Nézze meg, hogy honnan kukkolják!
További Belföld cikkek
- Gázolt a vonat Velencén, Törökszentmiklósnál pedig kamionnak ütközött egy autó
- Megszólalt az ügyészség K. Endre nyomozásának ügyében
- Nehezen tart lépést az orvosbéremeléssel a magánegészségügy
- Nem akármilyen interjú ment az ATV-n: Magyar Péter ismét leült Rónai Egonnal
- „Még a szirénahangra is ugranak” – elképesztő kihívás elé állítják az ukrán menekült gyerekek az iskolákat
Civil közösségi összefogással építhető, bővíthető várostérképpel rukkolt elő a Társaság A Szabadságjogokért jogvédő egyesület, miután hosszas pereskedés után megkapták a budapesti rendőrségi térfigyelő kamerák fő adatait. A TASZ 2004-ben kezdte meg küzdelmét a lassan mindent és mindenkit megfigyelő kamerák feltérképezéséért. Első körben az összes megyeszékhely önkormányzatának, a megyei rendőrfőkapitányságoknak, a fővárosban a kerületi önkormányzatoknak és a kerületi kapitányságoknak küldték el kérdéseiket a közterületi kamerás térfigyelésről.
A TASZ többek között a kamerák telepítésének körülményeiről, a technikai feltételekről, a lakosság tájékoztatásáról, a jogi és gazdasági háttérről tettek fel több tucatnyi kérdést az illetékeseknek. A fogadtatás vegyes volt, a nyolcadik kerületi kapitányság példás gyorsasággal megadta a kért adatokat, míg például a nyíregyházi rendőrségtől körülbelül annyi választ kaptak, hogy a kapitány úr nem ér rá ilyesmivel foglalkozni. Az önkormányzatok és kapitányságok jó része megtagadta az adatszolgáltatást, vagy csak a kérdések töredékére válaszolt, ezért a TASZ perre vitte a dolgot, beperelt több kapitányságot és önkormányzatot.
"Közérdekű adatként igényeltük a kamerákra vonatkozó információkat, amiket bárki megismerhet és szabadon terjeszthet az alkotmány szerint. A rendőrség arra hivatkozott, hogy a kamerák helyzetének nyilvánosságra hozatala olyan mértékben sértené a bűnmegelőzés érdekeit, hogy nem adhatják ki ezeket az adatokat" - idézte fel az első visszautasításokat Földes Ádám, a TASZ adatvédelmi programvezetője.
Ahhoz képest, hogy a TASZ soron kívüli eljárást kért, botrányosan lassan, csaknem három év elteltével, 2007 márciusában lett meg a jogerős bírósági határozat. A fővárosi kapitányságokat képviselve az alperes BRFK-nak végül csaknem minden adatot ki kellett adnia a TASZ-nak, mert Legfelsőbb Bíróság határozatban kimondta: szerződéseket és a kamerák helyeit nem lehet az állampolgárok elől titkolni, mert nem sérti a bűnüldözési érdekeket.
Online kameratérkép épül
430 kamera helyét kapta meg a TASZ miután lezárult a BRFK elleni per, az adatokat az elmúlt napokban, hetekben kezdték feltölteni a webre egy térképes alkalmazás segítségével. A kameratérkép a geospace.hu oldalán érhető el, körülbelül háromszáz térfigyelő pont már megismerhető. Az ingyenes és nonprofit térképes adatbázist a Google térképmotorja hajtja és mivel webkettes közösségi alkalmazásról van szó, bárki regisztrálhat és részt vehet az adatok feltöltésében, pontosításában, megvitatásában. Körülbelül száz rendőrségi kamerának nem egyértelmű a leírt helye, ezeket le kell ellenőrizni, hogy pontosan hol vannak. A TASZ számít arra, hogy majd a felhasználók segítenek az adatbázis pontosításában és bővítésében.
"Több dolog miatt indítottuk ezt a persorozatot" - magyarázta Földes Ádám, "egyrészt nagyon keveset lehet tudni a kamerákról, ezért kértük az adatokat, ki, mikor, hova, miért szerelte fel, ki üzemelteti a térfigyelő rendszereket". "Másrészt mindenkinek információs önrendelkezési joga van, mindenki eldöntheti, hogy mit kezd a személyes adataival. Azzal hogy kamerát szerelnek föl, a felvétellel az én személyes adataimat kezelik, ami korlátozása az jogaimnak, hiszen nem én döntök arról, mit kezdjenek vele. Harmadrészt az egyént jogaiban csak alkotmányos módon lehet korlátozni, és csakis szükséges és arányos mértékben. Ez azt jelenti, hogy a hatóság szerint a cél - ez esetben a bűnmegelőzés - elkerülhetetlenül csak kamerák felszerelésével érhető el, nincs nála enyhébb eszköz."
