Képes lehet-e Kamala Harris megállítani a süllyedő hajót Trumppal szemben?

2024.07.23. 20:50

Vélhetően Joe Biden jelenlegi alelnöke, Kamala Harris lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje, mivel az elnökön kívül egyre több demokrata áll be mögé. Harris Bidenhez képest erősebb jelölt, hiszen – ellentétben elnökével – van növekedési potenciálja. Ugyanakkor így is vannak hibái, amit Donald Trump kihasználhat. Milyen eséllyel rúg labdába Kamala Harris a Republikánus Párt teljes támogatottságát élvező Donald Trumppal szemben?

Joe Biden amerikai elnök 2024. július 21-én jelentette be, hogy a novemberi választásokon mégsem indul el, így visszalép az elnökjelöltségéről, amit egyébként hivatalosan még nem is szerzett meg, hiszen a demokraták majd csak az augusztus 19-én kezdődő jelölőgyűlésen választanak maguknak jelöltet.

Biden a visszalépéséről szóló közleménye után egy másik közleményben azt is bejelentette, hogy eddigi alelnökét, Kamala Harrist ajánlja maga helyett, ami után több prominens demokrata – például a Clinton-házaspár – is támogatásáról biztosította az alelnököt.

Annak ellenére, hogy Harris jelöltsége nem kőbe vésett, jelenleg annak a forgatókönyvnek van a legnagyobb esélye, hogy a demokraták az ő vezetésével próbálják megállítani Trump Fehér Házba való visszatérését. A Biden visszalépése óta eltelt 24 órában senki más nem jelentkezett be a feladatra, ráadásul a 263 demokrata szövetségi képviselőből és szenátorból, illetve a 23 demokrata kormányzóból már 175-en kijelentették, hogy Biden alelnökét támogatják.

Emiatt adja magát a kérdés,

vajon Harrisnek milyen esélye van Donald Trumppal szemben?

Ehhez nézzük át, milyen erősségei és gyengeségei vannak a jelenlegi alelnöknek!

Mik Harris erősségei?

Kamala Harris egyik legnagyobb erőssége – és a többi lehetséges jelölttel szembeni előnye – esetleges jelöltsége esetén a kontinuitás. Mivel Biden kampányának hivatalosan ő is a részese volt, ezért jogilag jóval könnyebb az eddig összegyűjtött adományokat felhasználni, ráadásul Biden kampányának nemcsak pénzügyeit, hanem eddigi csapatát és infrastruktúráját is megörökli, így nem kell a nulláról felépíteni egy csapatot és egy kampányt.

Ugyan bizonyos szakpolitikai kérdésekben Harris másképp látja a világot, mint Biden – például Izrael és a Gázai övezet kérdésében –, de kampányának fókusza és főbb üzenetei vélhetően megegyeznek majd az elnökével,

ez pedig annak a politikai mítosznak a kommunikálása, hogy Donald Trump győzelme és a Fehér Házba való visszatérése hatalmas veszélyeket rejt, ráadásul a történelem első elnöke lenne, akit egy szövetségi büntetőeljárásban elítéltek.

Utóbbit ráadásul Harris sokkal jobban is fogja tudni majd kommunikálni, mint Biden, hiszen Harris politikai karrierje előtt először San Fransiscóban kerületi ügyész volt, majd pedig Kalifornia állam legfőbb ügyésze lett. Elizabeth Warren progresszív demokrata szenátor a Harrist támogató üzenetében így beszélt:

amikor egy elítélt bűnöző ellen indulsz, ki a legjobb választás, ha nem egy korábbi ügyész?

Emellett Biden – egyben az egész Demokrata Párt – kampányának másik kiemelt témáját, az abortusz kérdését is jobban tudja kommunikálni az elnöknél. Mióta 2022-ben a konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróság eltörölte a terhesség művi megszakítását országos szinten szavataló Roe kontra Wade döntést, a demokraták legfőbb témája az abortusz kérdése lett, a Biden-adminisztrációban ennek szószólója pedig épp Harris volt.

Ezenkívül Harrisnél Trumpék nem tudják a Biden elleni legfőbb érvüket felhozni, miszerint öreg, és a mentális képességei hanyatlanak.

