Fészek a kiszolgáltatott gyermekeknek

További Nagykép cikkek

Szülőknek és gyerekeknek egyaránt igyekeznek segítséget nyújtani a Fészek Gyermekvédő Egyesület munkatársai. Érden átmeneti otthont működtetnek, országos nevelőszülői hálózatukon keresztül pedig mintegy 400 gyermekkel állnak kapcsolatban. Azért dolgoznak, hogy mihamarabb visszakerülhessenek azok a gyermekek a családjukba, akik valamilyen probléma miatt segítségre szorultak. Nincs könnyű feladatuk, mert egyre nő a kiszolgáltatott gyermekek száma, és azt mondják, egyre több nevelőszülőre lenne szükség. Jószolgálat-díjas riportunk a Fészek Gyermekvédő Egyesületről.

„Hétszer négy?”, „28”. A másnapi matekdolgozatra készül az érdi gyermekek átmeneti otthonának általános iskolás lakója. Katalin, a Fészek Egyesület pedagógusa kérdezi ki még vacsora előtt a kertben, miközben egy másik kisiskolás fiú a trambulinon ugrál, arrébb ketten fociznak, hátul pedig a homokozóban játszik anyukájával egy kislány.

„Ez egy olyan krízisotthon, ahova a nap 24 órájában bárki becsöngethet, ha segítségre van szüksége – meséli Nyitrai-Hell Szilvia, az egyesület munkatársa. – Ide jöhetnek például, ha az anyuka váratlanul kórházba kerül és a gyerek rövid időre felügyelet nélkül marad, de olyan helyzetben is hozzánk fordulnak a gyermekvédelmi szakemberek, ha azt érzik, a gyermek testi-lelki fejlődése krízisben van, és muszáj egy kicsit kiszakítani az otthoni környezetből. Lehet, hogy már este érte jönnek, de vannak, akik hosszabb ideig maradnak itt.”

A gyermekek átmeneti otthona csak az egyik szolgáltatása az idén 25 éves Fészek Gyermekvédő Egyesületnek. Mellette országosan kiterjedt nevelőszülői-hálózatuk van és nevelőszülői képzést is tartanak. Azt mesélik, nagyon büszkék rá, hogy az érdi központjuk emeletén kialakíthattak egy olyan részt, ahol azok a fiatalok lakhatnak, akik elmúltak 18 évesek, és már elköltöznének a nevelőszüleiktől, de még szükségük van egy kis támogatásra. „Életbeindító háznak is szoktuk hívni” – mondja Báló Ottília, az egyesület igazgatója. – „Itt megtanulják beosztani a pénzt, munkát keresnek és vannak már kötelezettségeik, de probléma esetén bármikor fordulhatnak a kollégákhoz.”

Összesen 35 fő dolgozik a Fészek Egyesületnél, és országos szinten mintegy 160 nevelőszülővel állnak folyamatos kapcsolatban. 400 gyermek van a nevelőszülői hálózatukban, és ez a szám évről évre nő, ami nem jelent jót, mondja az igazgatónő. „Ami egészen egyértelműen látványos, hogy egyre nagyobb elmaradásokkal, egyre több fejlődési-szociális hátránnyal érkeznek hozzánk a gyerekek. Gyakran már a szülők is állami gondozottak voltak, és az is jellemző tendencia, hogy egymás után születnek a gyermekek, akik aztán mind nevelőszülőkhöz kerülnek. Nagyon összetett feladattá vált a gyermekvédelemben és szakellátásban a gondozás, ami jó pár évvel ezelőtt nem volt ennyire súlyos.”

Habár az egyesület tagjai naponta találkoznak bántalmazott, nehéz helyzetű családból érkező vagy hajléktalanná vált gyerekekkel, mégis töretlen elhivatottsággal és kedvességgel végzik a feladatokat. Jó példa erre Csipák Péterné, az egyesület elnöke. Férjével 36 éve nevelőszülők, a házukban már 150 gyermeket neveltek rövidebb-hosszabb ideig. Irénke a mai napig csak pozitívan tud a gyerekekről beszélni, most épp egy 16 éves anyuka van náluk a csecsemőjével.

