Nem lesz olyan egyszerű eltörölni az óraátállítást

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága kedden támogatta Kepli Lajos jobbikos képviselő javaslatát arról, hogy hazánkban a nyári időszámítást vegyék alapul, szüntessék meg az óraátállítás rendszerét.

Az Országgyűlés azonban ezt nem teheti meg, mert a nyári időszámításra minden EU-s ország egységesen átáll március utolsó vasárnapján, és visszatekerik az órákat október utolsó vasárnapján. Ezt a 2000/84/EK irányelv írja elő, amire Kepli Lajos is hivatkozik a határozati javaslatában.

„A belső piac működéséhez fontos, hogy a nyári időszámítás kezdetének és befejezésének napja és órája a Közösség egész területére vonatkozóan egységesen rögzítésre kerüljön”, ezért került uniós kézbe ennek az ügynek a szabályozása. „A tagállamok által legmegfelelőbbnek ítélt nyári időszámítási időszak március végétől október végéig tart, ezért indokolt ennek az időszaknak a fenntartása” – szól az irányelv szövege.

 

Mehetünk a kelet-európai időzónába, de ott is tekerni kell

Hogy egy ország melyik időzónába tartozik, az nemzeti kompetencia, erről az Országgyűlés vagy a Kormány dönt. Szóval áttérhetünk a greenwich-i időhöz (GMT) plusz két órát hozzáadó zónába, amit az unióban Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Bulgária és Ciprus használ. De a mostani szabály szerint márciusban akkor is eggyel előre kell tekerni az órákat.

Szóval mit lehet tenni?

Rengeteg módja van, hogy a kormány megváltoztassa az uniós szabályt.

• Lobbizni kell az Európai Bizottságnál. Mivel csak a Jean-Claude Juncker vezette testület készíthet elő hivatalos jogszabály-módosítást, őket kell meggyőzni. Ez nem túl nehéz, mert a Bizottság magától is rendszeresen felülvizsgálja az uniós intézkedéseket. Legutóbb 2014-ben rendeltek be egy tanulmányt az óraátállításról, ami azt találta, hogy 18 országból 11 megtartaná, úgy, ahogy most van. Akik viszont nem elégedettek vele, azok előálltak pár érdekes ötlettel: például, hogy a nyári időszámítás lehessen hosszabb vagy rövidebb, attól függően, hogy északabbra vagy délebbre van az ország, mert ez is befolyásolja, hogy naponta mennyi ideig süt a nap.
• Maguk mellé kell, hogy állítsák néhány másik állam miniszterét. 15 miniszter már egyszerű többség az EU Tanácsában, és ennyien kérhetik a Bizottságot, hogy álljon elő egy módosítással.
• Rá kell beszélni az európai parlamenti képviselők legalább felét. Ők is megtehetik ugyanezt.
• El kell ejteni egy erre vonatkozó utalást az Európai Tanács következő politikai ajánlásai közé. Ez az Európai Unió csúcs döntéshozó szerve, ahol a miniszterelnökök és néhány államfő ül össze. A nagy döntéseket itt hozzák, és ilyen piszlicsáré ügyekkel általában nem foglalkoznak, de ne legyen igazunk.
• Európai polgári kezdeményezést kell indítani, és összegyűjteni egymillió aláírást. Ebből nem lesz automatikusan jogszabály-javaslat, de a Bizottságnak foglalkoznia kell az üggyel, amit ennyien támogatnak, ez az előírás.

Egyik sem lehetetlen, de biztos, hogy tovább tart, mint az Országgyűlésben elfogadni egy módosítást. Kepli Lajos azt írta az indítványában október közepén, hogy „a közelgő óraátállítási időpontra tekintettel ezen intézmény mielőbbi eltörlése indokolt Hazánkban”. Ezek szerint ő már idén dűlőre vitte volna a dolgot, mielőtt visszatérünk a téli időszámításra, de ezt a tempót még a magyar parlament sem bírta követni.

Friss: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki sajtótájékoztatóján említette az óraátállítást. Egy kérdésre válaszolva világossá tette, hogy ismeri az uniós irányelvet, és azt mondta:

Az európai jogszabályokat be kell tartani, máskülönben betartatják velünk. Az a kérdés, hogy találunk-e jó megoldást ehhez képest.

Hozzátette, hogy a Fidesz frakciónak már van álláspontja az ügyben, a Kormány még nem egyeztetett róla. A Nemzetgazdasági Minisztériumnak mandátuma van rá, hogy foglalkozzon a kérdéssel, és Lázár János tudomása szerint támogatják a jobbikos javaslatot.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !