További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
A Városkutatás Kft. prezentációja áttekintette azokat a városokat, ahol bevezették a dugódíjat, és azokat is, ahol nem. Londonban és Stockholmban például működik a rendszer, Bécsben viszont úgy döntöttek, hogy nem vezetik be.
A főpolgármesteri kabinet álláspontja szerint Budapesten középtávon szükség lenne valamilyen rendszerre, de a behajtási díj 2011-2012 előtt nem vezethető be, mondta a Független Hírügynökségnek Nyáry Krisztián, a városháza kommunikációs igazgatója. Azokban a városokban ugyanis, ahol működik a dugódíj, évekig tartott az előkészítés.
Forintban, 2007-es áron számolva Londonban 62 milliárd forintot költöttek a bevezetésre, Stockholmban 55 milliárdot. A legnagyobb tétel nem a behajtó autók rendszámait figyelő rendszer kiépítése, hanem a parkolási rendszer átalakítása és a közösségi közlekedés fejlesztése, mondta el Nyáry Krisztián.
A főváros már döntött arról a koncepcióról, aminek alapján a leginkább környezetszennyező járműveket 2009-től kitiltanák a városból. Ahhoz, hogy erről önkormányzati rendelet születhessen, több jogszabály módosítására is szükség van.
Ez azonban nem csökkentené jelentősen a belső kerületek forgalmát. Ahhoz, hogy a csökkentés érzékelhető legyen, 25 százalékkal kevesebb autónak kellene behajtania a belvárosba. A szakemberek javaslata szerint a pesti oldalon vagy a Hungária körútnál, vagy a Nagykörútnál lenne a legcélszerűbb meghúzni a behajtási határt, Budán pedig a budai körútnál.
A behajtási díjra vonatkozó korábbi, a külföldi példákon alapuló szakmai becslések szerint a díj összege 1-2 euró, azaz 250-500 forint lehetne Budapesten, jelentette az Inforádió.
A főváros nem szeretné fizetősség tenni az M0-ást
A kabinet ülésén döntés két kérdésben született. Egyes kormányzati elképzelések szerint az M0-ás körgyűrű teljes kiépítése után fizetőssé válna a teherforgalom számára. A főváros levélben kéri a közlekedési tárcát, hogy vessék el ezt az ötletet, mert így nem lehet kiszorítani a teherforgalmat a városból.
A másik döntés szerint a főváros jogszabályok módosítására kéri a tárcát, hogy az önkormányzatok jogszerűen szedhessenek behajtási díjat a teherjárművektől. Erről már megkezdődtek az egyeztetések.
A behajtási díj idei emelése és a teherjárművek által használható utak korlátozása után ugyanis a fuvarozók a közigazgatási hivatalhoz fordultak, s a hivatal szerint a főváros lépése jogszerűtlen - bár behajtási díjat 18 éve kell fizetni.
Támogatta a főpolgármesteri kabinet azt a javaslatot, hogy május végéig kapja meg a BKV az idei 9,7 milliárd forintos fővárosi támogatást, amelyet járműbeszerzésekre és -korszerűsítésekre, valamint villamospálya- és mozgólépcső-felújításokra költhet.
A döntést a Fővárosi Közgyűlés hozza meg csütörtöki ülésén. Ez azonban nem oldja meg a BKV finanszírozási gondjait, ezért folytatódnak a megbeszélések a kormányzat és a főváros között - mondta a kommunikációs igazgató.