„Nehéz munka, meg kellett edződni hozzá. Rá kellett jönnöm, hogy ugyan nincsen varázspálcám és nem tudom megváltoztatni a gyerekek múltját, de ha a nehézségeiken már egy kicsit tudok segíteni, az is valami” – magyarázza Nyitrai-Hell Szilvia, hogy őt mi motiválja a munkája során.

Hiába írja elő a törvény, hogy minden 20 ezernél nagyobb lakosságszámú településnek kötelező lenne biztosítania a gyermekek átmeneti otthonát, a mulasztásos törvénysértésnek nincs jogi szankciója, ezért sok helyen nincs kiépítve ez a meglehetősen költséges ellátási forma – meséli Báló Ottília. – Országosan csak 32 ilyen intézmény van, Pest megyében mi vagyunk az egyetlenek.” (Fotó: Kaszás Tamás / Index)

Alapvetően az a Fészek célja, hogy a gyermek a családban maradhasson. Ha szükségesnek látják, ennek érdekében védelembe veszik, ami azt jelenti, hogy előírnak bizonyos kötelezettséget a szülőknek (ilyen lehet az átmeneti otthon igénybe vétele), de ekkor még nem szünetel felügyeleti jog. Ebben az időszakban a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat foglalkozik a családdal.
Klasszikus állami gondozásba pedig azután kerül egy kiskorú, ha már esély sincs arra, hogy a szülővel rendeződjön a viszony. Ettől kezdve már csak meghatározott időpontokban találkozhatnak a gyermekeikkel.

A Fészek célja az, hogy a gyerek a családban maradhasson. Ha a hatóság szükségesnek látja, védelembe veszi, ami azt jelenti, hogy előírnak bizonyos kötelezettséget a szülőknek (ilyen lehet az átmeneti otthon igénybe vétele), de ekkor még nem szünetel a felügyeleti jog. Ebben az időszakban a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat foglalkozik a családdal.

Klasszikus állami gondozásba pedig azután kerül egy kiskorú, ha már esély sincs arra, hogy a szülővel rendeződjön a viszony. Ettől kezdve már csak meghatározott időpontokban találkozhatnak a gyermekeikkel. (Fotó: Kaszás Tamás / Index)

Ricsi és Dorina két éve kerültek nevelőszülőkhöz, miután apukájuk bántalmazta az édesanyjukat, és az anyuka keresetéből nem tudott hármuknak új otthont biztosítani. Kéthetente láthatják édesanyjukat a Fészek kőbányai központjában, ezek mindig nagyon érzelmes pillanatok. A 23 éves anyuka már jóval tíz óra előtt ott várja, hogy megérkezzenek a gyerekek a nevelőszülőkkel, aztán másfél órájuk van, hogy együtt legyenek és játszanak, beszélgessenek. „Erre nem lehet felkészülni érzelmileg. Mindig megígérem magamnak, hogy nem sírok, aztán nem sikerül.” – meséli. Albérletre gyűjt, és abban bízik, hogy néhány hónap múlva sikerül ez neki, és végre hazaviheti a gyermekeit.
Csipák Péterné azt mondja, borzasztó trauma mindenki számára, amikor el kell szakítani egy gyereket az anyukájától, ezért a szülők szakemberi, tanácsadói segítséget is kérhetnek, hogy ezek a rövid találkozások jól sikerüljenek.

Ricsi és Dorina két éve kerültek nevelőszülőkhöz, miután az apjuk bántalmazta az édesanyjukat, aki a keresetéből nem tudott hármuknak új otthont biztosítani. Kéthetente láthatják édesanyjukat a Fészek kőbányai központjában, ezek mindig nagyon érzelmes pillanatok. A 23 éves anyuka már jóval tíz óra előtt ott várja, hogy megérkezzenek a gyerekek a nevelőszülőkkel, aztán másfél órájuk van, hogy együtt legyenek és játszanak, beszélgessenek. „Erre nem lehet felkészülni érzelmileg. Mindig megígérem magamnak, hogy nem sírok, aztán nem sikerül” – meséli. Albérletre gyűjt, és abban bízik, hogy néhány hónap múlva összejön, és végre hazaviheti a gyermekeit.

