Jeromos
9 °C
26 °C

Nem a luxusbizniszben utazunk, a tömegeket szórakoztatjuk

2016.01.30. 07:43 Módosítva: 2016-01-30 07:43:09
Moshe „Mooky” Greidinger Európa második legnagyobb moziláncának vezérigazgatója és résztulajdonosa a családján keresztül. A Cinema City 87 éves történetéből a magyarországi jelenlét csak 19 évet tesz ki, de fontos mérföldköveket itt is sikerült lerakniuk, Budapesten nyílt meg például Európa első 4DX-mozija. A magyar mozihelyzetről beszélgettünk vele.

Milyen gyakran jár moziba?

Szórakozásból úgy havi kétszer. Ilyenkor bemegyek a helyi moziba, ott, ahol lakom, és a közönséggel együtt nézem a filmet. A lakásomhoz közel van egy 23 termes multiplex, oda járok. Szeretek az emberek között mozizni, és látni a reakciójukat. És eleve, a nagy vászonnak, jó minőségű hangrendszernek a házimozi vagy a privát vetítőtermes filmnézés nem konkurencia, mert nem biztosítja ugyanazt az élményt. Bizonyos esetekben nincs más választásom, és bent a cégnél, a saját, kisebb vetítőtermünkben kell megnéznem a filmeket, de az közel sem ugyanolyan élmény. Az munka, nem szórakozás.

A Cinema City mozijaiba jár inkább, vagy elmegy a konkurenciához is?

Ha szórakozni akarok, akkor a saját mozijainkba megyek. Más cégekébe nem azért járok, hogy a filmet nézzem, illetve nem elsősorban, hanem azért, hogy megnézzem, ők hol tartanak, milyen újdonságokat vezettek be, milyen az étel- és italkínálatuk, és így tovább. Persze megveszem a jegyet, pont úgy, mint egy sima mozinéző, és be is ülök a filmre, de nem az élményért, hanem a technológiai színvonalat figyelem, jobb-e az ő vetítőjük, kényelmesebb-e a szék, stb. Ez inkább terepszemle.

Változtattak mostanában bármit is a saját mozijaikban annak nyomán, amit ilyenkor látott?

Most így hirtelen nem jut eszembe semmi ilyesmi. Talán valami apróságot, de semmi lényegeset. Ha összehasonlítom azt, amit a konkurencia mozijaiban tapasztalok, azzal, amit nálunk látok, szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a Cinema City elsőrangú élményt nyújt a moziélmény terén. Ez pont úgy érvényes a magyar mozikra, ahogy a lengyelekre, az izraeliekre vagy a romániaiakra. Cégünk alapelve, hogy mindenütt ugyanazt a színvonalat kell nyújtani; mindegy, hol jár az ember, ha bemegy egy Cinema Citybe, azt kapja, amit otthon megszokott. A legjobb vetítőt, hangrendszert és székeket építjük be a mozijainkba mindenütt.

Magyarországon közel húsz éve vagyunk jelen, 1997-ben nyitottuk az első mozinkat Csepelen. Azóta építettünk is sok mozit, és vettünk is párat, de ami a legfontosabb, felújítottuk majdnem mindet, nemcsak a budapesti, de a vidéki mozikat is. Most fejeztük be a Cinema City Campona felújítását, és következik a miskolci mozink. Ahhoz, hogy a színvonalat tartani tudjuk, folyamatos befektetésekre van szükség. A cégünk Európában most 217 mozinál és 2004 teremnél tart, amihez még 500 terem jön hozzá hamarosan. 

Mennyire vált be a 4DX-mozijuk?

Európában az első 4DX-termet a Westendben nyitottuk (Izraelben volt egy előtte), és azóta 14 továbbit nyitottunk meg, mert a magyarországi fogadtatása annyira elképesztően pozitív volt, hogy jó befektetésnek véltük. Négy éve működtetjük ezeket a termeket, és kijelenthetem, hogy nem propagandafogás vagy parasztvakítás a dolog, hanem egy újfajta moziélmény. Persze minden a filmektől függ. A nézők nagyon okosan, tudatosan választanak filmet, és ha úgy érzik, hogy egy filmben nincs elég akció és látványelem a 4DX-hez, akkor nem fizetik ki a jegy árát. A Jurassic Worldre vagy a Star Wars VII-re viszont jegyet is alig lehetett kapni. Ugyanez vonatkozik az IMAX-termekre is. Elképesztő a látvány, ami a nézőt fogadja. Itt jegyezném meg, hogy budapesti IMAX-mozink az egyik legsikeresebb Európában, köszönhetőn annak, hogy jól választjuk ki a filmeket, mert a néző itt is tudja, mi az, amit érdemes megnézni akkora vásznon. A néző dönti el, melyik filmet akarja megnézni, ők döntenek a sorsáról, nem mi.

Terveznek újabb IMAX-mozit nyitni Magyarországon?

Szerintem valós igény lenne rá, de két dologtól is függ, hogy belevágunk-e. Először is, elképesztően drága befektetés, az épülettel, büfével együtt 6-8 millió dollárról beszélünk (1,8-2,3 milliárd forintról), és még ha rá is szánnánk ennyi pénzt – én, ha megfelelő helyet találnánk rá, nagyon megfontolnám –, a kivitelezés nem annyi, hogy felhúzzuk az épületet, beletesszük a vásznat, és megy minden magától. Az IMAX-mozikon belül is vannak különbségek, van, ahol kisebb a vászon, és így tovább, de a budapesti termünk esetében nem kötöttünk kompromisszumokat, a vászon a maximális méret, húsz méter magas, pont akkora, mint Varsóban vagy a többi közép-európai országban. De ismétlem, ha megfelelő lehetőség nyílik, megfontoljuk.

Gyakori panasz, hogy a mozijegyek túl vannak árazva, egy magyar átlagfizetésből 154 jegy jön ki, egy franciából 198.

Szerintem pedig nem magasak a jegyárak, különösen úgy nem, hogy rengeteg kedvezményünk van,

a diákok olcsóbban nézhetik meg a filmeket, az első előadás is olcsóbb, stb. Számításba kell venni a mozik minőségét, kényelmi szintjét, amire nagyon sokat költöttünk és költünk, valamint a filmek minőségét, mert ugye az sem olcsó, hogy a legjobb filmeket behozzuk, és ha a jegyárakat összevetjük a környező országokéval, akkor kiderül, hogy nem is olyan magasak. Nem azt mondom, hogy mindennapos szórakozásnak kellene lennie, de havonta egyszer-kétszer belefér. Az már más lapra tartozik, hogy Budapesten magasabbak a jegyárak, mint vidéken, ez szerintem érthető, a bérek is azok. Egy biztos: a jegyárakat mindig igyekezni fogunk a megfizethető kategóriában tartani, mert nem akarjuk, hogy a mozizás luxus legyen az átlagembernek. Mi nem a luxusbizniszben utazunk, a tömegeket szórakoztatjuk. 

Miért drágábbak a jegyek a Mammutban, mint a többi Cinema City-moziban?

A Mammut-mozi akkor került hozzánk, amikor négy éve felvásároltuk a Palace Cinema nevű céget. Az előző tulajdonos a Mammuttal viszont olyan szerződést kötött, aminek értelmében nagyon magas bérleti díjat kell fizetni, így kénytelenek vagyunk magasabb jegyárral dolgozni. Higgye el, próbáltuk csökkenteni a díjat, vállaltuk a felújítást is, de egyelőre nem jártunk sikerrel. 

Emlékezetes botrány volt, amikor a Cinema City nem mutatta be a Majmok bolygója 2-t. Igaz, hogy a vászondíjon veszekedtek a forgalmazóval?

Nézze, ez egy nagyon egyszerű ügy volt, egy üzleti vita, és kész. Az emberek hajlamosak szenzációt kreálni egy piszlicsáré ügyből, ami mögött semmi különösebb dolog nem állt. A terjesztők nagyon fontosak nekünk, ahogy mi is azok vagyunk nekik. Leültünk erről a filmről is beszélni, de nem tudtunk megegyezni. Az igaz, hogy ilyen elég ritkán, sőt szinte soha nem szokott előfordulni, de akkor megtörtént. Egy ponton mi úgy döntöttünk, hogy nekünk azokkal a feltételekkel, amiket a forgalmazó kínált, nem éri meg bemutatni a filmet. A gyártó stúdió, a Fox az egyik fontos partnerünk, nyolcvan éve dolgozunk együtt, és továbbra is kapcsolatban vagyunk. A Majmok bolygója 2-t másutt bemutattuk, de a magyar piacra nem egyeztünk meg velük. Ilyen az üzlet. Két éve történt, higgye el, lényegtelen apróság ez, aminek semmi köze nem volt a vászondíjhoz. A Fox A összeget akart, mi B-t adtunk volna, és kész, nem kell ezt túllihegni.

Minden film esetében külön megállapodást kötnek? A Csillagok háborúja VII amerikai forgalmazásáról úgy tudni, hogy a Disney szokatlanul kemény feltételeket támasztott a mozikkal szemben, ez itthon is így volt?

Nem szokásunk az üzleti megállapodások részleteit kiteregetni a sajtóban, és ezt most sem fogom megtenni. Az igaz, hogy minden film más, és minden filmmel kapcsolatban más és más az elvárás a forgalmazó és a mozitulajdonosok részéről. Évente 200-250 filmet mutatunk be, szinte mindegyikre külön kell tárgyalnunk.

A Csillagok háborúja VII mennyivel szárnyalta túl az előzetes várakozásokat?

Ez az a film, amivel minden szempontból elégedett vagyok. 1,7 milliárd forintos bevételnél tart, ráadásul nagyon jó film. Mindenki sejtette, hogy nagyot fog robbantani, de minden várakozásunkat felülmúlta. Sima mozinézőként és nem kritikusként azt mondom, hogy J. J. Abrams nagyon jót tett a franchise-nak. 

Quentin Tarantino legutóbbi filmje, az Aljas nyolcas szuperszélesvászonra forgott, ami elég nagy parasztvakításnak tűnik. Van olyan magyar mozi, amiben be lehet mutatni az eredeti verziót?

Amennyire én tudom, Magyarországon nincs olyan gép, amivel le lehetne vetíteni ezeket a tekercseket. A magyar Cinema City vetítői nagy részben digitálisak, csak pár moziban tartottunk meg a régebbi, 35 mm-es gépek közül egyet-egyet. De tegyük fel, hogy lenne 70 mm-es vetítő valahol, az csak egy lépés lenne, a filmből el kell készíteni a magyar verziót is, ami nagyjából azt jelenti, hogy egy új, 70 mm-es kópiát kell megcsinálni, ennek a költsége pedig csillagászati lenne. A film egyébként digitális kópiában is élvezhető, ha a legnagyobb vásznakon nézi meg, az Arénában, Győrben vagy Szegeden, a látvány és a hang pont olyan lenyűgöző, mint a szuperszélesvásznúé. Jó pr-fogás, a nosztalgiára épít, ennyi.

Ha százalékosan nézzük, min keresnek többet, a jegyeken vagy a büfék forgalmán?

Nem akarok ebbe részletesen belemenni, de a büféforgalom úgy 25 százaléka a jegyekből származó bevételnek. 

Ez általánosan jellemző a Cinema City-országokra?

Igen. Van, ahol kicsivel magasabb, másutt alacsonyabb, de nem nagy az eltérés. Függ a jegyáraktól is, ha magasabbak, akkor a popcorn is többe kerül. Hozzátartozik az élményhez – mozi, film, popcorn, kóla.

A cégük gyakorlatilag monopolhelyzetben van a piacon. Jót tesz a Cinema Citynek, hogy egyeduralkodó? Nem lustulnak el? 

Nézze, szerintem a versenyhelyzet, az erős konkurencia nagyon jó dolog. Kilenc országban vagyunk jelen. Van, ahol erősebbek a versenytársak, másutt gyengébbek. A magyar piacon nem vagyunk monopolhelyzetben, de az igaz, hogy piaci részesedésünk számottevő. Ott a Corvin, vagy a többi mozi, ami nem hozzánk tartozik, nekik is van beleszólásuk a piac alakulásába. Szerintem nem lustultunk el, ha úgy lenne, nem ruháztunk volna be a mozik felújításába, csak nézze meg a mozitermeinket. Nagyon sok pénzt költöttünk rájuk, csak Győrben 1,5 millió eurót fektettünk be. Mindezt azért, mert nem a konkurenciával foglalkozunk, hanem a nézőkkel. Nem a versenytársaknak újítjuk fel a termeket és szerelünk be új székeket, hanem a nézőknek. Ha nem nyújtunk első osztályú szolgáltatást, ha a néző nem érzi úgy, hogy foglalkozunk vele, hogy a kedvére teszünk, akkor előbb-utóbb elmaradnak, és az nem jó senkinek. Ha megnézi a lengyel vagy a cseh mozikat, ahol van versenytársunk, azt látja, hogy a színvonaluk semmivel sem magasabb, mint a magyar moziké. A néző az első, ez a hitvallásunk. 

