Öngyilkos akart lenni egy albán menekült

Két hete kezdtük el szervezni látogatásunkat a bicskei menekülttáborba (hivatalos nevén befogadó állomás), a debrecenihez hasonló körképet akartunk készíteni, a sors azonban másképp rendelte. Péntek délelőtt gyanútlanul kanyarodtunk be a tábor parkolójába, rögtön észrevettük, hogy a barakkok közt magasodó ipari kémény tetején egy sötét ruhába öltözött ember van. "Biztos kéményseprő" - egyeztünk meg, és elindultunk körülnézni.

Akkor kezdtünk gyanakodni, mikor szaladgáló embereket láttunk, és senki ránk sem hederített, pedig a menekülttáborokba csak előzetes engedéllyel lehet bejutni, nagy a szigor, ráadásul mi még egy kamerával is fel voltunk szerelkezve. Egyre többen gyűltek a kémény köré, mindenki aggódva tekintgetett felfelé. Valaki telefonált, amiből csak a mentők, a tűzoltók és a rendőrség szavakra lettünk figyelmesek.

Kiderült, hogy egy 15 éves koszovói albán fiú mászott fel a kéményre percekkel az érkezésünk előtt, mert menekültstátusz helyett befogadott státuszt kapott, utóbbi pedig kevesebb jogosultságot biztosít számára, nem erre számított. Ugyanakkor ez a státusz azt is jelenti, hogy kérelmét a magyar állam nem utasította el, legálisan maradhat az országban, védelmet élvez. Az erről szóló határozatot pénteken reggel kapta kézhez, a lehetőségeiről egy szociális munkás tájékoztatta, leült vele, és próbálta elmagyarázni részletesen, ez mit is jelent pontosan.

Jobb, mint aminek tűnik

A fiú nem mérte fel, hogy ezzel nem zárultak be előtte a kapuk, hogy számos lehetősége van még, hiszen az ő esetében fiatal kora miatt gyermekvédelmi szempontokat is figyelembe vesznek, végső elkeseredésében öngyilkossággal fenyegetőzött. A kémény tetején ülve, görcsösen a korlátba kapaszkodva albánul kiabálta le, hogy ha valaki elindul felfelé, azonnal leugrik.

A környéken álldogáló barátai értették csak, hogy mit mond, a fiú nem beszél idegen nyelveket. Azt mondták, hogy igazából nem is barátok, a fiúnak nem nagyon vannak barátai a táborban. "Kicsit bolond, mindig is furcsán viselkedett" - magyarázták, nem is vették komolyan az öngyilkossági szándékot.

Közben befutottak két autóval a tűzoltók, megérkeztek a mentők és a rendőrség is, gyors eligazítást kaptak, majd mindenki telefonálgatni kezdett, pszichológust és tolmácsot próbáltak szerezni. Többen győzködték a fiút, hogy jöjjön le, de nehézkes volt a kommunikáció, így senki nem járt sikerrel. "De van mit veszítenie, cseszheti a státuszát, ha leugrik" - mondta valaki feldúlva. Többen arról beszélgettek, hogy a fiú ha le akart volna ugrani, már megtette volna, de ezt a kockázatot nem lehet bevállalni.

Óvatosan bánnak a sajtóval

Ekkor már látszott, hogy bár teljesen véletlenül csöppentünk a dráma közepébe, egyáltalán nem örültek jelenlétünknek, el is küldtek minket. Azt mondták, a rendőrség műveleti területnek nyilvánította a kémény környékét, menjünk távolabb, így kiszorultunk a parkolóba, és csak távolról figyeltük az eseményeket. A tábor munkatársainak is pattanásig feszültek az idegei, két nő is odajött hozzánk, hogy azonnal kapcsoljuk ki az amúgy kikapcsolt kamerát, ha nem tesszük, lefoglalják a benne lévő kazettát.

A táborban közben zajlott az élet, gyerekek fociztak, bicikliztek, a felnőttek kisebb csoportokba verődve álldogáltak tankönyvekkel, füzetekkel a hónuk alatt és várták a fejleményeket. Azt mesélték, hogy magyar órán voltak, hétfőtől péntekig napi hat órában három tanár tart nekik órákat korosztályonként, illetve tudásszintenként. A legtöbben lelkesen tanulnak magyarul, de kényszeríteni senkit nem lehet. "A szociális munkások minden reggel 7-kor ébresztenek minket, hogy tudjunk menni órára."

Oktatási program a fiataloknak

A 18 éven aluliaknak külön program indult a helyi iskolában, ahol külön tanárok foglalkoznak velük, itt a magyar nyelv mellett egyéb tantárgyakat is tanulnak, beülhetnek emellett más órákra is, ezzel készítik fel őket arra, hogy később a magyar diákokkal együtt folytathassák tanulmányaikat. A bicskei befogadó állomáson található ugyanis a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők otthona, minden szülő vagy felnőtt nélkül érkező gyerek ide kerül, itt megoldott a jogi képviseletük, ellátásuk, taníttatásuk, civil szervezetek is segítik a velük való munkát.

