Nem is arról népszavazunk, amit Orbán mondott?

Miről is szavazunk? A kormány népszavazási kezdeményezése, amelyet a Kúria kedden átengedett, így szól:

A megfogalmazás talányos, mert több dologra is vonatkozhat.

1. az EU kormányaiból álló EU-s Tanács már elfogadta, hogy 120 ezer Olaszországba és Görögországba érkezett menedékkérőt osszanak szét a többi tagállam között 2017-ig. Ebből majdnem 1300 ember jutna Magyarországra. Erről a Tanács egyedül döntött.
2. az uniós jogszabályokra javaslatokat tevő Európai Bizottság egy hosszú távú elosztási mechanizmusra is nyújtott be javaslatokat, amely szerint minden alkalommal, ha sok bevándorló érkezik az EU-ba, a tagállamoknak közösen kell fogadniuk és ellátniuk őket. Itt a Tanács és az Európai Parlament közösen határoz majd.

 

Egyértelmű – vagy annyira mégsem

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke korábban kiakadt, mert szerinte a kérdés a 120 ezres kvótára vonatkozna. Orbán Viktor viszont rádióinterjúban tisztázta, hogy „azok a döntések, amelyek korábban megszülettek, már a múlthoz tartoznak. Azokat mi bírósági úton pereljük és akarjuk hatályon kívül helyezni. Az egy dolog, a népszavazás meg a jövőről szól.” A referendum „egy folyamatos és állandó szétosztási rendszerre ” vonatkozik, „ez ellen hívjuk mi harcba Magyarország polgárait.” Trócsányi László igazságügyi miniszter is ugyanerre célzott.

A Kúria indoklása viszont pont az ellenkezőjére utal, mert a testület szerint a kérdés „a másodlagos uniós jog körébe tartozó tanácsi határozat általi intézkedés bevezetésére vonatkozik ”. Ez alapján úgy tűnik, a 120 ezres műveletre, és nem a még meg sem született állandó rendszerre.

A bírósági döntés külön kitért rá, hogy népszavazásra bocsátott kérdésnek egyértelműnek kell lennie, és nem talált hibát. Azt írták: „alkalmas arra, hogy a választópolgárok a kérdés lényegét megértsék ”. Mégis, mintha a kérdést benyújtó kormány jogot végzett vezetője is ellentmondásban lenne a bírósággal arról, miről is kell szavazni.

A Kúrián is megkérdeztük, hogyan kell értelmezni a határozatot. Madarász Gabriella szóvivő szerint a kérdésben az „akarja-e” a jövőre utal és bizonytalan döntési folyamatot kérdőjelez meg, mert ha nem így lenne, inkább „egyetértene-e”-t használtak volna. Amikor azt firtattuk, hogy akkor miért kifejezetten tanácsi határozatról írtak, visszakérdezett, hogy az MTI-s vagy a saját közleményükből szedtük-e ezt (az MTI-sből, viszont a kúriai határozat is pontosan ugyanezt írta). „Ha Orbán Viktorhoz csatlakozhatunk, maga a kérdés azt sugallja, hogy nem egy konkrét, számszerűleg meghatározott határozatról van szó, általánosan és a jövőre vonatkozóan kér véleményt” – mondta a szóvivő.

Sok pénzt bukhatunk

Közben a Financial Times (FT) arról értesült, hogy fejenként akár negyedmillió eurót (mostani árfolyamon közel 78 millió forintot) kellene fizetnie azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek nem akarnak részt venni a menedékkérők EU-n belüli áthelyezésében.

Az FT szerint most a szándékosan magas árral próbálják rábírni a többi tagállamot, hogy osszák meg a terheket. „A hozzájárulás mérete változhat, de az elgondolás az, hogy büntetésnek nézzen ki” – nyilatkozta egy javaslatra rálátó tisztviselő. A javaslatot a dublini szabályok felülvizsgálatának részeként nyújtanák be a Financial Times szerint, azaz abba majd a tagállamoknak is bele kellene egyeznie.

Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás indulhat azért, mert nem hajtja végre a 120 ezres áttelepítést, figyelmeztetett korábban Navracsics Tibor uniós biztos. Igaz, egy ilyen eljárásból sokára lenne büntetés.

Politikai ügy ez, nem jogi

„Semmiféle jogi ügyről nincs szó, ez politikai ügy – mondta az EUrologusnak Niedermüller Péter, a DK európai parlamenti képviselője. – Azért erőlteti Orbán a népszavazást, hogy közvetíteni tudja az eredményét Brüsszel felé.” Szerinte a magyar miniszterelnök vétózhatna, az elvi lehetőség megvan rá, de ezt nem vállalja föl. „Másfél-kétmillió igennel a háta mögött viszont már fölteheti a kérdést a kormányfő kollégáinak, hogy ti mit tennétek, ha a lakosságotok negyede ellenezne egy uniós döntést?

Nem akarnátok ti sem politikai öngyilkosságot elkövetni.

Niedermüller arra számít, hogy a következő hónapokban a bevándorlásügyi népszavazás apropóján a kormány propaganda-hadjáratra készül.

Az állandó menekült-elosztás azonban nem biztos, hogy megvalósul – nem a magyar népszavazás, hanem több tagállam ellenállása miatt. A rendszerre a tagállamokat képviselő Tanácsnak is rá kellene bólintania, de a legutóbbi belügyi ülésükön úgy összekaptak rajta, hogy inkább jegelték a kérdést. Korábban még a 120 ezres kvótát támogató Franciaország miniszterelnöke, Manuel Valls is úgy nyilatkozott, hogy nem kérnek a további menekültszétosztásból, azaz az egyik legtöbb tanácsi szavazattal rendelkező tagállam mondott nemet az ötletre.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!