Árpád
-2 °C
9 °C

Erőszak, bojkott és a demokrácia ünnepe

2005.01.08. 13:20
A január végi iraki választás egyszerre rém- és sikertörténet. A lakosság hatvan százalékát kitevő síiták a demokrácia ünnepére készülnek, tömeges részvétellel biztosítanák maguknak az őket részarányosan megillető hatalmat. A kurdoknak tulajdonképpen mindegy, ők csak az eddig kivívott, már-már teljes függetlenségüket jelentő autonómiájukat akarják megvédeni. A szunniták komoly bajban vannak. Ha távol maradnak a választástól, elbukják összes lehetőségüket az ország irányításában való részvételre. Ha részt vesznek, az amerikaiak ellen harcoló lázadók bosszúja sújthat le rájuk. És pillanatnyilag azt sem tudni, hogy hol lehet majd szavazni huszonkét nap múlva.

Visszalépő pártok, megfélemlített választási tisztviselők, megfenyegetett szavazók jellemzik egyrészt a hónap végén megrendezésre kerülő általános választásokat Irakban. Másrészt hatalmas érdeklődés és lelkes várakozás. Az egész attól függ, hogy szunnita arab, kurd, vagy síita körzetben jár az ember.

Síita öröm, szunnita bánat

Nemzetgyűlés, alkotmány, kormány
Az iraki választásokon az ételfejadag-jegyek alapján összeállított választói névjegyzék szerint tizennégymillió szavazópolgár választhatja meg a Nemzetgyűlés (Madzslisz Vataqni) névre keresztelt, 275 tagú parlamentet. A választásokon a síiták politikai pártjai egységes listán indultak el, a szunnita pártok az Iraki Monarchista Mozgalom kivételével a szavazás bojkotálása mellett döntöttek. A kurdok politikai pártjai közül a Kurdisztáni Hazafias Szövetség és a Kurd Demokrata Párt számít esélyesnek a parlamentbe jutásra. A január 30-i választásokat követően a szavazatok összesítése, a biztonsági kockázati tényezők miatt, hetekig is elhúzódhat. A remények szerint márciusra összeülő testület első számú feladata az ideiglenes alkotmány véglegesítése, illetve az ideiglenes kormány felváltása egy alkotmányosan megválasztott testülettel. A hivatalos, alkotmányosan megválasztott kormány az amerikaiak tervei szerint 2005 december 31-ig terjedő időszakban veheti át a hatalmat.

Az iraki választási bizottság (IEC) derűs közleményei jellemzően az utóbbi két területre vonatkoznak. A lelkesedés jogosnak tűnik, egy október végén, november elején készült felmérés szerint az ország lakosságának hatvan százalékát kitevő síiták és a húsz százalékot kitevő kurdok kilenctizede biztosan részt vesz majd a választáson. Az optimista felmérési adatot a szavazók regisztrációja, illetve a regisztrációk ellenőrzése is alátámasztja.

Irakban, a lázadók folyamatos terrortámadásai közepette elképzelhetetlen volt szabályos választói regisztrációt tartani, a szavazói névjegyzéket az élelmiszer-fejadag listák alapján állították össze. A január elején lezárult, hat hetes regisztrációs folyamat során az állampolgároknak azonban lehetőségük volt adataik egyeztetésére - ezt a síita körzetekben a választásra jogosultak mintegy hatvan százaléka meg is tette, írja az IEC adataira hivatkozva a Los Angeles Times. Ez igen nagy választási részvételt vetít előre, legalábbis a viszonylag nyugodtnak számító síita országrészekben.

Az Irakot Szaddám Huszein diktatúrájában uraló szunnita kisebbség lakta vidékeken már más a helyzet. Az október-novemberi közvélemény-kutatás adatai szerint a szunniták negyede "egész biztos nem vesz részt" a szavazáson, részvételi szándékát mindössze ötödük jelezte biztosra.

Búcsú a hatalomtól

#alt#
Veszélyben
A szunniták távolmaradásának két oka lehet. A többségi síiták vezetői szerint egyszerűen attól tartanak, hogy alacsony részarányuk miatt elveszíthetik eddigi kiváltságaikat, és teljesen kiszorulhatnak a hatalomból, ezért inkább a bojkottot választják. A valóban a választások bojkottjára szólító szunnita pártok szerint azonban a lázadók állandó fenyegetései közepette nem lehet tisztességgel lebonyolítani a választást. A lázadók ugyanis nyilvánvalóvá tették, hogy célpontnak tekintik a szavazókat. "Akik részt vesznek ebben a kutyakomédiában, nem menekülhetnek a mudzsahedek csapásai elől", fenyegette meg üzenetében a választópolgárokat az al-Kaidához szorosan kötődő Anszar al-Szuna terroristacsoport.

A lázadók a szunnita körzetek lakossága mellett a választások lebonyolításában szerepet vállalókat fenyegetik leginkább. December 17-én Bagdad központjában, a járókelők szeme láttára rángattak ki testőreik közül három választási tisztviselőt, akiket aztán a nyílt utcán tarkón lőttek. Több más választási tisztviselőt is halálosan megfenyegettek, ha nem adja fel munkáját. Az IEC adatai szerint december óta összesen kilenc választási tisztviselő vesztette életét támadásokban, a Sunday Telegraph értesülései szerint azonban csak december 17-én volt kilenc a halottak száma. A lap értesülései szerint az IEC nem akar pontos adatokat nyilvánosságra hozni, nehogy elriassza a választási tisztviselőket.

