Tamás atyát megkavarja az idő

SAN 8448HQ
2014.11.13. 12:09

Amikor elolvasták a forgatókönyvet, azt mondták, hogy ez nem magyar film, hanem amerikai. Azt gondoltam, hogy jeee! 

– mondja Madarász Isti, a Hurok rendezője az egyik forgatási nap ebédszünetében, és közben olyan mozdulatot tesz, amit gifesíteni kellene: behajlítja a karját és úgy csinál, mintha egy mozdony kürtjét húzná. Hát persze, hogy egy olyan póló volt rajta, amire a Csillagok háborúja japán plakátját nyomták. Ha van olyan ember a magyar filmgyártásban ma, akire egyértelműen rá lehet mondani, hogy geek, akkor az ő: rendezett már időkavarós rövidfilmet, ami a második világháborúban játszódik (Előbb-utóbb), készített egy másik kisfilmet arról, hogy egy ember talál egy digitális kamerát, amivel a világot tudja előre- és visszapörgetni (superDIGITAL), és rendezett egy raftingos tévéfilmet (A legyőzhetetlenek), ami valószínűleg a legközelebbi magyar kapcsolódási pont lett a klasszikus Gyilkos túrához; sőt, van már egy félkész Rejtő Jenő filmje is. Rendezett Barátok köztöt és Hacktiont is, de az most nem illik ebbe a szép narratívába. Most itt ebédel előttem a Hurok forgatása közben, és azt meséli, hogy a jelenet, amit egész délelőtt forgattak, a film kulcsjelenete, bár az egyáltalán nem látszik rajta.

A jelenetben Ádám (Száraz Dénes, azaz az egykori Tamás atya a Jóban Rosszban-ból) elkezd nézni egy VHS-kazettát a lakásában, majd teljesen ledermed attól, amit lát. Hogy mit lát, azt nyilván csak a kész filmből fogjuk megtudni, én rá sem merek kérdezni, mert egyrészt a fordulatot én sem akarom megtudni, másrészt meg a csavaros sztorit úgysem tudnám teljesen megérteni. A hivatalos szinopszis alapján olyan a sztori, mintha kevernénk a Lé meg a Lolát az Idétlen időkig-gel. Ádám valami rejtélyes drogampullákat csempészget, de lenyúlja a főnökeit, és próbál megpattanni az országból a barátnőjével, Annával (Martinovics Dorina) együtt. Amikor megtudja, hogy Anna terhes, úgy dönt, hogy inkább egyedül lép le. De színre lép Dezső (a szinte felismerhetetlenre fazonírozott Anger Zsolt), aki golyót ereszt mindkettőbe. Aztán vágás, Ádám megint a döntése előtt találja magát. Meneküljön vagy maradjon. 

Azt én sem tudom pontosan, hogy ebbe a sztoriba hogyan kerül bele a videokazetta, aminek a nézése ledöbbenti a főszereplőt, de a rendező elmondja, hogy volt egy korai változata a forgatókönyvnek, amiben még ufók is voltak. Nagyjából a nyolc évvel ezelőtt készült Előbb-utóbb után jött neki a Hurok ötlete, és ismétlem, az a rövidfilmje egy második világháború alatt játszódó, időutazásos kamaradráma volt, bár Isti nem szereti, ha a most készülő játékfilmjéről azt mondják, hogy időutazás van benne. Jobban szereti azt a szót, hogy időkavarás.

Az Idétlen időkig-ről sem mondjuk azt, hogy időutazós film!

Ez a szintén időkavarásos, egyperces filmje, a superDIGITAL

Amikor elkészült az Előbb-utóbb, utána nagyon gyorsan kitalálta a Hurok rövidfilmes változatát, ami ennek a filmnek az első felvonása volt. Megmutatta Dyga Zsombor rendezőnek, aki az Előbb-utóbban és most a Hurokban is rendezőasszisztens, és teljesen odavolt érte. Nem sokkal ezután csinálta meg a Fadein az első nemzetközi pitchfórumukat, amin írók beadhatták a forgatókönyvtervüket. Isti augusztusban látta, hogy a határidő szeptember, úgyhogy nekiállt, és elkezdte írni a könyvet. Elképzelte, hogyan lehetne folytatni azt a kisfilmtervet. Elképzelte, hogy ebből a kronologikus körforgásból, amiről az ötlete szólt, hogyan lehetne még egy nagyobb kör. Miközben erről magyaráz, nem tudom nem észrevenni, hogy pontosan olyan mozdulatokat csinál az ujjával, mint az időalagutat megnyitó Donnie Darko.

