Az EU nem nézi, hogy mennyit vesztünk Paks II.-vel

2017.03.08. 13:52 Módosítva: 2017-03-09 00:53:13
A Paks II.-be tolt állami pénz a többi európai energiacégnek okoz kárt, a Bizottság csak emiatt tiltakozhat. Azért nem, ha egy közpénzből gazdálkodó cég évtizedeken át veszteséggel működik.

Megkérdeztük az európai gazdasági versenyt felügyelő EU-biztost, Margrethe Vestagert, hogy mit gondol arról, hogy az új paksi atomerőmű az Európai Bizottság szerint is veszteséges lesz, és valószínűleg csak úgy tud majd működni, hogy eszeveszett mennyiségű pénzt kell majd beletolni az állami kasszából. Nagyon leegyszerűsítve azt válaszolta, hogy ezzel ő nem foglalkozhat.

Bővebben kifejtve, a dán uniós biztos elmagyarázta, hogy mit csinálhat az Európai Bizottság az ügyben. Először is leszögezte, hogy minden ország olyan erőműre és úgy költi a pénzét, ahogy szeretné. Ezek szerint akkor is, ha az veszteséges.

„Amikor ilyen szerteágazó ügyekkel foglalkozunk, mindig abból indulunk ki, hogy minden egyes tagállamnak joga van hozzá, hogy maga döntse el, milyen energiaforrásokból látja el az igényeit” – mondta.

Aztán eltolta magáról a felelősség egy részét, és elmondta, hogy kik dolgoztak az utóbbi években a Paks II. különböző vizsgálatain.

  • A lengyel Elżbieta Bieńkowska a közbeszerzési eljárások tisztaságát nézi,
  • az energiaügyi biztos, a spanyol Miguel Arias Cañete azt vizsgálja, hogy a biztonsági előírásokat betartják-e,
  • ő pedig azzal foglalkozik, hogy kiderítse, lapátol-e pénzt az állam egy beruházásba, és ha igen, akkor hogy lehet kiengesztelni a piacon működő többi céget, akik emiatt hátrányba kerültek. Ha az atomerőmű mögött ott áll szinte kifogyhatatlan pénzforrásával az állam, nyilván előnybe kerül a többi energiatermelővel szemben, akik csak a bevételükből és piacról fölvett hitelből gazdálkodnak.

A kormány elkötelezte magát, hogy a Paks II. az államtól és a Magyar Villamos Művektől (MVM Csoport) függetlenül működő cég lesz, hogy a kitermelt villamos energiát nem a pult alatt, hanem a tőzsdén és nyílt árverésen adják majd el, és az esetleges nyereségből nem fejleszthetnek és nem terjeszkedhetnek tovább.

A kormánynak a vállalásai alapján úgy gondoljuk, hogy Paks bővítése nem fogja torzítani a piacot.

Az áram egy részét a piacon adják majd el, és mindent elkövetnek, hogy az az időszak, amikor a régi és az új reaktorok egyszerre üzemelnek, és sokkal több energiát fognak termelni, mint amennyit a magyar piac felszív, minél rövidebb legyen, mondta a biztos. Hozzátette: ha akármikor észreveszik, hogy az állam túlkompenzálja a paksi erőművet, azért is kárpótolni kell majd a többi piaci szereplőt.

Sugárveszélyre figyelmeztető szalag a paksi atomerőmű 2-es építményében
Sugárveszélyre figyelmeztető szalag a paksi atomerőmű 2-es építményében
Fotó: Sóki Tamás

Tehát: az Európai Bizottságnak nem feladata, hogy amiatt nézzen a körmére egy beruházásnak, mert veszteséges és rengeteg közpénzbe kerül. Ha Magyarország felvállalja, az a saját döntése és boldoguljon vele, ahogy tud. Csak a többi vállalat ne járjon nagyon rosszul, akik Magyarországon szeretnének áramot eladni, vagy megvennék a Pakson állami pénzből termelt energiát.

Az Európai Unió csak azt nézi, hogy biztonságos-e az atomerőmű, hogy nem zártak-e ki másokat jogtalanul abból, hogy megépíthessék, és hogy nem zavarja-e túlzottan a többi céget az energiapiacon, hogy megépül. Akinek más gondja is van, a kormánynál tiltakozhat.