Látványos lett volna Jankovics Biblia-rajzfilmje

jankovics-marcell-kiállítás1
2015.07.21. 00:40

Tudta, hogy a 23 év késéssel befejezett Az ember tragédiája mellett Jankovics Marcellnek volt egy másik félbehagyott, grandiózusnak szánt animációs filmje is, a Biblia? A 80-as évek közepén még úgy volt, hogy a legendás Pannónia Filmstúdió egy rajzfilmsorozatban vagy egy egész estés animációs filmben mutatja be az Ószövetséget és az Újszövetséget a Teremtéstől kezdve egészen a... És pont ez az, amire már sosem fogjuk megtudni a választ. Az 1989-re összeállt első, 26 perces epizódot sosem követte több, csak egy négyperces angol nyelvű előzetes készült el a kútba dobott József történetével. Az addig bőkezű kanadai támogató egyik pillanatról a másikra felszívódott, a rendszerváltás után pedig Jankovics is inkább azon dolgozott, hogy a másik félbehagyott nagy projektje, a Tragédia révbe érjen valahogyan.

Az Akadémiai Kiadó azonban nem hagyta veszni azt a több ezer színes és fekete-fehér rajzot, amit Jankovics Marcell és az animátorcsapata megcsináltak a '80-as években – ez jelent most meg egy gyönyörű művészeti albumban, fényes papíron. A kötethez Jankovics nemcsak érdekességekkel teli szakmai kommentárt írt, de a tervezett rajzfilmben felhasznált Károli-féle Biblia-részleteket is mellékelte. Így a Képes bibliai történetek egy multifunkciós, négy az egyben kiadvány lett:

  • megkapjuk a Bibliát a Teremtés Könyvétől a Királyok Könyvéig,
  • megcsodálhatunk több száz képet a Biblia-rajzfilmsorozat eredeti képes forgatókönyvéből, amihez Jankovics maga írt rendezői instrukciókat, így olyan, mintha egy nagy animációs tankönyvet lapozgatnánk,
  • Jankovics részletesen elmeséli a Biblia-rajzfilm hosszú előkészületeit, és érdekes kulisszatitkokat árul el a klasszikus, 2D rajzfilmgyártás közel sem egyszerű világáról,
  • bónuszként pedig megnézhetünk dvd-n 30 percet a soha el nem készült filmből.

Jankovics a könyve bevezetőjében olvasmányosan meséli el a Biblia-rajzfilm lelkes előkészületeit, egészen a szomorú végig. Már a 70-es évek végén, a Fehérlófia munkálatai alatt komolyan elgondolkodott egy Biblia-adaptáció ötletén, amihez támogató is érkezett a Pannónia Filmstúdióhoz, egy Németországba emigrált magyar producer, Ravasz Ákos személyében. 

Ravasz ekkoriban egy szintén magyar származású kanadai producerrel, Joseph Sefellel dolgozott együtt, aki Jankovicsékkal akarta megrajzoltatni az antikommunista sci-fi animációját.

A Pannónia ezt nem vállalta, de Sefel nem adta fel: anyagilag is támogatta a Gyémántpiramis című, 1985-ös magyar sci-fit, finanszírozta az 1986-ra elkészült, kultikus Macskafogót, és a hazai siker után külföldön is nagy sikerrel forgalmazni kezdte (a Szaffival és Az erdő kapitányával együtt). 

Jankovics szívügye, a Biblia-rajzfilm viszont csak nagyon lassan kapott zöld utat, pedig Sefellel és Ravasszal még Hollywoodban is tárgyaltak a régi Pannónia-munkatársból Disney-rajzolóvá átigazolt Andrey Brandllel és a szintén magyar horrorfilmes producerrel, John Keménnyel – nem sok eredménnyel.

Jankovics saját zsebből, pusztán a munka öröméért belekezdett a Biblia-rajzfilmbe

Bízott az ötleteiben, és abban, hogy a lelkesedése magával ragadja a kanadai befektetőt is, siker esetén pedig a Pannónia vezetősége utólag is kifizeti majd neki a tervezőmunkát. A rajzfilmstúdió kertjében felhúzott Erdért faházban (ami ideiglenes jelleggel épült még a János vitéz munkálatai idején, aztán ottmaradt) jóformán egymaga vetett papírra:

  • egy tízoldalas szinopszist,
  • egy irodalmi forgatókönyvet a Károli-féle Bibliából vett idézetekkel,
  • egy 150 oldalas technikai forgatókönyvet, a bal hasábban a látványra, a jobb hasábban a szövegekre, zenékre és zörejekre vonatkozó utasításokkal,
  • egy 385 oldalas, A3-as méretben megrajzolt képes forgatókönyvet, oldalanként 4 képpel, mellette szöveges instrukciókkal (az angol nyelvű fordítás utólag lett papírcsíkokkal beleragasztva),
  • több ezer széljegyzettel ellátott, mókás figuratervet (ami egyébként nem szokása a befutott rajzfilmrendezőknek)
  • és az epizódcímekhez egy olyan latin betűs ábécét, ami a héber betűkre hasonlít.

Sefel végül elkezdte finanszírozni a Biblia-projektet, de rengeteg dologba beleszólt:

  • a nyers, barbár színvilág helyett lágyabb "fagylaltszíneket" kért,
  • külföldön nyomtatta ki az angol nyelvű plakátokat, mert nem bízott a magyar nyomdákban,
  • egy 13×26 perces sorozatban le akarta tudni az egész Bibliát, miközben Jankovics végig abban bízott, hogy 26×26 rész fog tudni készülni,
  • és 1987-ben berendelt egy 4 perces, angol nyelvű trailert a későbbi epizódokból, amit Jankovics egy másik animátorcsapattal volt kénytelen elkészíteni, így a végeredmény kicsit elüt a 26 perces Teremtéstől.

