Karadzsics bujkálásának legendája

2008.07.22. 15:55
Az elmúlt tizenhárom évben egy sor variáció felmerült, hol bujkálhat Radovan Karadzsics, arra viszont senki sem gondolt, hogy egy belgrádi magánklinikán praktizál. Az 1995 óta körözés alatt álló boszniai szerb elnököt hétfőn egy helyközi buszjáraton fogták el.

Legenda volt a rettegett magánhadsereg, a külföldre szökés, a pópának álcázás. A jelekből ítélve Karadzsics, amikor Boszniában forró lett talpa alatt a talaj, kereket oldott és Dragan Dabics néven új életet kezdett.

Az elnöki posztja volt a tét

Eleinte úgy tűnt, hogy Karadzsics (és vádlott-társa, Ratko Mladics) a hágai vádemelés ellenére elkerülhetik a kiadatást. Cserébe mindössze távozniuk kellett volna a közéletből, de Karadzsicsnak ez nem ment olyan könnyen. Még a délszláv háborút lezáró daytoni békeszerződés után is ragaszkodott hatalmához, majd lemondása után egy ideig még a háttérből irányította a boszniai szerb politikát. A vezetés végül 1996-97-ben fordult ellene, miután újabb szankcióval és nemzetközi büntetőintézkedéssel fenyegették meg a boszniai szerbeket és Jugoszláviát, majd egyre terhesebbé vált korrupciós ügyei miatt a háttérhatalmától is megfosztották.

Az Egyesült Államok, legalábbis szóban, 1996 elején kezdte forszírozni Karadzsics elfogását, miután egymás után bukkantak a szerbek által megölt muzulmánok tömegsírjaira Srebrenica körzetében.

Hiába volt azonban az eltökéltség, amerikai katonák többször is átengedték az IFOR ellenőrzőpontjain az akkor még szőrtelen Karadzsicsot. A hivatalos és hihető magyarázat szerint az amerikai katonák tájékozatlanok voltak, egyszerűen nem tudták, hogy néz ki a szerb politikus, ezért gyorsan kiosztottak nekik 10 ezer szórólapot a háborús bűnösök fotójával.

Nem akartak reszkírozni

Ebben az időben történt, hogy az őt üldözőbe vevő IFOR-katonák elől Montenegróba menekült. Olyan vélemények is napvilágot láttak, hogy a nemzetközi erőknek valójában eszük ágában nincs elfogni Karadzsicsot, mert tartanak a szerbek bosszújától és a boszniai békefolyamat megakadásától. Felmerült annak a lehetősége is, hogy Szlobodan Milosevics titkosszolgálata teszi el láb alól, mielőtt Karadzsicsot elkapnák, és ellene vallana Hágában. Azaz elmondaná, hogy igenis volt közvetlen kapcsolat Belgrád és a boszniai szerbek között.

Még mindig 1996 elején történt, hogy a Szarajevóhoz közeli Paléban, Karadzsics lakhelyén, a boszniai szerb parlament székhelyén olasz békefenntartók le akarták tartóztatni a parlamenti ülésen tartózkodó Karadzsicsot, de a szerb biztonsági erők visszafordulásra kényszerítették az IFOR-osokat.

A lendület alábbhagyott, egy évnek kellett eltelnie, hogy valaki megszellőztesse: a CIA különleges tervet dolgozott ki Karadzsics elfogására, mivel addigra már Washington szerint az IFOR katonáinak, hiába kísérleteztek, nem dolguk háborús bűnösöket elfogni. Amerikai és brit elitegységek egy ausztriai támaszponton Karadzsics (és Mladics) főhadiszállásának élethű makettjén gyakorolták a háborús bűnösök elfogását. Az ekkor még mindig Paléban, nehezen megközelíthető, erdős helyen tartózkodó Karadzsics házánál mindennaposak voltak a nemzetközi erők erődemonstrációi.

Sötétben tapogatóztak

Karadzsics ekkoriban, 1997-1998 fordulóján távozott végleg Paléból. 1998 tavaszán a belgrádi lapok azzal a hírrel voltak tele, hogy Karadzsics belefáradt a rejtőzködésbe, utálja az egyedüllétet, és már az is felmerült benne, hogy feladja magát. Lakhelyét Kelet-Hercegovinára tippelték, de nem sokkal később a kelet-boszniai Visegrad neve is felmerült. Mások a Szerbiával mindig jó viszonyt ápoló, szintén ortodox Görögországra vagy Lukasenko elszigetelt országára, Belaruszra esküdtek. Felesége akkori nyilatkozatai szerint Hágával akkor sem működne együtt a férje, ha elfognák. Egy másik értesülés szerint Karadzsics öngyilkosságot követne el, ha elfognák.

1999-ben fogták el Radiszlav Krsztics tábornokot, az addigi legnagyobb halat. A jól értesültek tudni vélték, hogy ez Karadzsics és Mladics elfogásának főpróbája volt, így már nincs messze az idő, amikor a háborús főbűnösök rács mögött lesznek. Tévedtek. Egy évre rá ugyanezt eljátszották: akkor Momcsilo Krajisnik, Karadzsics egykori politikustársa került Hágába.

A költeményeivel is megtévesztette üldözőit

A hírek innentől, vagyis a 2000-es évek elejétől kezdve csak ismételték magukat: mindenre elszánt fegyveresek védik, ha megkísérlik elfogásukat, az komoly összeütközésbe torkollna (2001. április). SFOR-katonák Boszniában akarták elfogni, de tűzharcba keveredtek a Karadzsics-testőrséggel és visszavonultak (2001. július). A boszniai-montenegrói határon egy összehangolt akcióban majdnem elfogták, de egy francia békefenntartónak eljárt a szája, így Karadzsics kereket oldott (2002. március). Belgrádban bemutatták a vígjátékát, ebből az alkalomból Luka testvére azt nyilatkozta, hogy Radovan soha nem adja fel magát (2002. április). (Három verseskötete is megjelent a bujkálás alatt különböző szerbiai kiadóknál. Egyfajta zsenialitására jellemző, hogy verseiben a kelet-boszniai tájat festette le, nem pedig a nyüzsgő Belgrádot, amiről üldözői arra következtettek, hogy ott bujkál.) Házkutatást tartanak Karadzsics palei házában, de a háborús bűnöst nem találják (2004. január).

Karadzsics családjára az elmúlt években nagy nyomás nehezedett. Házában egymást érték a házkutatások, a családtagjai nem hagyhatták el Boszniát, fiát kiutasították Szerbiából. És újabb és újabb ötletekkel álltak elő a jól értesült lapok Karadzsics hollétéről, de hogy egy nagyvárosban, egy viszonylag normális életet él - erre senki sem gondolt.