A cél egy jobb BKV-hálózat, nem a megtakarítás

Van itt ez a nagy Budapest-térkép a szobája falán. Ez itt a BKV Óbuda buszgarázsa bekarikázva? Tudja, hogy az a pletyka, hogy az egész BKV-s járatritkításnak csak az az értelme, hogy kevesebb buszra legyen szükség, így el lehessen adni ezt a telephelyet, hogy átadja a helyét valamilyen áruháznak vagy más ingatlanberuházásnak?

Micsoda? Ezt a verziót most hallom életemben először. Nézze meg jobban, több más óbudai helyszín be van jelölve a térképre! Itt van mindjárt a garázzsal szomszédos bécsi úti telek, a vasút másik oldalán a Mocsáros dűlő, a Csillaghegyi strand területe, a Gázgyár. A III. kerület polgármesterével beszéltünk arról, hogy hol vannak nála fejlesztésre alkalmas telkek, akkor firkáltuk össze.

(Az interjú megjelenése után levelet kaptunk Bús Balázstól. Óbuda-Békásmegyer polgármestere ebben cáfolta, hogy együtt jelölték be a térképre a BKV-ingatlant. Bús azt állítja, amikor Hagyónál járt, már jelölve volt a garázs. – a szerk.)

Az összes területnek talán csak 10 százaléka a BKV telephelye. A buszgarázs működése nincs veszélyben, más sem. Az biztos, hogy a vasúttal párhuzamos sáv fel fog értékelődni, ha megépül a majdani Újpesti közúti híd és a 10-es főút közötti összekötés ebben a vonalban.

Fotó: Tevan Imre

Kinek az ötlete volt, hogy évi 6 milliárd forintot ki kell venni a BKV-ból?

Ezt a számot február 19-én a BKV igazgatósága egyhangúlag mondta ki az éves üzleti előtervre vonatkoztatva.

Ha jól tudjuk, a szám nincs benne a határozatban, de ki lehet belőle olvasni.

Igen.

De az ilyesmi egyszerre sok ember fejéből nem pattan ki, valaki javasolta.

Nem tudom, ki tette ezt az előterjesztést, de azt tudom, hogy tavaly a BKV igazgatósága, felügyelőbizottsága és a főváros gazdasági bizottsága elfogadott egy ötven-hatvan pontos hatékonyságjavító programot. Ebben az egyik kulcselem, hogy ha elfogadjuk, hogy a BKV nem növelheti a most közel 80 milliárdos hitelállományát, továbbá csökkentenie kell 20 milliárdos veszteségét, de nem állnak rendelkezésre többletforrások a korábbiakhoz képest, akkor nullszaldósan kell működnie a cégnek.

Ki döntötte el, hogy nem vehet föl a közlekedési cég további hiteleket? Antal Attila lemondott vezérigazgató is utal rá levelében, hogy nem ő találta ki a nullszaldót. Hanem?

A főpolgármesteri kabinetben többször volt erről egyeztetés, a főváros és az összes közmű cég, így a BKV gazdálkodása is Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes társam felel.

Ez válasz a kérdésemre?

Fotó: Egyed Péter

Nem emlékszem, hogy konkrétan hol, mikor, kitől hangzott el először a hatmilliárdos szám. De arra emlékszem, többször beszéltünk arról a főpolgármesteri kabineten, többek közt Ikvai-Szabó úrral is, hogy a BKV mostani hitelállománya már olyan terhet ró nemcsak a cégre, de a fővárosra is, hogy tovább nem emelhető.

De miért nem? Úgy értem, hogy ha Antal Attila vezérigazgatása alatt sikerült 11 milliárd forinttal csökkenteni a BKV kiadásait belső megtakarításokból, ez már annyira pozitív történet, olyan örvendetes, hogy adófizetői szemmel egyáltalán nem várjuk el, hogy egyik évről a másikra teljesen nullszaldós legyen a cég, ha ez jelentős járatritkításokkal jár. És csak utalok arra, hogy a MÁV, amely hasonló vállalat, ehhez képest számolatlanul kapja a milliárdokat százasával.

A főváros pénzügyi minősítését veszélyeztetné a további eladósodás. Most Budapestnek kerekítve 160 milliárdos terhe van, ehhez jön a BKV 80 milliárdja.

Még mindig nem tudom, hogy Ön mondta-e ki, hogy nullszaldó kell.

Nem, nem én. Jó éve foglalkozom főpolgármester - helyettesként a városüzemeltetéshez tartozó közmű cégekkel, így a BKV-val is. Érzékeltem, hogy van egy rés a cég kiadásai és bevételei között, és erre próbálok helyes szakmai megoldást találni.

Korábban nem kellett nullszaldósnak lennie a BKV-nak.

Hanem évről évre nőtt az adóssága, mondván, majd csak lesz valami. Ez lenne a felelős gondolkodás, a helyes megoldás? Akkor inkább nézzük meg, vannak-e tartalékok a cég teljesítményében, meg lehet-e takarítani a jelenlegi hálózatból? Hiszen 12-13 éve nem nyúltunk hozzá alapvetően. Azóta rengeteget változott a társadalom, a város, az utazási igények.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Persze, de itt nem a felülvizsgálat történt meg először, hanem kezdetben volt egy szám, a mínusz hat, majd ehhez megrendeltek egy hálózati felülvizsgálatot.

