Lehetne bármelyik magyar falu is
„Nem volt ez tervezett, hogy egyszer csak ehhez a témához érek. De mellbevágott, amikor helytörténeti kutatásaim alatt kiderült, hogy a községben zsidók is éltek egykor. Itt voltam több éve a faluban, és soha egy szót sem hallottam erről. Mindenféle sztorikat ismertem a baráti összejöveteleken elhangzott anekdotákból, katonatörténeteket, régi humoros eseteket, politikai nézeteket, de erről soha senkinek még csak egy elejtett mondata sem volt. Mintha ez a történet és ezek az emberek soha nem is léteztek volna a falu számára” – írja a cserépfalvi hallgatásról Tóth Péter és Balázs István a környékbeli zsidóság történetét kutató blogban, ahol kutatási eredményeiket realtime megosztják: a digitalizált iratokat, interjúkat, forrásokat rögtön és bárki olvashatja.
A 18. század végén létrejött és 1940-ben még mintegy ezerfős Mezőkövesd-környéki izraelita hitközség egykor fontos része volt a helybeli gazdasági, társadalmi és kulturális életnek, mára azonban nyoma sincs. A kutatók és néhány csatlakozó 2013 óta évente egyszer legyalogolja azt a távot, amit 1944 májusában a cserépiek is megtettek a mezőkövesdi gettóig. Az emléknapot és -sétát az akkor 18 éves, Auschwitz-ból vissza soha nem tért Groszmann Liliről nevezték el. Mert „1944 májusa még mindig csak 74 évvel ezelőtt volt. 92 éves lehetne Groszmann Lili. Akár. ”
A tizenhét kilométeres utat idén nagyjából tízen tették meg.