Harris az egykori elnöknél 18 évvel fiatalabb, és ugyan Bidenhez hasonlóan néha hibázik és tesz meggondolatlan kijelentéseket, de ez nem a szellemi képességek halványodása, sokkal inkább az olykor szórakozottan tartott beszédei következménye. Azonban ezek egyrészt mémesítésre is felhasználhatóak, amikkel el lehet érni a fiatalabbakat – mint történt ez például a pálmafák kapcsán –, másrészt hozzátehetnek a jelölt emberibb bemutatásához.

Ezenkívül jamaikai származású apja és indiai édesanyja miatt a fekete és ázsiai szavazatokat is könnyebben behúzhatja Joe Bidennél, valamint a demokrata választókat és a demokratákhoz húzó függetleneket is energializálhatja. Bidenhez képest egy összeszedettebb, élettel telibb és – nem bőrszínére értve – színesebb jelöltnek számít Harris.

Azonban ez még nem jelenti azt, hogy a mérkőzés lefutott lenne Trumppal szemben, pont ellenkezőleg: ugyan Bidennél erősebb jelölt, de Harris kapcsán így is felmerülnek erős kérdőjelek.

Mik Harris gyengeségei?

Bidenhez képest egyik szembeötlő hátránya a külpolitikai tapasztalat hiánya – bár nem véletlenül ő vezette mindig az elmúlt három évben a Müncheni Biztonsági Fórumon az amerikai delegációt –, másrészt pedig a túl széles portfóliója, amivel alelnökként foglalkozott.

A már említett abortuszon kívül hozzá tartozott a migráció, vagy a végül elbukott, szavazójogokat védő törvényjavaslat, ahonnan egyébként a törvényhozókkal folytatott tárgyalásról Biden inkább egyszerűen kihagyta.

Ezenkívül a vártakkal ellentétben egyáltalán nem lett aktívabb alelnök, mint elődje, Mike Pence, és nem tudott elegendő súlyt sem adni pozíciójának. Emiatt még igazuk is lehet azoknak, akik Biden visszalépése után az HBO-n 2012 és 2019 között futó Veep című politikai szatíra főszereplőjéhez, a fontos döntésekből alelnökként mindig kihagyott Selina Meyerhez hasonlítják, aki szintén úgy vált a sorozatban elnökjelöltté, hogy az elnök végül nem próbált meg újrázni.

Ráadásul a jelenlegi alelnök kampányoló politikusként sem a legerősebb, bár közeli csapata szerint ebben sokat fejlődött, hiszen lényegében az elmúlt két évben folyamatosan reprezentációs feladatokat látott el, így lényegében kampányolt.

2020-as elnökjelölt-aspiránsi kampányát még az első állomás előtt felfüggesztette, mert nem sikerült egy számjegynél magasabb támogatást elérnie országosan.

Ezenkívül mind az ügyészi, mind a szenátusi választásokon is viszonylag gyengén szerepelt. 2010-ben egy százalékponton belüli különbség volt közte és republikánus kihívója között Kalifornia legfőbb ügyészi versenyében – igaz, abban a választási évben a republikánusok mindenhol erősen szerepeltek –, majd 2014-ben ugyan megszerezte a szavazatok 57,5 százalékát a második fordulóban, de közben a szintén az egész államra kiterjedő kormányzóválasztáson a demokrata kormányzójelöltre a szavazók 60 százaléka voksolt.

Ezen kampányokban ugyanis visszatérő hiba volt, hogy nem tudta elég pontosan meghatározni célját, hogy egyáltalán miért indul el, illetve ideológiáját és programját közérthetően, jól körülhatárolva és hatékonyan bemutatni, a választókhoz eljuttatni. Ugyanis magát hiába próbálja progresszív reformerként pozícionálni, ügyészként elért eredményei nem mindig ebbe az irányba mutattak, ami miatt a demokraták progresszív választói csoportjának valami gesztust kell tennie, hogy meggyőze őket támogatásukról.

Emellett – mint fentebb jeleztük – Bidenhez – és egyébként Trumphoz hasonlóan – gyakran tesz meggondolatlan kijelentéseket, és ugyan hibáin való derülésével azokat olykor palástolni tudja, de más esetekben még rosszabbul jön ki belőle.

Ráadásul kérdések is felmerültek a vezetői képességei kapcsán, hiszen alelnökként nagy volt csapatában a fluktuáció és a fejetlenség, 

ami egyébként megágyazott annak, hogy sokáig még olykor Bidenhez képest is alacsonyabb volt a támogatottsága. Ráadásul nem kizárólag alelnöki stábja kapcsán jelentek meg erről cikkek, hanem állami ügyészként beosztottjai toxikus munkakörülményekről panaszkodtak egymásnak.