A folyamatnak az lesz a vége, hogy lesz egy jobb, hatékonyabb hálózat, és nem finanszírozunk fölösleges kapacitásokat. Én november óta azt kérem, hogy a lehető legszélesebb társadalmi egyeztetés során dőljön el, mi lesz a végső paraméterkönyv. Most ott tartunk, hogy a város vezetése górcső alá vette a BKV második körös javaslatát, amelyről azt mondja a cég, hogy az adott pénzügyi keretek között a lehető legjobb szakmai javaslat. Azt kértük, hogy induljanak el a második körös egyeztetések, ennek során már nemcsak az a cél, hogy a cég jelenlegi pénzügyi helyzetének megfelelő paraméterkönyvet csinálják meg, hanem tegyék mellé azt, hogy a tárgyalások, a kerületekkel, a szakmával, a civilekkel való egyeztetések után mi az az elfogadható teljesítménycsökkentés, amely minden egyéb társadalmi, gazdasági összefüggést is tekintve szakmailag védhető. gazdasági összefüggést is figyelembe véve szakmailag védhető és ezt árazzák be. A fővárosban ezt fogja az illetékes fővárosi bizottság majd megtárgyalni, majd ezt fogom aláírni és végül ezt fogja mérlegelés után a főpolgármester úr aláírni.

Most mi fog pontosan történni?

Március 26-ig végigjárja a BKV a kerületeket, egyeztet a civilekkel a felkért szakértőkkel, a kész szakmai javaslatot még megtárgyalja a cég Igazgatósága, majd Felügyelő Bizottsága, aztán lesz a főváros városüzemeltetési bizottság ülése, amely tárgyalja a paraméterkönyvet.

Nem kevés ez az idő egy tisztességes egyeztetéshez?

A főpolgármester úr jelölte ki, hogy a hónap végéig be kell fejezni. Ha a munkára koncentrálunk, elvégezhető. De ha a BKV vezetése arról győz meg, hogy valamilyen fontos okból még idő kell a munkára, akkor lesz még idő.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Már most látszik, hogy a kerületek teljes elutasítással állnak az anyaghoz. Épp most adott ki egy közleményt a XVII. kerület, amely a nyilvánosságra került mínusz hatmilliárdos tervezetben még jelentős, talán a legjelentősebb fejlesztéseket is kapna. De erről nincs egy jó szavuk sem. Minden elemében elfogadhatatlannak, helytelennek, hálózatrombolásnak nevezik az elképzeléseket. Mi van, ha egyetlen kerület nem lesz, amely egyetlen megszorító elemet legalább némi megértéssel fogadna.

Bízom abban, hogy nem így lesz. Persze minden politikus igyekszik megfelelni a kerületi igényeknek. Egy főváros van, ami persze kerületekből áll össze, de a végső döntésekben az összfőváros érdekeinek kell megjelennie. De ha mi fővárosi képviselők és vezetők közösen el tudjuk majd fogadni, mi az a teljesítményszint, amit mi úgy ítélünk meg, hogy a város jelenlegi helyzetében az itt élők összérdekeit szolgálja, és azzal nem valósul meg a BKV működési nullszaldója, akkor közösen kell megnéznünk, hogy honnan teremtünk anyagi forrásokat. Én mindig is ezt mondtam: vagy teljesítménycsökkentés kell, vagy pénzt kell szereznünk. Vagy, vagy, hiszen adósságot legalábbis tartósan nem szabad növelni, mert ez veszélyes a városra. És egyébként ugyanezt mondta mindig a főpolgármester úr is.

Ha egy kerület nem megy bele semmilyen csökkentésbe, akkor ott nem lesz csökkentés?

De, attól még lehet, ha indokolt. A cél, hogy elkészüljön az a szakmailag lehető legjobb tervezet, amely a hatmilliárdos megtakarításon belül lehetséges. Ezen kívül azt kértem, hogy készüljön el egy prioritásos lista is. Ez azt jelenti, hogy ha még valamennyi pénzünk van, akkor melyek azok a legfontosabb járatok, amelyeket vissza kell tenni a paraméterkönyvbe a hatmilliárdos verzióhoz képest. Utána melyek a következő legfontosabb járatok, ha még van pénz, és így tovább. Így összeáll egy teljes lista egészen akár a jelenlegi teljesítménynél nagyobb változatokig, mondjuk tehát a mínusz 10-től a plusz 5 százalékos szintig, nullának véve a régi paraméterkönyvet. És a végén, még azt is kértem, hogy mondja meg a BKV menedzsmentje, ha nem tudja megcsinálni a 6 milliárdos, azaz 9,9 százalékos teljesítménycsökkentést, hanem minden szakmai, társadalmi szempontot figyelembe véve csak x százalékosat. Persze mindenhová mellé kell tenni, hogy miért van rá szakmailag indokoltan szükség, és hogy mennyibe kerül és ezt meg kell nézni, hogyan és miből lehet finanszírozni.

És a BKV kap iránymutatást, hogy mennyi legyen az x?

Nem kap.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Akkor ebből a mai paraméterkönyv fog kijönni, vagy egy módosított, de összességében hasonló teljesítményű változat.

De hát az nem ugyanaz, mint a mostani, hanem egy sokkal jobb, mert csináltunk egy csomó új járatot, összeköttetést, hosszabbítást.

Viszont ugyanannyiba fog kerülni, mint a jelenlegi.

Felesleges szolgáltatást főváros részéről nem finanszírozhatunk. Az elsődleges cél az, hogy csináljunk egy jobb paraméterkönyvet, mint a mostani, sokkal jobb viszonylatokkal.

Nem az, hogy megtakarítsunk hatmilliárd forintot?

Nem.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!