Egy fiúval magyarul beszélgettünk, ő Afganisztánból jött, és ő nevezte el a táborban használt nyelvet táborlanguage-nek. Azt mondta, ez azoknak a nyelveknek a keveréke, melyeket a táborlakók beszélnek, hiszen nincs egy olyan nyelv sem, amit mindenki értene. 4-5 nyelvet vegyítenek a már ismert magyar szavakkal, kifejezésekkel, a tanáraikkal is ezen a nyelven kommunikálnak.

Ekkor már rengeteg autó érkezett a táborba, az öngyilkossággal fenyegetőző fiú már több mint egy órája ült az ipari kémény tetején. A rendőrök is hosszabb tartózkodásra készültek fel, egyikük egy karton ásványvizet szedett elő a csomagtartóból, és szétosztotta kollégáinak.

Újabb óra elteltével ételes dobozokkal és lábosokkal mászkáló emberek jelentek meg, ebédidő volt. Mivel a muzulmánok a Ramadan miatt napközben nem esznek, ezért csak elviszik az ebédjüket, amit este, a böjt befejeztével fogyasztanak el. "A táborban csak 4-5 keresztény van, a többiek viszont tartják a böjtöt" - mondta egy férfi. Már egy éve van Magyarországon, de állítólag Ausztriában vannak a rokonai, hozzájuk akar eljutni, amihez kéne útlevél, jegyezte meg, és közben a kémény felé pillantott.

Kerítésen kívülről

Egyszer csak mozgásra lettünk figyelmesek, a rendőrök, a tűzoltók és a mentők járművei elhagyták a kémény környékét, megérkezett a pszichológus, ő kérte, hogy ne legyen ekkora felhajtás a fiú körül - legalábbis ezt beszélték az emberek körülöttünk. Messzire azért nem mentek, csak kiparkoltak a tábor kerítésén kívülre. Lassan mi is követtük őket, lejárt a belépési engedélyünk, ezért el kellett hagynunk a tábor területét, így kívülről próbáltuk követni, mi történik.

Több mint három órával azután, hogy felmászott, a pszichológusnak sikerült meggyőznie a fiút, hogy ez nem megoldás, így végül magától lemászott a 20 méteres kémény tetejéről. Ekkor már négy, valószínűleg a rendőrség egy speciális egységéhez tartozó egyenruhás is megjelent, de ők csak rövid ideig maradtak, ahogy egy mentő elvitte a fiút kórházba, ők is távoztak.

A rendőrség szóvivőjével megpróbáltunk a helyszínen beszélni, de mivel a kerítésen kívül voltunk, nem jártunk sikerrel, R. Szabó Ágnest telefonon értük utol. Elmondta, hogy a 15 éves fiú nem értette a lehetőségeit, menekült státuszt akart, de végül korlátozottabb lehetőségeket biztosítottak számára, ezt kellett vele megértetni. A fiút biztonsága érdekében megfigyelésre kórházba szállították, tette hozzá. Úgy tudjuk, hogy estére már kiengedték, a körülményekhez képest jól van.

A történet szerencsés vége után már csak az maradt, hogy feltegyünk néhány kérdést a tábor vezetőjének, Hős Sándor igazgatóval röviden beszélgettünk a kerítés tövében. "Előintegrációs állomás vagyunk, felkészítjük az elismert menekülteket, oltalmazottakat a magyarországi letelepedésre, hogy minél hamarabb megtanuljanak magyarul" - mesélt a bicskei tábor profiljáról. Az itt lakók a menekültügyi eljárás végén kerülnek hozzánk Debrecenből, itt a nyelvtanulás mellett kulturorientációs képzésen vesznek részt, segítünk munkahelyet és lakást keresni nekik civil szervezetek együttműködésével, mondta.

Hős Sándor a pénteken történt esetről csak annyit mondhatott, hogy amíg a hivatal nem alakítja ki álláspontját, erről nem nyilatkozhat. Azt azért elmondhatta, hogy mi a különbség a menekült, illetve a befogadott státusz között.

Menekült az, akit üldöznek hazájában faji, vallási, nemzetiségi okból, vagy politikai meggyőződés, illetve pártbeli hovatartozás miatt, amit egy hivatalos eljárásban a magyar hatóságok elismernek. Magyarországon így egy menekült szabadon vállalhat munkát, részt vehet helyhatósági választásokon, a menekültek részére szóló konvenciós útlevelet kap, amivel szabadon utazhat, csak hazájába nem léphet be. Bicskén jelenleg 204 ember él a befogadó állomáson, közülük 112 elismert menekült.

Befogadott státuszt korábban az kapott, aki nem küldhető vissza származási országába, mert ott kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy halálbüntetésnek lenne kitéve. Az új menekültügyi törvényben ez úgy módosult, hogy nem küldhető vissza, mert ott bántalmazás érné. Egy befogadott munkát vállalhat, de ehhez külön engedélyt kell beszereznie a munkaügyi központtól. A státusz lényege tehát az, hogy a hatóságok nem utasítják ki Magyarországról, itt védelemben részesül. Ez később változhat, hiszen szerezhet munkát magának, letelepedési kérelmet adhat be, és akár a magyar állampolgárságot is megszerezheti, magyarázta.

A tábor életéről azt mondta, az ott lakók részt vesznek a városi focibajnokságon Bicskén, illetve járnak Felcsútra is játszani. "A legjobb lehetőség az integrációs folyamatok megindítására a sport és a kultúra."