddigi tapasztalataik alapján.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna ellenőrzést akar ebben a kérdésben, és ezt az Egyesült Államoknak kellene végrehajtania – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Szumi megyében egy ember meghalt, további három pedig megsebesült, mert találat ért egy többlakásos épületet, Kijev megyében ketten megsebesültek az orosz hadsereg szerda éjjeli, rakétákkal és drónokkal végrehajtott légicsapásaiban – írja az MTI.
Március 18-án késő este az orosz hadsereg eltalált egy társasházat Szumi megyében, megölve egy 29 éves férfit és megsebesítve három másik embert – jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál a megyei katonai közigazgatás, valamint az ukrán főügyészség közleményére hivatkozva.
Szintén kedden egy drón a Szumi megyei klinikai kórház tetőszerkezetére zuhant, megrongálva az épületet és a közelben parkoló autókat. A Kijev közelében található Bucsai járásban egy 54 éves férfi és egy 43 éves nő megsebesült, 36 épület és 19 gépjármű megrongálódott az éjszakai légitámadásban – jelentették ukrán hírportálok a rendőrség és a katasztrófavédelem közleményeire hivatkozva.
Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszk megyei katonai közigazgatás vezetője közölte, hogy Dnyipro városában és Pavlohrad körzetében az orosz dróntámadás következtében több helyen tűz ütött ki, infrastrukturális objektumokban, magánházakban és gépkocsikban keletkeztek károk.
Az Ukrzaljicnicja állami vasúttársaság sajtószolgálatának közölte, hogy szerdán a reggeli órákban az orosz hadsereg drónokkal támadta meg a vasúti energiarendszert Dnyipro körzetében. Egyes szakaszok áram nélkül maradtak, de a vonatok továbbra is menetrend szerint közlekednek.
A légierő parancsnokságának jelentése szerint szerdára virradóra az orosz hadsereg hat rakétát, valamint 145 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen.
Az észt védelmi minisztérium 2023 decemberében arra a következtetésre jutott, hogy Ukrajna 2024-ben 100 ezer orosz megölésével vagy megcsonkításával megfordíthatja az orosz–ukrán háború menetét – írja a Forbes.
Az ukrán csapatok tavaly közel 200 ezer orosz katonát öltek meg vagy sebesítettek meg súlyosan, a veszteségek száma pedig 2025-ben még nőtt is. Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán erők főparancsnoka szerint Oroszország csak az idei év első 10 hetében további 100 ezer katonát vesztett el.
Az észt győzelmi elmélet szerint Ukrajna úgy győzheti le Oroszországot, hogy több jól kiképzett katonát likvidál, mint amennyit Oroszország katonai kiképzési rendszere pótolni tud, és ezzel fokozatos katonai összeomlást indíthat el.
Tekintettel arra, hogy a Kreml kiképzőbázisai hathavonta mintegy 130 ezer friss katonát képesek hadba küldeni, és ebből 10 ezer a támogató csapatok száma, az észt elemzés szerint az ukrán parancsnokoknak arra kellene törekedniük, hogy ugyanezen időszak alatt 50 ezer oroszt tegyenek harcképtelenné.
Ukrajna számára biztató lehet, hogy becslések szerint csapataik átlagban számolva 172 ezer orosz katonát ölnek meg vagy sebesítenek meg súlyosan.
Demokratikus amerikai törvényhozók felszólítják Donald Trump elnök kormányát, hogy állítsa vissza azt a programot, amely segít az Oroszország által elrabolt több ezer ukrán gyermek felkutatásában, és szankciókkal büntesse a jogsérelemért felelősöket – írja a Reuters.
A republikánus elnök kormánya megszüntette a Yale Egyetem által vezetett, kormány által finanszírozott kezdeményezést, amely az Ukrajnából tömegesen elhurcolt gyermekek nyomon követését szolgálta. Ez a döntés azt eredményezte, hogy a kutatók elveszítették a hozzáférést mintegy harmincezer, Ukrajnából elhurcolt gyermekre vonatkozó információhoz, műholdképekhez és egyéb adatokhoz.
Okunk van feltételezni, hogy az adattárból származó adatokat véglegesen törölték. Ha ez igaz, ennek pusztító következményei lennének
– fogalmaztak a törvényhozók.
A program Trump általi megszüntetéséről és a levélről először a The Washington Post számolt be. A levél ugyanazon a napon vált nyilvánossá, amikor Trump telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amely során Oroszország elállt attól, hogy beleegyezzen az ellenségeskedések 30 napos beszüntetésébe.
Egy, a nyomkövető programot ismerő személy szerint a külügyminisztériumnak a Yale-lel kötött szerződésének felmondása 26 millió dollárnyi, háborús bűncselekményekre vonatkozó bizonyíték törlését eredményezte, ami Putyin védelmét szolgálná.
Tűz ütött ki a dél-oroszországi Kubányi régió kaukázusi területén található olajtároló létesítményben dróndarabok lehullása következtében – közölte a krasznodari terület operatív parancsnoksága szerda reggel a Telegram-csatornáján.
A munkát felfüggesztették, mintegy harminc embert evakuáltak. Az előzetes értesülések szerint a dróntámadásnak nem voltak sérültjei – írja az MTI.
Ez azt követően történt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az amerikai hivatali partnerével kedden folytatott telefonbeszélgetés során támogatásáról biztosította Donald Trump elképzelését, miszerint az Oroszország és Ukrajna 30 napig kölcsönösen lemond az energetikai infrastruktúrára mérendő csapásokról, és erre parancsot is adott az orosz hadseregnek.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a légvédelem az éjszaka folyamán 57 ukrán pilóta nélküli légi járművet semmisített meg és fogott el Oroszország légterében.