Csipák Péterné azt mondja, borzasztó trauma mindenki számára, amikor el kell szakítani egy gyereket az anyukájától, ezért a szülők szakemberi, tanácsadói segítséget is kérhetnek, hogy ezek a rövid találkozások jól sikerüljenek. (Fotó: Kaszás Tamás / Index)

„Az átmeneti gondozásban nagyon fontos, hogy a gyerek ne kerüljön messze a családjától, az iskolájától, az orvosától, és egyáltalán a környezetétől” – magyarázza Nyitrai-Hell Szilvia. Épp ezért csak öt, Érdhez közeli településsel van szerződése a Fészek Egyesületnek, bár az ország több pontjáról is érkeznek hozzájuk megkeresések.
Azt szeretnék, hogy a lehető legkevesebb változással járjon a gyerek életére az átmeneti otthon, hiszen általában épp elég megrázkódtatás a szülőtől való elválás. A szülők egyébként bármikor meglátogathatják gyermeküket az átmeneti otthonban, és miután megszűnik a válsághelyzet (például rendeződik a szülő lakhatása, leszokik a drogról vagy alkoholról), jó esetben vissza is kerül a gyerek a családba. (Fotó: Kaszás Tamás / Index)

A törvényi szabályozás szerint maximum másfél évet lehet az otthonban maradni, de Csipák Péterné szerint már a fél év is nagyon hosszú és súlyos idő. „Nem jó, ha sok időt kell itt töltenie a gyereknek, mert ahogy múlik az idő, csökken az esélye annak, hogy egészséges szülő-gyermek kapcsolat tudjon megmaradni” – mondja. (Fotó: Kaszás Tamás / Index)

„A statisztikánk azt mutatja, hogy 78-80 százalékban sikerül visszagondozni a gyermeket a vér szerinti családjába. 20-22 százalékban sajnos nem, ekkor jön a hatósági intézkedés, amikor ki kell emelni a gyermeket a családból, és jó esetben nevelőszülőhöz kerül” –magyarázza Nyitrai-Hell Szilvia. (Fotó: Kaszás Tamás / Index)

Hogy néz ki egy átlagos nap az érdi átmeneti otthonban? Majdnem ugyanúgy, mint bármelyik szüleivel élő gyereknek.
Reggel a gyermekfelügyelő ébreszti őt, reggeli, majd mindenki elmegy abba az óvodába vagy iskolába, ahova korábban is járt. Ez azt jelenti, hogy az egyesület munkatársainak annyi helyre kell szállítani őket, ahányan vannak. Miután hazaérnek délután, egy pedagógus foglalkozik a diákokkal, és fejleszti őket, ha valamiből komolyabb segítségre szorulnak. Jó időben a kertben szoktak játszani, rossz időben pedig ott van erre a nappali a ház földszintjén. Este közös vacsora, majd lefekvés. (Fotó: Kaszás Tamás / Index)

Jelenleg 14 gyermek lakik az otthonban. A legfiatalabb 3 éves, a legidősebb 14. Indokolt esetben arra is van lehetőség, hogy az anyuka bent lakjon. Ilyenkor besegít az otthon teendőibe, és a gyerekét ő viszi az óvodába, iskolába. (Fotó: Kaszás Tamás / Index)

Viktória 2017 decemberében került az átmeneti otthonba, amikor még kétéves se volt. Édesanyjának alkoholproblémái voltak, és mivel ő egyedül nevelte a lányát, a nagyszülők pedig már meghaltak, külső segítségre szorult.
Erzsébet elkezdte a terápiát, ez idő alatt két hetente láthatta a lányát. Havonta egyszer ő látogatta meg az otthont és ilyenkor egy napot töltött Vikivel, a másik alkalommal pedig péntektől hétfőig nála volt a kislány a rehabilitációs központban Dunaharasztiban. (Fotó: Kaszás Tamás / Index)

Bár gyakran cserélődnek a lakók, az átmeneti otthon mégis egy családi házra hasonlít. Négyen dolgoznak több műszakban a gyerekek mellett, és a főzést leszámítva szinte ugyanazokat a feladatokat végzik, mint otthon a szülők, csak éppenséggel több gyerekre kell odafigyelniük, mint egy átlagos családban. Reggel elindítják iskolába és óvodába a gyerekeket, napközben mosnak, takarítanak, éjszaka pedig ruhákat válogatnak, és rendet raknak a házban. Közben persze folyamatos a szakmai konzultáció is, hogy melyik gyereknek mire van szüksége, és hogyan lehetne segíteni a fejlődését. (Fotó: Kaszás Tamás / Index)

Jól jelzi, hogy milyen nehéz körülmények közül kerülnek a Fészek gondozásába a gyerekek, hogy többek is azt mondják később az egyesület munkatársainak, az átmeneti otthonban töltött időszak volt a legszebb a gyermekkorukból. Ez egyúttal egy nagyon pozitív visszajelzés is az ott dolgozóknak.

