A 24 óra alatt átvert CEU-törvény fényében milyen jó is felidézni Orbán Viktor gondolatait
arról, hogy milyen is a parlament működésének normális ügymenete. Oké, nem most beszélt róla, hanem 1990 tavaszán, a talán második és harmadik parlamenti felszólalásaiban, és hát azóta már túl vagyunk egy fülkeforradalmon. De azért akkor se rossz mondatok, nézzék csak őket:
„Kételkedni kell továbbá abban is, hogy bárki lehetségesnek tarthatja a kormányprogram komoly és alapos megvitatását, ha azt mintegy 30 órával a vita megkezdése előtt kapják kézhez a képviselők (...) Joggal élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy a kormánytöbbséget képviselők igyekeztek a nyilvános vita lehetőségét és értelmét a lehető legszűkebbre szorítani.”
„Úgy gondoljuk, hogy nem volna szerencsés, ha elharapózna a Parlament gyakorlatában az, hogy korlátozzuk a fölszólalások idejét. (...) Szeretném a jövőre nézve is jelezni ezt, mert nagyon könnyen
előfordulhat, hogy lesznek olyan parlamenti viták, amikor hetekig fogunk egy-egy kérdésről vitatkozni.
(Illusztráció: Szarvas)