Az orosz elnök úgy próbálja késleltetni a békefolyamatot, hogy úgy tesz, mintha részt venne a tárgyalási folyamatban – írja a The New York Times.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden első ízben egyezett bele egy „korlátozott” tűzszünetbe, amely az energetikai infrastruktúrára mért csapásokkal foglalkozna, míg Ukrajna ugyanezt teszi. A lap elemzése szerint azonban elutasította, hogy teljes körű tűzszünetre kötelezze magát a frontvonalon – olvasható az Unian oldalán.
Putyin a Donald Trump elnökkel folytatott kétórás beszélgetés során elutasította a 30 napos tűzszünetet, így a támadások folytatódnak, ha viszont leállnak az energetikai csapások, az az első közös lépés lehet a háború lezárása felé, amit a Fehér Ház a béke kezdeteként értékelne. Ugyanakkor több magas rangú kormányzati tisztviselő is elismerte, hogy Putyin valószínűleg elhúzza a folyamatot, és csak minimális lépésekbe egyezik bele, hogy a béketárgyalásokon elkötelezettnek tűnjön, de a harctéren megőrizze előnyét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készségét fejezte ki az energetikai csapásokról szóló tűzszünetre, de hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem maradhat tétlen az energiahálózatot ért orosz támadásokkal szemben. Hozzátette, hogy Oroszországnak fel kell hagynia az ukrán energetikai infrastruktúrát ért csapásokkal, de ha ezt megsérti, Ukrajna kénytelen lesz válaszlépéseket tenni.
Putyin szerint tartós béke csak akkor lehetséges, ha megszűnik Ukrajna külföldi katonai és hírszerzési támogatása – állítják Kreml- és amerikai források. Trump és J. D. Vance alelnök bírálta az USA Ukrajnának nyújtott támogatását, de a Fehér Ház nem hozott nyilvánosságra részleteket erről a témáról.
Putyin bizonyos „jóakaratú gesztusokat” tett: vállalta 23 sebesült ukrán katona szabadon engedését és egy 175-175 fős fogolycserét. Bár a tűzszünet gondolatát támogatta, Ukrajna számára elfogadhatatlan feltételeket szabott, például a mozgósítás és az újrafegyverkezés leállítását. Trump reményét fejezte ki, hogy tárgyalhatnak a zaporizzsjai atomerőmű sorsáról, bár ezt sem a Kreml, sem a Fehér Ház nem említette hivatalosan.
Ukrán tisztviselők három fő követelést fogalmaztak meg: Kijev ne ismerje el az orosz megszállást, vállalja a semleges státuszt és csökkentse haderejét. Emellett biztonsági garanciákat is kértek egy esetleges megállapodás esetére.
Zelenszkij azonban kijelentette, hogy Ukrajna nem fogadja el az orosz feltételeket és nem ismeri el a megszállt területeket.
Az Országos Rendőr-főkapitányság jelentése szerint az ukrán–magyar határszakaszon 3989-en léptek be Magyarországra kedden – írja az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 8 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Olaszország és Spanyolország egyértelműen jelezte, hogy nem támogatja az Európai Unió azon javaslatát, amely mintegy 40 milliárd eurót fordítana idén Ukrajna katonai támogatására – jelentette az Interfax.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden este üdvözölte az energetikai infrastruktúra meg nem támadásáról szóló amerikai–orosz nyilatkozatot. Facebook-bejegyzésében kiemelte, hogy ez Magyarország számára különösen jó hír, és reméli, hogy mindkét háborúzó fél tartani fogja magát ehhez.
„Mi, magyarok tapasztalatból tudjuk, hogy ha az amerikaiak és az oroszok normális kapcsolatban lesznek egymással, akkor a világ is egy biztonságosabb hellyé válik” – írta a miniszter, hozzátéve, hogy az amerikai és az orosz elnök „egy újabb nagy lépést tettek a béke irányába”.
Szijjártó azt is megjegyezte, reméli, hogy „Brüsszel sem fogja tudni megakadályozni a békemegállapodás létrejöttét”.
Orosz tisztviselők, élükön Vlagyimir Putyin elnökkel, kedden egyértelművé tették, hogy a nyugati vállalatok csak szigorú feltételek mellett térhetnek vissza az orosz piacra. Putyin figyelmeztetett, hogy a külföldi vállalkozások nem vásárolhatják vissza eszközeiket az alacsony eladási áron, és nem kapnak különleges elbánást.
„Minden ügyletet külön, alaposan meg kell vizsgálni” – jelentette ki az Orosz Iparosok és Vállalkozók Szövetségének kongresszusán.
Az ukrajnai invázió után több száz nyugati cég hagyta el Oroszországot. A közelmúltbeli szaúdi amerikai–orosz tárgyalások után elterjedtek a hírek, hogy nyugati cégek fontolgatják a visszatérést az orosz piacra – írja a The Moscow Times.
Kirill Dmitrijev szerint az amerikai vállalatoknak közös vállalkozásokat kell létrehozniuk azokkal az orosz cégekkel, amelyek átvették piaci részesedésüket. Denis Manturov miniszterelnök-helyettes hozzátette, hogy az orosz félnek kell megtartania az ellenőrzést e vállalkozások és technológiák felett.
Az Oroszország és az USA közötti kereskedelem jelenleg minimális: az amerikai export Oroszországba mindössze 500 millió dollárt tett ki 2024-ben, míg az orosz export az USA-ba elérte a 3 milliárd dollárt.