A nemzetközi pitchen szidták rendesen, mindenki lehordta, hogy milyen B kategóriás film lesz ebből. Akik komolyan vették, és nem hurrogták le rögtön, azok azt mondták, hogy jó a matek, de egyáltalán nem érdekes. Többféle változat is készült rá, amivel próbált valahogy érzelmeket tömködni bele, de nem ment. Amikor először találkozott Hutlassa Tamás producerrel, ő javasolta neki, hogy üljön le átbeszélni ezt az egészet Gigor Attilával. Húsz perc beszélgetés után Madarász Isti elkezdte nulláról átírni a forgatókönyvet.

A műfaji film rizikós vállalkozás Magyarországon, a legutóbbi thriller a Halálkeringő volt, amire hogyha nem emlékszik a kedves olvasó, akkor elmondom, hogy egy jövőben, de egy lakásban játszódó film volt Dobó Katával és Kern Andrással, és akkor hagyjuk is annyiban. Isti minden lehetséges magyar producernek elküldte a Hurok könyvét, de sorban pattintották le. Amikor kifogyott az ismerősökből, elkezdte ismeretlenek küldeni. Hutlassa Tamásról csak annyit tudott, hogy ő készítette a Kontrollt, de hát már az is tíz éve volt. Elküldte neki is a könyvet, ő pedig hívta három nappal később, hogy találkozzanak. Isti annyira nem ismerte őt, hogy a Google Imagesben kellett megnéznie, hogy néz ki.

Hutlassa azt javasolta, hogy adják be a filmalaphoz, dupla vagy semmi alapon. A filmalap pedig befogadta.

Hutlassa Tamás producer szerint nem hálátlan feladat a műfaji film készítése Magyarországon, de a fogadtatása kérdéses lehet. Az esetek többségében a vígjáték az, ami népszerű lehet itthon, de a Hurok nem kizárólag a magyar piacra készül. Isti azt mondja, hogy szerinte az időkavarós filmeknek van egy közönségük, ami minden ilyet megnéz. Ott van például az Időbűnök, ami egy szintén viszonylag kis költségvetésű spanyol film, mégis bejárta az egész világot. (Az időkavarós filmeket ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze.)

Az Időbűnök volt az a film, amit megnéztem, és arra gondoltam, hogy hát akkor nem lesz Hurok.

– mondja erről Isti később.

Hutlassa szerint ha a Hurok olyan lesz, ahogy ők megálmodták, akkor egy határontúl is értelmezhető termékké válhat. De azóta változott eleget a sztori, hogy ne Nacho Vigalondo első filmjét hozza majd fel mindenki párhuzamnak.

A következő probléma a főszereplő volt. Hutlassa kérdezte tőle mindig, hogy ki fogja játszani Ádámot, neki pedig nem volt rá válasza. Isti szerint azokból a karakteres, 25-35 körüli hőstípusokból, akikkel tele vannak az amerikai filmek, Magyarországon nincsen. Talán Hujber Ferenc lehetett volna ilyen típus 10-15 éve, de ő teljesen más irányba ment. Amerikában ott van Jake Gyllenhaal és Joseph Gordon-Levitt, akiknek nem az a lényegük, hogy Adoniszok, hanem teljesen átlagos kinézetük van, de az ember elhiszi, amikor felkapják a rakétavetőt.

Nálunk Csányi Sanyi a hős.

Száraz Dénest először abban a híres Soproni-reklámban látta, aztán megnézte Tamás atyaként a Jóban Rosszban-ban, de ennyiből képtelen volt megítélni a képességeit. Véletlenül látta meg Fábrynál civilként, és akkor érezte, hogy ebben a srácban megvan a mozisztárkvalitás, de még mindig nem tudta, hogy milyen színész. Isti elhívta a nyáron forgatott Rejtő-tévéadaptációba egy castingra, de csak azért, hogy megnézze munka közben, szerepeltetni nem is akarta. A meghallgatás után annyit kért tőle, hogy kötetlenül dumáljanak egy kicsit. Akkor érezte, hogy végre megtalálta Ádámot.

És az interjúnak ebben a pillanatában elrángatják tőlem Istit, ugyanis megjelent a még mindig nálunk forgató Spectral egyik stábtagja, és meginvitálta a rendezőt az ő díszletükbe egy látogatásra. Persze forgatási nap után, mert még délután jön a jelenet, amikor a pipa Anger Zsolt végigrugdossa Száraz Dénest a lakásán és hátba lövi. Nyugalom, ez egyáltalán nem szpojler, mert ez többször is meg fog történni a filmben.

És hogy Száraz Dénes mennyire válik be főszereplőnek? A forgatás közben nehéz megítélni. Tényleg van egy karakteres arca, ami egyszerre ismerős és ismeretlen, és hitelesen tud megijedni, amikor Anger Zsolt átrúgja a kanapén, és a szájába tömi a pisztolya csövét.

A Hurok előképének számító Előbb-utóbbot pedig itt lehet megnézni:

A Hurok a Magyar Nemzeti Filmalap 280 milliós támogatásával készült. Forgatókönyvfejlesztésre korábban kapott a rendező 1,7 millió forintot.