Miklós
-7 °C
4 °C

Még nincs új francia kormány

2002.05.07. 16:45
Bár már kedd reggelre várták, az elhúzódó egyeztetések miatt csak egy későbbi időontban nevezi meg kabinetjének tagjait Jean-Pierre Raffarin. Az új francia kormányfőt hétfőn nevezte ki Chirac francia elnök, miután az eddig hatalmon lévő Lionel Jospin az elnökválasztás első fordulójában elszenvedett kudarc után lemondott a miniszterelnökségről. A találgatások szerint az új kormányban szerepet kaphat Nicholas Sarkozy egykori pénzügyminiszter is.
Miniszterelnökké nevezte ki Jacques Chirac, Franciaország vasárnap újraválasztott elnöke Jean-Pierre Raffarin szenátort. Raffarin kedden a kormányfői rezidenciáján tárgyal az új kormány összetételéről. Az új miniszterelnök kinevezését Lionel Jospin kormányfő az elnökválasztás első fordulójában elszenvedett kudarc utáni lemondása tette szükségessé. Franciaországban öt hét múlva tartanak parlamenti választásokat.

Kisebbségi kormányzás

Jean-Pierre Raffarin
Az új, jobboldali kormánytól - mely a nemzetgyűlésben kisebbségben lesz - azt várják, hogy a június 9-én és 16-án tartandó parlamenti választásokon sikerre vezesse a jobboldalt, megszüntetve ezzel a jobb és a baloldal közötti hatalommegosztást - írja a BBC.

A hétfőn kinevezett Raffarin nem tartozik az ismertebb politikusok közé, felsőházi képviselőként tagja volt Chirac kampánystábjának. A BBC elemzője az új miniszterelnököt mérsékelt jobboldalinak és a szabad kereskedelem elkötelezett hívének tartja. Bár a Raffarin-kormány összetételének bejelentését kedd reggelre várták, az új kormányfő a nap folyamán elhúzódó tárgyalásokat folytatott a miniszterjelöltek személyéről.

A rivális támogatója a belügyminiszter

A miniszteri székek várományosai között emlegetik Nicolas Sarkozy egykori pénzügyminisztert, aki a belügyminiszteri poszt várományosa. Sarkozy neve Jospin lemondása után még miniszterelnök-jelöltként is felmerült, bár korábban Chirac jobboldali riválisát támogatta az elnökválasztáson. A belügyminiszteri poszt kulcspozíciónak számít az új kabinetben, hiszen a francia elnökválasztás fő kampánytémája a közbiztonság megromlása elleni harc volt.

Az elnök emberei

A miniszteri posztokkal kapcsolatban felmerült továbbá Phillippe Douste-Blazy egykori kultuszminiszter, Michel Barnier EU biztos, Dominique de Villepin - Chirac stábjának főnöke - és Michele Alliot-Marie, Chirac pártja elnökének a neve is. Nem felejtjük el az elégedetlenséget, amit a franciák a választásokon kifejeztek, ez cselekvésre kötelez minket - nyilatkozta megbízása átvételekor Raffarin.

Az új kabinetnek öt hete van a cselekvésre, mellyel meghatározhatják a júniusi parlamenti választások tematikáját. Fennáll a lehetőség néhány, inkább szimbolikus, mint jogi jellegű határozat végrehajtására az új nemzetgyűlés összehívása előtt - nyiltakozta Guy Carcasonne alkotmányjogi szakértő. A mérsékelt Raffarin kinevezésével Chirac rácáfolt arra a gyanúra, hogy a választás megnyerése érdekében a Le Pen féle szélsőjobboldali nézetek kisajátítására törekedne - írja a BBC párizsi tudósítója. A vasárnap este közzétett francia közvélemény-kutatási eredmények a jobboldal kisarányú győzelmét jósolják a parlamenti választásokon.

Hatalommegosztás
Az V. Francia Köztársaság félprezidenciális jellegű parlamenti demokrácia, amelyben - a de Gaulle tábornokra méretezett 1958-as alaptörvény előírásaival összhangban - a hatalomgyakorlás kulcsszereplője a köztársasági elnök és a hozzá kapcsolódó végrehajtói apparátus. A rendszer sajátos vegyüléke a parlamentáris és elnöki szisztémának. A köztársaság első embere teljes hatáskörrel rendelkezik a hadügy, a diplomácia és az egykori gyarmati, ma frankofon ügyek területe fölött, ő nevezi ki a kormányfőt és vele konzultálva a minisztertanács tagjait, elnököl a kormány ülésein.
A parlament nem szavaz az új kormány beiktatásról, s csak bizalmatlansági indítvánnyal mozdíthatja el a kormányt, a törvényhozást kizárólag az elnök oszlathatja fel. A legfőbb közjogi méltóság eltávolítására nincs mód.
Az 1986-os választási törvény alapján a kétkamarás parlament 577 tagú alsóházát - a nemzetgyűlést - közvetlen, kétfordulós, egyéni jelöltek között többségi elv alapján döntő szavazással választják ötéves időtartamra. A 321 tagú szenátus 9 éves mandátummal rendelkezik, tagjait arányos listás közvetett választással, elektori testület juttatja be a felsőházba. A szenátus tagjainak harmadát háromévenkét megújítják. A francia választási szisztéma egyik sajátossága a "megbízásos" voksolás, bárki, aki a szavazás idején nem tartózkodik választókörzetében, felhatalmazhat valakit, hogy helyette szavazzon, ezt előre be kell jelenti az önkormányzatnál. (MTI)