Lemondott BKV-s szakszervezeti főnökök

Bár mindkét fél, a szakszervezetek és a BKV is sikeres alkuként tekint a hétfő hajnali megállapodásra, hétfőn váratlanul lemondott tisztségéről Nemes Gábor, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetei Szövetségének (VTDSZSZ) vezetője.

A hétfői alku ugyanis visszalépésnek tekinthető: a BKV-s dolgozók az eredetileg tervezettnél nagyobb béremeléséért ugyanis 250 járművezető foglalkoztatását áldozták be.

Hétfőn este Bartha Pál, a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezetei Szövetsége (TDFSZSZ) elnökhelyettese is bejelentette lemondását az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Távozását azzal indokolta, hogy nem ért egyet a bérmegállapodással, a bérfejlesztés mértékével. A BKV történetében ilyen bértárgyalás még nem volt, a munkavállalók "folyamatos fenyegetéseknek voltak kitéve", ha részt vesznek a sztrájkban, elbocsátják vagy más munkakörbe helyezik őket, hangsúlyozta.

Megemlítette azt is, hogy a munkáltatónak az utolsó pillanatig nem volt ajánlata. Bartha Pál kifogásolta, hogy a BKV vezetői hamis adatokat közöltek a lakossággal, felhergelve ezzel őket a járművezetők, munkavállalók ellen.

A budapesti tömegközlekedési dolgozók szakszervezetei szeptember 4-re hirdették meg a sztrájkukat, mivel a BKV vezetése a 2007-re tervezett 15 ezer forintos (bruttó) béremelésnél többet nem volt hajlandó adni.

Nem léphették túl a keretet

A megállapodás végül megszületett, a szakszervezetek elfogadták a 15 ezer forint mellé még a szeptember 1-től járó plusz 6000 forintos, illetve egyszeri jutalomként a 12 ezer forintos béremelést (a megállapodás 2008-ra újabb 7100 forintos emelést tartalmaz).

Mivel a BKV Antal Attilával felálló új menedzsmentje ragaszkodik a cég évi 15 milliárd forintos veszteségének lefaragásához, a 2007-es, a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott üzleti terven még a szakszervezetek sem tudtak változtatni.

Vagyis úgy kellett bért fejleszteni, hogy összességében a BKV nem léphette túl a bérköltség elfogadott kereteit, miközben a szolgáltatást sem csökkenthette, hiszen ahhoz az ugyancsak az évente egyszer megszavazott paraméterkönyvet kellett volna módosítani.

Bár sem a BKV vezetősége, sem a szakszervezetek nem reklámozzák ezt, de azért, hogy végül megszülessen a megállapodás, valahol, valakin spórolni kellett.

Pihenőidő osztva kettővel

Ők pedig végeredményben a bérfejlesztésért küzdő járművezetők lettek. A BKV menedzsmentje a pörgősebb "menetrenddel", vagyis a rendszerben lévő tartalékok, így pl. a járművezetőknek járó pihenőidők átszervezésével érte el a megoldást.

Ennek előzménye, hogy utoljára, amikor 2004-ben lejárt a dolgozók és a BKV között köttetett kollektív munkaszerződés, a sofőrök számára előnyös megállapodást értek el a szakszervezetek az akkor még Aba Botond irányította menedzsmenttel szemben. Kiharcolták, hogy a 8 órás műszakhoz járó 20 perces pihenőidőt további 20 perccel növeljék.

Emiatt a cégnek tömegesen kellett felvenni járművezetőket (a teljes állomány 11 százalékát még), hiszen valamivel pótolni kellett a kieső időt, egy járművezető adott esetben ugyanis kevesebb utat tudott megtenni. A mostani megállapodás, a kollektív munkaszerződés módosítása ehhez a vívmányhoz nyúl: a 20 percet kétszer 10 perces pihenőidőre lehet osztani, így a járművezetőknek nem kell külön lepihennie a 20 percet.

Amikor ugyanis a busz fordul a végállomáson, általában amúgy is várakozik 10 percet, amit a vezető nevesíthet pihenőidőnek, mondta el az Indexnek Somodi László, a BKV vezérigazgató-helyettese.

Így viszont ugyanazt a leadott teljesítményt kevesebb járművezetővel is tudja teljesíteni a cég (ahogy 2004 előtt tudta), vagyis összesen 250 járművezetőt spórol meg a cég a menetrend átszervezésével (összesen 5000 járművezető dolgozik a BKV-nál). Somodi elmondta, nem lesznek elbocsátások a járművezetőknél, de feleannyi túlórára, könnyebben kiadott szabadságokra, és gyorsabb nyugdíjazásra lehet számítani.

Nagy siker kis könnycseppel

Abban is bíznak ugyanis, hogy a következő 1-2 évben tömegesen mennek nyugdíjba az idősebb sofőrök, ez ugyancsak csökkenti a bérköltséget. A BKV-nál az idősebbek vannak túlsúlyban, a fiatalok ugyanis jóval kevesebbet keresnek, náluk sokkal nagyobb a cserélődés is. A vezérigazgató-helyettes elmondta, éves szinten 15-20 százalékos a fluktuáció a cégnél, a fiatalok tipikusan 1-2 évig maradnak, aztán továbbállnak.

Végeredményben tehát a több bérért többet is kell dolgozni, ez állhatott Nemes távozásának hátterében, ám őt nem értük el. "Ez egy szomorú esemény az egyébként örömteli megállapodásban" - nyilatkozta Nemes távozásáról az Indexnek Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnökhelyettese, aki ugyan nem erősítette meg, hogy a szakszervezeti vezér emiatt távozna, de annyit elárult, a VTDSZSZ egyik alapját jelentő, ezres tagsággal rendelkező cinkotai buszgarázsban kisebbségben maradt, amiért elfogadta a BKV ajánlatát.

"Nem vagyunk róla meggyőződve, hogy a pihenőidők átszervezése fedezi a béremelést, és attól tartunk, hogy járatritkítások várhatók 2008-ban. Ez megengedhetetlen lenne, és ez ellen minden eszközzel fel fogunk lépni" - kommentálta Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedés Egyesület szóvivője a megállapodást.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!