Jól jelzi, hogy milyen nehéz körülmények közül kerülnek a Fészek gondozásába a gyerekek, hogy többen is azt mondják később az egyesület munkatársainak, az átmeneti otthonban töltött időszak volt a legszebb a gyermekkorukból. Ez nagyon pozitív visszajelzés az ott dolgozóknak. (Fotó: Kaszás Tamás / Index)

Rengeteg felajánlás érkezik magánemberektől és cégektől, meséli Nyitrai-Hell Szilvia. Ezeknek köszönhetően hétvégénként és iskolai szünetben sem unatkoznak a gyerekek, játszóházba, bábszínházba, állatkertbe, kirándulni mennek, nyáron pedig minden évben van egy tábor is.
Kisnémet Dávidné Irma, az otthon vezetője azt meséli, a gyerekek szülinapját, névnapját is közösen szokták megünnepelni, mindig van torta és ajándékozás. „Fontos, hogy legyenek különleges napok, hogy megtanuljanak felszabadultan szórakozni. Minket is más helyzetben látnak, ha elmegyünk kirándulni vagy beöltözünk a farsangi ünnepségre.” (Fotó: Kaszás Tamás / Index)

„Nagyon nehéz lehetett Vikinek. Nem volt olyan nap, hogy ne kérdezte volna meg, hol van az anyukája” – idézi fel az otthon vezetője Viki első pár hónapját az otthonban. Azt mondták neki, anyukája beteg, de hamarosan meg fog gyógyulni.
Az ígéret valóra vált, miután befejezte a terápiát, februárban beköltözhetett Erzsébet, hogy közel legyen a lányához. Érden talált munkát, minden nap ő vitte Vikit a bölcsődébe, és ő hozta el. Kisnémet Dávidné szerint példaértékű volt a többi anyuka számára is, ahogy Erzsébet felállt a földről és küzdött a gyerekéért. (Fotó: Kaszás Tamás / Index)

Egyházi segítséggel április végén adódott egy lehetőség, hogy Erzsébet és lánya beköltözzön a tiszteletes korábbi szolgálati lakásába. Addigra már volt annyi megtakarításuk, hogy ismét önálló életet tudjanak elkezdeni.
Az otthonban – mint ilyenkor szokás – búcsúünnepséget tartottak, meglepetés tortát készítettek a gyerekek, és megajándékozták Vikit. Minden kiköltöző kap egy fotóalbumot is, amibe az ott töltött idő alatt készült képek kerülnek, meséli az otthon vezetője. „Körbe ülünk, és mindenki elmondja, hogy ismerkedett meg az éppen kiköltözővel, és milyen jó emléke van róla.” A gyerekek nagyon készülnek erre az eseményre, és már előre megtervezik, hogy fog kinézni az ő búcsúünnepségük. (Fotó: Kaszás Tamás / Index)

Erzsébeték májusban berendezkedtek az új lakásban, Viki jelenleg Érden jár óvodába. Most úgy néz ki, ősszel még egy lépést tudnak előrébb lépni, az otthon egy volt dolgozójának családja ugyanis felajánlott nekik egy lakást Érden. Kisnémet Dávidné azt meséli, Erzsébeték sorsa egy igazi sikertörténet, amelyre nagyon büszkék.

Erzsébeték májusban berendezkedtek az új lakásban, Viki Érden jár óvodába. Most úgy néz ki, ősszel még egy lépést tudnak előrébb lépni, az otthon egy volt dolgozójának családja ugyanis felajánlott nekik egy lakást Érden. Kisnémet Dávidné azt meséli, Erzsébeték sorsa egy igazi sikertörténet, amelyre nagyon büszkék. (Fotó: Kaszás Tamás / Index)

A Jószolgálat-díjat 2016-ban a Twickel-Zichy Mária Terézia Alapítvány hozta létre, a díj médiapartnere 2019-ben is az Index.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Diana Wynne Jones
A vándorló palota

4941 Ft

Csáki Judit
Cserhalmi

5400 Ft