További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Elfogadták a Fővárosi Közgyűlés szakbizottságai a BKV 2006-os mérlegét, azt, hogy a cég vesztesége a 2005-ös 22,5 milliárdról 11 milliárdra csökkent, mondta az Indexnek Tóth Norbert, a BKV frissen kinevezett gazdasági vezérigazgató-helyettese, miután sajtótájékoztatón ismertette a cég tavalyi eredményeit.
Érdemes a számokat jobban megvizsgálni
A puszta számoknak persze a BKV esetében nem ugyanaz a jelentésük, mint egy normális gazdasági társaságnál, hiszen a BKV bevételeinek csak egy kisebb hányada származik a "fogyasztóktól" közvetlenül. A fővárosi önkormányzat és a magyar állam ugyanis a cégnek 97 milliárdos támogatást nyújtott. Az állami normatív támogatás például 2005-ről 2006-ra 12-ről 32 milliárdra ugrott, ez jelentősen segítette a cég működését.
De még a cég árbevétele sem tisztán az utasoktól származik, a fogyasztói árkiegészítés ugyanis tavaly 18 milliárdot tett ki az értékesítés nettó árbevételéből, ami egy normális magáncég esetében megfelelne a rendes bevételnek.
Egymilliárddal kevesebb a fogyasztói árkiegészítés
A fogyasztói árkiegészítés 2006-ban egymilliárddal csökkent 2005-höz képest, de a menetdíjbevételek jelentősen nőttek, 38,9 milliárdról 42,7-re. Az egyéb tevékenységekből több mint egymilliárddal folyt be kevesebb, így történt, hogy a BKV értékesítési nettó árbevétele 62,4 milliárdról 63,9 milliárdra nőtt.
A cég tehát növelte saját bevételeit, de ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt az adósságállománya is. 2006. december 31-én 69 milliárd forint volt a BKV összes adóssága, szemben az egy évvel korábbi 63 milliárddal.<>/pđ
Kedvezőtlen adósságszerkezet
Ha az adósság összetételét nézzük, az még kedvezőtlenebbül alakult: a biztonságosabb (és rendszerint olcsóbb) hosszúlejáratú hitelállomány 49-ről 44 milliárdra csökkent, a drágább, rövid lejáratú hitelek viszont 10-ről 18,6 milliárdra növekedtek. A lízing is hárommilliárddal több a cégnél, ez talán a lízingben működtetett, tavaly beszerzett Volvo-buszoknak köszönhető. (A Volvók lízingje 2006-ban 3,3 milliárdba került - a BKV kiadott tájékoztatója szerint.)
Mennyit költöttek a 4-es metróra
A beruházások közül persze nem a buszbeszerzés volt a legjelentősebb 2006-ban. A Combinók tavaly 23,6 milliárdba kerültek (ez csak a 2006-ra eső kiadásokat jelenti a nagykörúti új villamosok esetében), a kelet-nyugati metróvonal felújítására 10,6 milliárdot költöttek, a szentendrei HÉV rekonstrukciójára pedig 1,4 milliárdot. A nagykörúti felújítások (ezek áttételesen a Combinókhoz kapcsolódtak) több mint öt és félmilliárdba kerültek.
Járműfelújításra ötmilliárdot adott ki a BKV, pályafelújításra pedig csaknem másfélmilliárdot. Ezek a fejlesztéseket döntően fővárosi, kisebb részben saját cégforrásból finanszírozták. Ezekhez járult még a négyes metró beruházása, ami 18,8 milliárdba került 2006-ban, ezt az állam és a főváros pénzelte. A BKV egy másik adatsorában egyébként az szerepel, hogy csak a Magyar Államkincstár 20,6 milliárd forintot adott a 4-es metróra.
A BKV-tól megtudtuk, hogy a két adat közötti különbséget az magyarázza, hogy a 18,8 milliárd a 2006-ban megvalósult beruházások műszaki teljesítésére vonatkozik, míg a 20,6 milliárd a 2006-os pénzügyi teljesítéseket tartalmazza, amelyekben benne vannak a műszakilag 2005-ben történt beruházások áthúzódó szállítói számlái is.
2008-ra nullszaldós lesz a működtetés
Regőczi Miklós, a BKV kommunikációs igazgatója a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy a BKV idén valamivel nagyobb veszteséget vár a tavalyinál, 14-15 milliárdos mínuszra számítanak, bizonyos - a cég számára - kedvezőtlen áfa-változások és az inflációt nem egészen követő árbevétel-növelési lehetőségeik miatt.
Tóth Norbert elmondta, hogy 2008-ban az a céljuk, hogy a cég üzemi eredménye nullszaldós legyen, vagyis veszteséget a BKV önmagában való működtetése ne okozzon. (Más kérdés, hogy a korábban felvett hitelek visszafizetése miatt a cég pénzügyi eredménye aligha lehet egy éven belül nullszaldós.)
Jön az e-ticketing
2006-ban a BKV üzemi eredménye 8,5 milliárdos mínuszban volt, 2005-ben még ennél is drasztikusabb volt a negatívum: 20,66 milliárdos volt a működési veszteség a vállalatnál.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy legkorábban 2008-ban jelenhetnek meg elektronikus jegyek a BKV-nál. Először a metrón és a HÉV-en tervezik az ilyen megoldások, vagyis az "e-ticketing" bevezetését - mondta Regőczi.