Továbbá még kampányának kezdete előtt sem olyan biztos, hogy a demokraták vele beljebb vannak Bidennél. Az biztos, hogy ellentétben Bidennel, Harrisnek lehet esélye megszorongatni, sőt akár legyőzni is Trumpot, miközben Biden minden fontos csatatérállamban vesztésre állt republikánus kihívójával szemben. Egyrészt Biden kampányának támogatottsága folyamatosan csökkent, amit Harris most megállíthat, hiszen ellentétben Bidennel, neki van növekedési potenciálja.

Annak ellenére, hogy eddigi főbb üzenetével – miszerint Biden öregsége miatt alkalmatlan az elnökségre, ráadásul az erre az üzenetre felhúzott kampányreklámok immáron csak pénzégetésnek bizonyultak – Trump már nem fog tudni kampányolni, Harris így is bőven ad muníciót az ellene zajló kampányhoz.

Kapásból a Republikánus Párt másik legfontosabb ügye, a migráció kapcsán, hiszen azért alelnökként Harris volt a felelős. Trump ezentúl megpróbálja minél inkább Bidenhez kötni Harrist, hogy a Biden-adminisztrációval szembeni negatív érzelmeket Harrisszel szemben is képes legyen felhasználni.

Ezenkívül Trump azt is állíthatja, hogy Harris szerepet vállalt Biden kognitív képességei hanyatlásának eltitkolásában, amivel megvezette az amerikaiakat.

Ráadásul származása miatt Harris hiába lehet képes megszólítani a fekete és ázsiai származású amerikaiakat, kérdéses, hogy a választók többségét adó fehérek támogatnak-e majd egy nőt, ráadásul egy színes bőrűt.

Emiatt vélhetően egy fehér férfit fog megnevezni alelnökjelöltnek, ahogy tette azt 2008-ban Barack Obama is Joe Bidennel, mivel Obama akkor attól tartott, a fehérek elpártolhatnak kampányától – több mint valószínű, hogy ez a kérdés a most felálló Harris-csapatot is komoly aggodalommal tölti el.

Meg tudja-e fordítani a demokraták hajóját Harris?

Jelenleg erre a kérdésre nem tudunk választ adni, hiszen Harrisnek a borítékolható jelölése óta nem volt kampányrendezvénye, így a jelenlegi közvélemény-kutatások Harris eddig vélt vagy valós alelnöki eredményeit hasonlítják össze Trump kampányával.

Ezek egyébként azt mérték, Harris Bidenhez hasonlóan alulmaradna Trumppal szemben,

de mint írtuk, egyrészt ezek a kutatások még olyan időszakban készültek, amikor Harris lehetséges indulását csak találgatták, ráadásul az alelnök még nem is kezdett kampányba, és ahogy arról már szó volt: Bidennel szemben Harrisnek van növekedési potenciálja.

Amennyiben a kampányidőszakban az alelnök nem vét komolyabb hibát, az üzeneteit érthetően és tisztán tudja kommunikálni, valamint ha szükséges, kampányát illetően rugalmas tud lenni – eddigi karrierje során ez inkább nem, mint összejött –, akkor először csökkentheti az ollót közte és Trump között, aztán a választás a két jelölti vitán nyújtott teljesítménye alapján dőlhet majd el.

Harris kapcsán az is fontos kérdés, hogy Biden 2020-as választási koalíciójához hasonlóan csak egy Trump-ellenes koalíciót tud majd felépíteni, vagy esetleg egy ennél erőteljesebbet: azaz sikerül-e majd Harrisnek elérnie, hogy a rá szavazók ne a Trumppal szemben érzett vélt vagy valós félelmeik és megvetésük miatt tegyék az ikszet a neve mellé, hanem azért, mert hisznek abban, hogy egy Harris-adminisztráció sikeres lehet.

Utóbbi ugyanis a novemberi választáson a demokrata képviselőjelöltek és szenátorjelöltek esélyét is megnövelheti, ami pedig a Képviselőházban szükséges lehet a többség megszerzéséhez, míg a Szenátusban annak megtartásához – igaz, utóbbi egyébként a republikánusoknak kedvezőbb verseny lesz.