A bizottság vezetői megrendíthetetlennek tűnnek. "Soha nem fogjuk feladni fő célunkat, a szabad és biztonságos Irak megteremtése érdekében tartandó választásokat", nyilatkozta a Telegraphnak Dr. Ajad Ajar, az IEC szóvivője. Másképp látja a helyzetett a legnagyobb szunnita párt, a választásokat bojkottáló Iszlám Párt vezére, Ajad A. al-Ezi szerint december végén Moszul mind a hétszáz választási tisztviselője lemondott a fenyegetések hatására. Állításait a választási bizottság nem tudta megerősíteni.

Nem lesz halasztás

#alt#
Síita kampánygyűlés
A szunniták, még a mérsékeltek is, a választások elhalasztását követelik a biztonsági aggályok miatt. "Ha elhalasztanák a választást, az nem jelentene behódolást a terroristáknak. Sokkal inkább jelentené, hogy az irakiak biztonságban szavazhatnának", érvelt a Miami Heraldnak Dr. Huda al Nuaimi, a bagdadi egyetem politikatudományi professzora, világi szunnita. A választások elhalasztását javasolta Szamid al-Szumajdaj, Irak ENSZ-nagykövete is.

Vahid Abdel Meguid, a kairói egyetem politikai elemzője azonban jelentéktelennek tartja a választások elhalasztását követelő felszólalásokat. Véleménye szerint ezek, legyenek bármilyen őszinték is "nem sokat számítanak az iraki politikai arénában, ahol a legerősebb játékosok, a síiták határozottan akarják a választásokat". A szavazás lebonyolítása mellett vannak az amerikaiak és az ENSZ is.

Titkolózás az utolsó pillanatig

#alt#
Ők lehetnek Irak új urai
A szándék megvalósítása ennél bonyolultabb. Az állandó fenyegetettség miatt az IEC titokban képzi ki százharmincezer választási tisztviselőjét, és még a szavazókörök címét is titokban tartják. A szavazóhelyiségek kiépítése egy a Los Angeles Timesnak a neve elhallgatását kérve nyilatkozó választási szakértő szerint a Perzsa-öböl történetének legnagyobb légihídja lesz, hiszen a három és félezer tonnányi berendezést, köztük a szavazófülkéket biztonsági okokból csak a választást megelőző pár napban szállítják ki.

A folyamatos fenyegetések miatt az eddig láthatatlanul folyó kampány is sajátosan zajlik. A legtöbb párt nem mer nyilvános nagygyűléseket tartani, legfeljebb száz-ötszáz fős gyűléseken ismertetik nézeteiket a közösségek befolyásos vezetőivel. "Sok a bolond, és ha valaki dinamittal szíjazza fel magát, nem tudjuk megakadályozni a tragédiát", nyilatkozta az LA Timesnak Sarif ali bin Huszain, az Iraki Monarchista Mozgalom, a választásokon egyedüliként induló szunnita párt vezetője.

Egy párt, egy lista

#alt#
A szunniták visszafogottabbak
Bin Huszain, aki Irak utolsó uralkodójának unokaöccse és a családi legendárium szerint Mohamed próféta egyenesági leszármazottja, bizakodó. Szunnita háttere miatt, és mert nem vett részt az amerikaiak által kreált ideiglenes kormányzótanácsban, hitelesen tudja megszólítani a választástól vissza nem riadó szunnitákat. Bin Huszain olyan városokban is tartott már kampánygyűlést, ahová más pártok képviselői nem merték betenni a lábukat.

A síiták körében még egyértelműbb a helyzet. Választási kampányra gyakorlatilag nincs szükség, a legbefolyásosabb síita vallási vezető, al-Szisztáni ajatollah fatvában tette kötelezővé minden hívő számára a választási részvételt. A síita pártok a hatalom átvételének történelmi lehetőségére reagálva egységes listát állítottak, így nem is kérdéses, hogy ők fogják nyerni a választásokat.

A kurdok szavazataiért két nagy párt, a Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PUK) és a Kurd Demokrata Párt (DPK) verseng. A kurdok eleinte a síiták túlhatalmától tartva fontolgatták a választási bojkottot, ám a szunnita arabok távolmaradása megnyitotta előttük a népességaránynál nagyobb képviselet lehetőségét. Politikai törekvéseik fő célja a Huszein diktatúrájának utolsó tíz évében a koalíciós erők repüléstilalmi övezeteiben kivívott, már-már korlátlan autonómia fenntartása.

Marad a megosztottság

#alt#
A halabdzsai népirtásra emlékező kurd asszony
A választások után kialakuló helyzetben a hatalom a többségi síiták kezébe kerülhet, a végrehajtó hatalomban azonban megmaradhat a három népcsoport közötti felosztás. Ennek biztosítására az amerikaiak még azt is elképzelhetőnek tartják, hogy bizonyos számú parlamenti helyet fenntartsanak a szunnita közösségnek, mivel a kincstári optimizmus ellenére biztosra vehető, hogy valóban szabad, korlátlan választásokat csakis a kurd és síita területeken tarthatnak. Ez utóbbi javaslat azonban valószínűleg elbukik a síiták ellenállásán, akik szerint a lépés azt jelentené, hogy ismét az amerikaiak neveznék ki az iraki törvényhozó testületet.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!