Orsolya
7 °C
17 °C

Hallgatna-e rapet Petőfi?

2007.07.04. 19:35
A Petőfi rádió már évtizedek óta a fiatalokhoz próbál szólni, de a hetvennél fiatalabbak alig hallgatták. Június elején átalakult az adó, sőt egyesek szerint már nem is közszolgálati rádió. Hiszen a könnyűzene nem lehet közszolgálat. Az új Petőfi első hónapja.

A nyugdíjasok elleni merénylet vagy a közszolgálati média fogalmának modernizálása, hogy a Petőfi június elejétől igényesnek címkézett könnyűzenét sugároz szinte megállás nélkül? Tényleg Fat Boy Slim szól majd ezentúl a jó ebédhez a vidéki öregek otthonában, esetleg az mp3, a streaming meg a podcast után huszonévesek tömegei térnek vissza ismét az analóg rádiókhoz? Az elégedetlenkedők szerint a Petőfi rádió az átalakulás után már nem is közszolgálati adó, a Magyar Rádió szocialista kuratóriumi elnöke szerint viszont a régi, elöregedett adó évente harmincezer hallgatót vesztett, pusztán azért, mert a Petőfi törzsközönsége szépen lassan kihal.

Kihaltak volna

Tíz év múlva tényleg elférnének egy asztalnál egy közös rádiózásra a régi Petőfi utolsó hallgatói is? Egyáltalán nem lehetetlen, hiszen a Petőfi rádiót - amely egyébként már évtizedek óta a fiatalok rádiójának nevezi magát - egyáltalán nem hallgatják a fiatalok. Sőt még az ötvenesek sem nagyon, pedig ők már annyira nem fiatalok, hogy a reklámozók sem nagyon számolnak velük. A Petőfi hallgatottsága tavaly a január és augusztus közti időszakban mindössze 0,8 százalék volt a hatvan év alatti lakosság körében, a hatvan felettiek átlagosan 3,3 százaléka halgatta a Magyar Rádió fiatalos adóját. Ennél is megdöbbentőbb számokat kapunk, ha korosztályokra bontjuk a hatvanévesnél fiatalabb hallgatókat. Kiderül, hogy harminc alatt szinte senki sem tekert a már jóideje a fiataloknak szóló Petőfire.


Kevés fiatal hallgatta

A műsorstruktúrát tehát mindenképpen meg kellett változtatni. Az új elnök, a 2006 júliusában megválasztott Such György tervei között ezért a Petőfi már könnyűzenei adóként szerepelt, a hatvan felettieknek pedig a komolyzenei Bartók és a híreket, hangjátékokat és akár még népzenét is sugárzó Kossuth maradt volna.

Először tavaly június végén, még Such regnálása előtt nyúltak hozzá a Petőfi Rádió műsorstruktúrájához, a reggel hattól este hatig terjedő időszakban a kereskedelmi rádiókra hasonlító, pergő műsorstruktúrát igyekeztek bevezetni, feltűntek a Petőfi rádióban eddig sohasem hallott zenekarok és dalok is, de azért maradtak a magyar nóták és a Kabarécsütörtök is.

A Petőfi főszerkesztői posztját először az átalakítások előkészítésekor a Magyar Hírlaptól elmenekülő Farkas György töltötte be, majd ő rövid időn belül a rádió online szerkesztőségéhez távozott, és idén év elején jött Csillag János, aki annak idején az - üzletileg csúnyán megbukott - EstFm főszerkesztője volt.

Feltámadt az EstFm

Éppen ezért nem meglepő, hogy a június elején megújuló Petőfi nagyon hasonlít - legalábbis zenei kínálatában - a régi EstFM-re. Főleg, hogy a zenék összeállításában részt vett az annak idején az EstFm-en is zenélő Dj Izil, aki a Petőfin is vonzódik a nagy slágerek szokatlan feldolgozásaihoz. Az adó honlapján található ötvenes ajánló szerint a Petőfin a Metallica szambafeldolgozásai mellett gyakran feltűnik majd a U2, a Red Hot Chilli Peppers, Moby vagy a Tankcsapda. Emellett a Petőfi szemezget a nálunk kevésbé ismert brit együttesek dalaiból, meg állítólag lesznek Tilos rádióban nevelkedett DJ-k is.

Cserébe megszűnt a déli nótaszó, illetve a regionális középhullámú adókra száműzték a magyar műdalokat, nincs többé csütörtökönként kabaréválogatás, és annyi a vízállásjelentésnek és a magyar bajnoki labdarúgó meccsekről tudósító körkapcsolásnak is. És akkor még nem is beszéltünk a Szabó családról, amit ugyan alig hallgatott valaki, mégis sokan tiltakoztak, és a bulvármédia is kesergett egy sort, amikor 48 év után, a 2500. résszel véget ért.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a műsorstruktúra drasztikus átalakításától mekkorát zuhant a rádió hallgatottsága, hiszen a nézettségméréssel ellentétben a rádiós hallgatottságot úgynevezett naplós módszerrel mérik (a kutatásban részt vevők egy füzetbe körmölik le, hogy mikor melyik rádiót hallgatták), így a júniusra vonatkozó statisztikai adatokat csak július közepén kapják meg a rádiók. Ennek ellenére biztos, hogy a Petőfi rádiót most sokkal kevesebben hallgatják, mint két-három hónappal ezelőtt, hiszen Dopeman vagy Avril Lavigne nem biztos, hogy megfogja a hetven év felettieket. A kérdés, hogy fél év múlva hányan fogják hallgatni.

"Egyelőre annyit szeretnénk elérni, hogy a Petőfi rádió hallgatottsága a 18 és 39 évesek körében a duplájára nőjön" - árulta el a Magyar Rádió elnöke. Such György szerint hosszú távon a Petőfi a kereskedelmi rádiókkal is felveheti a versenyt.

Közszolgálat-e a rap?

Még szinte meg sem újult, máris botrány lett a Petőfiből. Június elsején már az újonnan feltöltött zenei adatbázisból válogatott a rádió, délután kettő után éppen Ganxsta Zolee Keleti oldal, nyugati oldal című száma ment, amiben olyan mondatok hangzanak el, mint hogy "Szasza meg Lory végzett, én következek, fékezek, nekiesek a nőnek. Szuper a taraj, nyeli a patront, nekem annyi, jól televágom, nincsen pardon. Minden ribanc így furulyázzon". A dal miatt rögtön panaszt tett egy hallgató az ORTT panaszbizottságánál, és gyorsan meg is született meg a dalt elítélő határozat.

"Egyszerű technikai hiba volt Ganxsta Zolee száma, véletlenül a vágatlan verziót töltöttük fel. A hibát azóta kijavítottuk, és most már minden számból az úgynevezett radio editet (rádióra szánt, vágott verzió) játsszuk"- nyilatkozta Csillag János, a Petőfi Rádió főszerkesztője. Csillag felkészült rá, hogy több ilyen ügyük lesz még, amíg a hallgatók megszokják, hogy a Petőfi megváltozott.

Nem csak a hetvenéveseké világ
És igényes könnyűzenét játszani meg reklámozni ugyebár közszolgálat, sőt a közszolgálat legkonzervatívabb, fekete garbós és kordzakós értelmiségi értelmezésébe is belefér: neveli az emberek ízlését, és kultúrát közvetít. Vagyis megmutatja, hogy az Crystal még sem olyan nagyon jó zene. A Nox meg egyenesen szar. Kritikánk a megújult Petőfi Rádióról.

Az ügy nyomán felmerült, hogy a Petőfi már nem is közszolgálati rádió, hiszen könnyűzenét játszik, pont úgy, mint a Magyarországon bejegyzett több mint 170 másik rádió.

"A közrádió három országos adója közül az egyik miért ne szólíthatná meg a negyven alatti korosztályt. Vagy megszólíthatná, csak nem a populáris kultúra tárgykörébe eső zenével? Azzal, amit ennek a körülbelül hárommillió embernek a többsége szeret hallgatni? Mert kizárólag az a közszolgálatiság, ha okos emberek okos dolgokat beszélnek? Vagy lehet csak zene, de akkor az komoly legyen? Ez komoly?" - nyilatkozta vagy inkább kérdezte Such György pár hete az Élet és Irodalomban.

"A Petőfi Rádió zenei kínálata eltér a kereskedelmi rádiókban játszott zenéktől. Mi nem a nagy kiadók gazdasági szempontjai alapján állítjuk össze a műsorokat, mi tényleg igényes könnyűzenét kínálunk. És ez a mai magyar piacon igenis közszolgálat" - válaszolt tulajodnképpen saját kérdésére az Indexnek Such György, aki szerint a Petőfi leginkább a vidéki hallgatóknak jelenthet újdonságot, ők eddig ilyen zenéket egyáltalán nem hallhattak az éterben.

Ennek ellenére nem csak a dühös hallgatók, és a rádióból a csoportos létszámleépítéssel elbocsátott Farkasházy Tivadar tekinti kereskedelmi rádiónak a Petőfit. Úgy tudjuk, az ORTT is vizsgálatot indított, hogy a rádió megfelel-e a közszolgálati vállalásainak. A testület várhatóan júliusban dönt, az ORTT esetleg elítélő határozata ellen a Magyar Rádió a bíróságnál fellebbezhet. Mire döntés születik, már új médiatörvény lesz érvényben. Vagyis szakértők szerint a Petőfit, Dopemant, Yonderboit meg a Tankcsapdát már semmi sem tudja megállítani.

