További Budapest cikkek
-
A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten - Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
A közgazdász erről a Heller Farkas Szakkollégium által rendezett találkozón beszélt, és kifejtette, ilyen kontrollra adhat lehetőséget a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által is nemrég felvetett Költségvetési Hivatal, amit az USA-ban működő Congressional Budget Office mintájára lenne értelme létrehozni.
László elmondta, 1988-ban járt ott, és elmondták neki, az intézményt Richard Nixon bukásakor hozták létre, mert az elnök "annyit hazudott, hogy ettől a kongresszusi képviselőknek elborult az agya, és azt mondták, hogy soha többé nem fognak bízni a végrehajtó hatalomban".
A Medgyessy-kormány pénzügyminisztere arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy Demszky Gábor főpolgármester és a városvezetés többször esküdözött, hogy egy fillérrel nem fog többe kerülni, és hogy ennél jobb beruházás az egész világon nincs.
"A nagy esküt olyan szinten tették le, hogy lehet, hogy még azt is megígérték volna, hogy az összes, életük hátralévő részéig kapott fizetést felteszik az asztalra. Ehhez képest már most elképesztő a túllépés" - fogalmazott László Csaba.
A volt pénzügyminiszter szerint az ellenőrzés része lehetne az állami beruházások kapcsán a költség-haszon elemzések megkövetelése is.
Az Orbán-kormány nem akarta finanszírozni
A 4-es metró első szakaszának költségét az 1996-os megvalósíthatósági tanulmány még 140 milliárd körülire becsülte, jelenleg 354 milliárd forintnál tart a beruházás: a 2006-ban a 10 állomás szerkezetének megépítésére kiírt tendernél a BKV becsült ár duplájáért szerződött le a kivitelezőkkel.
Az 1996-os tanulmány adatainak újraszámolásakor az is kiderült, a drága 4-es metró költséghatékonysági mutatója közel sem olyan jó, mint a más, olcsóbb budapesti fejlesztések.
A metró alternatíváit érdemben sosem vizsgálták, az uniós pályáztatáshoz szükséges új költséghatékonysági tanulmányát májusra ígérte a főváros.
A Horn-kormánnyal ellentétben az Orbán-kormány 1998-tól 2002-ig kitartott azon álláspontja mellett, hogy a metrófinanszírozásra az állam nem fog kötelezettséget vállalni. A főváros és a kormány között csak 2004-ben Medgyessy alatt született meg a megállapodás.
A főpolgármester nem kívánta kommentálni László szavait. Demszky az Indexnek adott interjúban elmondta, a költségeket alultervezték a mérnökök, de a főváros ragaszkodott a nagy, napfényes állomásszerkezetekhez, ezért elfogadták a drágább ajánlatot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