"Ezzel pedig az a baj, hogy nem nagyon lehet tudni, hogy a térfigyelő kamerarendszerek magyarországi kiépítése hogyan áll arányban a jogkorlátozással, szükségessége is megkérdőjelezhető, mert semmilyen hatástanulmány nem látott napvilágot. Nincsenek hivatalos statisztikák, hogy hogyan hatnak, sem felszerelésük előttről, sem utánról nincsenek adatok" - mondta Földes Ádám. "Közterületi bűncselekményeknél például a közvilágítás javítása is hat a bűnözésre, vagy az, hogy milyen és mennyire szervezett a járőrszolgálat, hány járőrkocsija van a kerületi rendőrségnek. Itthon soha senki nem vizsgálta, hogy miképp alakítják ezek a bűnözést."
Fogalom nélküli telepítés
A TASZ szerint a sokszor hivatkozott külföldi tapasztalatok sem egyértelműek, az Egyesült Királyságban például készült tanulmány (velünk ellentétben), rendes statisztikák alapján. Tizenhárom térfigyelő rendszert vizsgáltak, ebből kettőnél sikerült szignifikáns hatást kimutatni bizonyos bűncselekményekre: autólopásokra, betöréses lopásokra visszatartó hatása van, de például az erőszakos bűncselekmények nem lettek kevesebbek. A bűnmegelőzésre tehát csak részben alkalmas, inkább a bűncselekmények felderítésében lehet a rendőrség segítségére.
"De ezek a brit tapasztalatok. Magyarországon milliárdos nagyságrendben fektetnek be kamerarendszerekbe úgy, hogy fogalmuk sincs a hatásosságáról. Pedig egyszerűen össze lehetne vetni mondjuk a közvilágítás javításával, csak meg kellene nézni, hogy egy adott helyen mennyivel csökken a bűnözés ha felszerelnek pár kamerát, és mennyivel ha javítják a közvilágítást, ami egyébként jóval olcsóbb és kevésbé jogsértő módszer a közterületi biztonság javítására" - vélekedett Földes Ádám.
Budapesten 17 kerületben építettek ki eddig térfigyelő rendszert, bár van ahol különféle (műszaki vagy finanszírozási) okokból nem működik. Zuglóban tavaly 68 kamerát szereltek fel 160 millió forintból, az üzemeltetésük 35 millióba kerül évente. Budapesten a rendőrségnek van hozzávetőleg ötszáz kamerája, nem nehéz kiszámolni, hozzávetőleg mekkora költséget jelent a rendszer kiépítése és fenntartása.
Bekamerázva
A TASZ párhuzamosan önkormányzatok ellen is indított pereket, mert a beruházási adatok jó része náluk van. Székesfehérvár ellen már jogerős ítélet is született, meg is kapták az adatokat. Budapesten most is perben állnak öt-hat kerülettel, vannak megnyert perek is már, a IV. kerületbe azonban így is végrehajtót kellett küldeni az ítélet végrehajtásához, mert nem akarták az elvesztett per ellenére sem kiadni az adatokat.
Figyelemre méltó az is adatvédelmi szempontból, hogy van két kerület, a X. és XIII., (őket külön beperelte a TASZ) ahol - teljesen törvénytelenül - nem a rendőrség üzemelteti a kamerákat, noha a rendőrségi törvény alapján csak a kapitányság lenne erre hivatott. A XIII. kerületben körülbelül száz kamera lehet, amit egy kft. üzemeltet, akár a büntetőeljárás is megállná a kerület esetében a helyét.
A BRFK elleni per megnyerése azonban csak részgyőzelem, a kamerák ugyanis gombaként szaporodnak. "A X. és XIII. kerülettel még perben állunk, a kamerák számának és helyének kiadásáért, aztán van a Budapesti Forgalomirányító Központ 86 forgalomfigyelő, forgalomirányító kamerája, ezek adatait sem gyűjtöttük még be. És vannak olyan kamerák, amik nagyon ismertek, de nem tudni hogy kié, ezeken a listákon nem szerepelnek. Általában ismert szórakozóhelyek közelében láthatók, szóval sejteni lehet, hogy hová tartoznak. Ezekről is lehet majd adatokat feltölteni a térképes alkalmazásba, képpel, leírással, és kommenteket is lehet fűzni az egyes kamerákhoz". És persze szinte minden magára valamit is adó cég, vállalat építtet kamerarendszert biztonsági okokból. A magáncélra felszerelt, elviekben csak a magántulajdont, magánterületet megfigyelő kamerák számát pedig még megbecsülni sem tudja a TASZ, azt is csak sejtik, hogy jó részüknél bőven sérülnek a személyiségi jogok, mivel a beállításukat, az általuk megfigyelt teret - azaz, hogy befog-e az optikájuk a szükségesnél nagyobb közterületet is - senki sem ellenőrzi.