Annál is inkább, mert már egyáltalán nem szokatlan Nyugat-Európában, hogy egy közszolgálati adó kizárólag könnyűzenét játsszon. A Petőfi példaképét, a BBC One-t is leginkább ilyen tartalommal töltik fel, és a Petőfihez hasonlóan ezen az adón is csak a késő délutáni és reggeli műsorsávban hallhatók magazinjellegű beszélgetős műsorok.

Mi lesz veled, magyar nóta?

De mi lesz az öregekkel, és hogy lehet, hogy a Magyar Rádió megszűntette leghallgatottabb műsorait? A magyar nóta vagy a kabaré ezek szerint már nem része a magyar kultúrának?

"A magyar nótákat egyelőre a regionális frekvenciákon lehet hallgatni, illetve hajnalban is lesz egy ilyen, félórás műsorsáv a Kossuth rádión. De természetesen a digitális átállás után újragondoljuk a magyar nóta helyét a rádióban" - nyilatkozta Such, aki szerint egyébként a műdalok olyan népszerűek, hogy akár kereskedelmi rádiót is lehetne indítani ilyen tematikával.


Lassan, de biztosan csökken - forrás: Szonda Ipsos

"Nem igaz, hogy megszűnik a kabaré, csak az állandó ismétléseket vettük le a műsorról. Ennek is leginkább anyagi okai vannak, ugyanis minden egyes ismétlés után tetemes jogdíjakat kell fizetnünk" - tette hozzá mindehhez Gellért Kis Gábor, a Magyar Rádió Közalapítvány MSZP által delegált elnöke.

Ebben egyetértenek vele a humoristák is, hiszen a Karinthy-gyűrűt elnyert művészek nyílt levelükben is elismerik, hogy a kabaréismétlések fontos jövedelemforrást jelentettek nekik.

"Az ismétlések elmaradásával megszűnt a szerzők és előadók anyagi bázisa, mivel a versenyképtelen szerzői díjakat csak az ismétlések tudták némileg kompenzálni" - áll a levélben, amit aláírt többek között Bajor Imre, Fábry Sándor, Gálvölgyi János, Kern András, Koltai Róbert, és Maksa Zoltán is

Zenebolt lesz a Petőfi

Ha a közszolgálatért és a magyar nótáért aggódókat sikerül is leszerelnie a Magyar Rádió új vezetésének, még mindig ott a kérdés, hogyan lehet a hagyományos rádiózás felé terelni az igényes könnyűzene iránt érdeklő fiatalokat, akiknek a nagy része már rég internetstreamingeket járat és mp3 fájlokat töltöget?

A Szonda felmérése szerint ugyan Nyugat-Európában a 18-30 év közötti korosztály jelentősen kevesebbet rádiózik, mint szüleik (Angliában például havonta több mint három órával kevesebbet), de a digitális rádiózás megjelenésével ez a különbség csökkent. A digitális rádió (DAB) ugyanis mindarra képes, amit egy internetes jukeboxtól elvárunk, csak nem kell hozzá számítógép: személyre szabható playlisteket állíthatunk össze, kereshetünk a zenetárban és az archívumban, plusz információkat kaphatunk a zenékről, ráadásul mindezt az analóg rádióadásoknál sokkal jobb minőségben.

A technológiát azonban egyelőre nem ismerik a 15 és 24 év közötti fiatalok, így egész Nyugat-Európában egyre kevesebbet hallgatnak hagyományos rádióadásokat. Szakértők szerint a zenefogyasztási és rádióhallgatási szokások megváltozása és a technológia fejlődése folytán a rádiók nagy része egy idő után zenebolttá változik, és még tovább csökken a nem zenei műsorok aránya. (A megmaradók nagy része pedig podcastszerű, nem élő magazinműsorrá alakul).

Magyarországon ugyan csökken a rádióhallgatásra fordított idő a 15 és 24 év közötti fiatalok körében, de ez meg sem közelíti a Nyugat-Európai átlagot. A 24 év alattiak nálunk egy 2005-ös felmérés szerint átlagosan 19 órát hallgatnak hetente rádiót, viszont minél fiatalabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel hagyja ott az analóg rádiókat az internet és az mp3-letöltés kedvéért. Vagyis a trend ugyanaz: a hallgatók a saját zenéjüket akarják. Kérdés, hogy az igényes könnyűzene címke mennyire tesz vonzóvá egy adót, ahol egymást váltja Nusrat Fateh Ali Khan és a Green Day, és képes lesz-e a Petőfi kiszolgálni az egyre szegmentálódó hallgatói igényeket úgy, hogy azért közben közszolgálati adó marad.