Az angol nyelvű verziót ráadásul ismeretlen brit színészekkel, egy légifolyosóban fekvő wimbledoni ház alkalmi hangstúdiójában készítette el, miközben itthon a magyar változatban a 80-as évek legnépszerűbb színészei kölcsönözték a szereplők hangját:

  • Isten: Szilágyi Tibor,
  • Ádám: Hegedős D. Géza,
  • Éva: Hűvösvölgyi Ildikó,
  • Kígyó: Sinkó László,
  • Káin: Cserhalmi György,
  • narrátor: Avar István,
  • próféta: Sinkovics Imre
Sajnos a nagy tervekből nem lett semmi: Joseph Sefel a rendszerváltás előestéjén váratlanul eltűnt.

Akkor azt mondta: csődbe mentek a tengeri olajfúró cégei és elfogyott a pénze, de később bevallotta: Jankovics szerinte nem azt csinálta, amit kért tőle, ezért inkább angolosan távozott. 1989-ben ráadásul még csak 10 perc volt kész a tervezett 26 perces első epizódból, és mivel ebben a formában semmit sem lehetett vele kezdeni, a Pannónia Filmstúdió vezetősége pótolta ki az elkészüléshez szükséges összeget. Az egyetlen Biblia-epizód és az angol trailer után minden munkatársat rendesen kifizettek, Jankovics viszont visszamenőleg semmit sem kapott a forgatókönyvírásért és a több ezer figuratervéért.

A kész anyag örökre dobozba került. Pedig Jankovics Marcell szerint nemzetközi forgalmazásban is nagyot szólhatott volna egy grandiózus magyar Biblia-film – legalább akkorát, mint a '98-ban 220 millió dollárt kaszáló Egyiptom hercege. A rendező a képes forgatókönyvhöz végzett kutatásait később a könyveiben, az animációs előadásaiban és egy bábjátékban hasznosította újra.

2013-ban egy újabb trailer készült a Biblia-rajzfilmhez a már elkészült képsorokból, de hiába volt továbbra is ígéretes torzó, nem kapott a Tragédiához hasonló volumenű állami támogatást.

Pedig tényleg látványos és szórakoztató az első és egyetlen Biblia-epizód.

A sorozat Teremtés című része pont olyan, mint Az ember tragédiája kicsiben. A megszámlálhatatlanul sok bibliai szereplőt mind saját, jól elkülöníthető stílusban ábrázolták volna az egyiptomi faliképek, a babilóniai domborművek, a római mozaikok, a bizánci szentképek és az ősi magyar sámánhit mintájára. Ez a fajta látványos, összkulturális mix a rendező eredeti tervei szerint az egész grandiózus sorozatot végigkísérte volna, gondosan ügyelve persze arra, hogy a hamisítatlan Jankovics-stílus egységesen keretbe foglalja mindegyik részt.

Ádám például pont úgy néz ki, mint a római provinciák mozaikjainak szakállas, arisztokratikus férfiportréi. Éva viszont inkább az ősi egyiptomi nőalakokra hasonlít, főleg a jellegzetes Ízisz-szeme miatt.

Fotó: Jankovics Marcell / Pannónia Filmstúdió

Leszármazottaik, a biblikus ősapák viszont már csupa körszakállas fickó a testvérgyilkos Káintól kezdve egészen Noéig, akik pont úgy néznek ki, mint a mezopotámiai uralkodók.

Noé fiainak, Sémnek, Khámnak és Jáfetnek a leszármazottai, Arám, Assur, Nimród és a többiek szintén mind olyanok, mintha az ókori asszír, akkád és babilóniai épületek falairól ugrottak volna le. A mezopotámiai halisten, Dagon jól ismert faliképes ábrázolása konkrétan meg is jelent volna abban a jelenetben, amikor a  hamis bálványokat imádó filiszteusok hozzá imádkoznak.

De a 26 perces Teremtés-epizódban látomásszerűen felvillan egy anakronisztikus Szűz Mária is. Ő viszont már inkább egy középkori kódexből megelevenedett alak és egy kedves Disney-figura keverékére hasonlít, bár a Magyar népmesék egyik szerepelője is lehetne:

Fotó: Jankovics Marcell / Pannónia Filmstúdió

A magasztos bibliai alakok mellé Jankovics bámulatos virtuozitással csempészte be a humort. Erre pompás példa a paradicsomi kiűzetés előtt még peckesen, felegyenesedve járkáló kígyó, aminek az animálását Jankovics annyira viccesnek tartotta, hogy ő maga rajzolta meg fázisonként. Pedig ilyen pepecselős munkát a befutott animációs rendezők már nem szoktak csinálni, kiadják inkább a beosztottjaiknak. Jankovics viszont többször is megemlíti a könyvben: semmi pénzért nem engedte volna át másnak ezt a mókás munkafolyamatot. 

Fotó: Jankovics Marcell / Pannónia Filmstúdió

A Biblia animációs sorozat 26 epizódon át szórakoztatva taníthatott volna – nagy veszteség a magyar rajzfilmiparnak, hogy ennyi évtized után is csak egy szemet gyönyörködtető töredék maradt.

Jankovics Marcell: Képes bibliai történetek - Egy töredékben maradt film képeskönyve
Akadémiai Kiadó, 2015
330 oldal (+dvd mellékleten 30 perc a filmből)
7500 forint