A magyar filmesek sokszor panaszkodnak, hogy a filmjeiket nem mutatják be a multiplexekben. Igazuk van?

Mindenki panaszkodhat, ehhez joga van. Mi a legtöbb filmnek megadjuk az esélyt, legyen az magyar, francia vagy amerikai. Vannak olyan filmek, amiket a cég szakemberei megnéznek, kielemeznek, és úgy találják, hogy gazdasági szempontból nincs értelme bemutatni őket. A niche-közönséget kiszolgáló művészfilmeket nem szoktuk bemutatni, de odafigyelünk rájuk, és ha a művészmozikban jól futnak, akkor mi is bemutatjuk őket. Véleményem szerint a helyi gyártásnak sokkal nagyobb esélyt adunk, mint amit kellene, már ha egyenlő feltételekről beszélnénk. Ez általánosan jellemző egyébként minden országra, ahol jelen vagyunk, mert tisztában vagyunk azzal, hogy ez egy nagyon fontos dolog. Nem azért, mert lokálpatrióták vagyunk, hanem azért, mert az üzleti érdekeink ezt kívánják.

Legutóbb a Saul fiát már akkor bemutattuk nyolc teremben, amikor szó sem volt Oscar-jelölésről, és amikor az Aranyglóbuszt megnyerte, és a forgalmazó megkeresett minket, újabb négy termet nyitottunk meg a filmnek, majd amikor láttuk, hogy telt házzal megy, és benne van a top tízben, akkor újabb hat termet kapott. Azt azért mindenki megérti, hogy minél többen látják, az annál jobb nekünk, ugye? Nagyon fontos a helyi gyártás, ez az egyik olyan plusz, amit nyújtani tudunk a nézőknek, hiszen a hollywoodi kínálat az minden moziban elérhető.

Bárcsak több magyar közönségfilm lenne, mindet bemutatnánk.

Nem sokan emlékeznek rá, de amikor megnyitottuk az első mozinkat Csepelen, az első héten két nagy bemutatónk volt, az akkori Bond-film, A holnap markában, és A miniszer félrelép. A magyar film többet keresett. Azóta is voltak nagy magyar sikerfilmjeink és csalódásaink is, de ez mindenütt így van. Azt senki nem veszi észre, hogy ha egy amerikai vagy angol filmet nem jól néznek a moziban, akkor egy hét után le is kerül a műsorról. Nem mi döntünk, hanem a közönség. Mindegy, milyen film az, ha egy hétvégi vetítésen a teremben tízen ülnek, az bukás. Ha magyar, ha nem.

Kálomista Gábor producer ezzel kapcsolatban egyszer azt nyilatkozta, hogy nagyon szomorú, hogy pár zsidó dönti el, mi lehet sikeres a magyar mozikban.

Nem ismerem az illetőt, de én erre nem is reagálnék, mert minek.    

Merre halad a moziipar most?

Mindenki igyekszik az egyéni igényeket is kielégíteni egy közösségi élményen keresztül. Ha valaki a nagy vásznat szereti, ott az IMAX, van 3D, van 4DX, ha a barátaival szeret mozizni, ott a VIP-terem. Vannak olyanok, akik csak a VIP-terembe váltanak jegyet, mások az IMAX-on kívül nem néznek filmeket. Gondolkodtunk azon, hogy a székeket lecseréljük olyanokra, amik dönthetők, de inkább a vetítőket és a hangrendszereket fejlesztettük – mások a székekre koncentráltak. Szerintem mi jártunk jobban, a magyar mozik Európában a legmodernebbek közé tartoznak. Most is van  pár olyan technológiai újítás, amit próbálnak eladni a nagy moziláncoknak, és ilyenkor nem mindegy, mi mellett tesszük le a garast, mert mára a Cinema City az egyik meghatározó név a világ mozipiacán, ha valamit bevezetünk, arra mások is odafigyelnek.

2016 legjobb fürdője

A Miskolctapolcai barlangfürdőt 200 magyarországi fürdő közül választották az év legjobb fürdőjének.

Last minute tengerparti nyaralások

Még nem volt nyaralni? Ősszel sem késő elutazni ezekre a gyönyörű helyekre.