Mire jogosultak a külföldön élő kettős állampolgárok?

2004.11.12. 10:34
Ma még kevesen vannak, akik a magyar állampolgárságot nem születésükkel szerezték, de nem élnek Magyarországon. Ha a december 5-ei népszavazás érvényes lesz, és a választópolgárok többsége igennel szavaz arra a kérdésre, hogy a magyar állampolgárságot kiterjesszék-e a határon túl élőkre is, akkor több százezres lehet az ilyen státusú emberek száma. Összeállításunkban arra kerestünk választ, hogy mire jogosultak a nem Magyarországon élő kettős állampolgárok. A jogokról szóló magyar törvények nagy része nemcsak magyar állampolgárságot, hanem magyarországi lakcímet is előír.
December 5-én népszavazás dönt arról, hogy a határon túl élő magyarok megkapják-e a kettős állampolgárságot. Arról vita van a kormány és az ellenzék között, hogy az esetleges alkotmánymódosítás és az új törvény bevezetése mennyibe kerülne a magyar államnak. A Fidesz szerint az igen győzelme nem járna semmiféle kötelező kiadásnövekedéssel, a kormány közbenmasszív ellenkampányba kezdett a kettős állampolgárság elutasításáért.

Összeállításunkban azt vizsgáltuk, hogy a magyarországi, lakcím nélküli kettős állampolgárok mire jogosultak már most, a népszavazás előtt. A lakcím azért lényeges, mert a szociális juttatásokról és egyéb jogokról szóló törvények nagy része a magyar állampolgáság mellett a magyarországi lakcímet is megköveteli, bár az igazolvány kiváltásához nem kell magyarországi tulajdon vagy bérlemény, elég a lakás tulajdonosának beleegyező nyilatkozata.

Ha fáj a fog

"Tb-kártyája van?" - kérdezett vissza az egyik XIV. kerületi rendelőintézet asszisztense, amikor telefonon kettős állampolgárként jelentkeztünk be, és fájós fogunkat szerettük volna kezeltetni. "Nincs" - válaszoltuk, mire a vonal túlsó végén azt a választ kaptuk: "Nem baj, megoldjuk".

Az asszisztens tb-kártya hiányában törvényellenesen, de jóindulatúan hívta be ingyenes kezelésre a telefonálót, bár jelenleg a hasonló esetek még nem jellemzőek; az állampolgárság megszerzéséhez Magyarországon kell letelepedni, és a honosítási kérelem beadóit ugyanolyan társadalombiztosítási azonosítási jel illeti meg, mint az itt születetteket. A tb-kártya megszerzésénél tehát nem az állampolgárság, hanem a lakóhely számít: egy Budapesten dolgozó amerikai állampolgár is jogosult az ingyenes orvosi ellátásra, ha munkavállaló, vagyis társadalombiztosítási járulékot fizetnek utána.

Honosítási okirat után igazolvány

Az állampolgárságot szerzett határon túliak a honosítási okirat birtokában járják végig a hivatalokat, hogy megkapják személyi igazolványukat és útlevelüket. (Az okmányokért - a közelmúltban megjelent hírekkel ellentétben - ugyanúgy kell fizetniük, mint a magyarországi magyaroknak.)

Felsőoktatás: nem példátlan

A határon túli diákok költségtérítését és ösztöndíját külön keretből, általában külföldi alapítványokkal közösen finanszírozza az állam, a támogatásokhoz a hallgatók pályázattal juthatnak hozzá. A határon túli diáknak a tandíjmentességhez és bármilyen más támogatáshoz köteleznie kell magát arra, hogy tanulmányai végeztével visszatér lakóhelyére, vagyis nem marad Magyarországon. Az utazási és még néhány kisebb kedvezményre jogosító diákigazolványt minden olyan magyar és külföldi diák megkapja, aki nem táv- vagy levelező oktatatásban vesz részt.

Vagyis magyar állampolgársággal a határon túliak könnyebben tanulhatnak majd egyetemen, főiskolán, hiszen a törvény alapján minden magyar állampolgár jogosult az állami költségtérítéssel megszerezhető első diplomára, és állami ösztöndíjat is kaphat. (Egy magyarországi és egy határon túli magyar jelenleg hiába zárja azonos átlaggal a félévét, az egyetemtől állami ösztöndíjat csak az előbbi kap.)

Munkanélküli segély: nehéz megkapni

Külföldi állampolgár is kaphat munkanélküli segélyt vagy járadékot, de a gyakorlatban a magyar állampolgár is nehezen kap az államtól ilyen támogatást. A segélyhez megítéléséhez tartósan Magyarországon kell élni. A határon túli munkanélküliek - hiába szereznek magyar állampolgárságot - nem jogosultak segélyre, ha nem tudnak felmutatni kétszáz napos magyarországi munkaviszonyt az elmúlt négy évből. Ha megvan a kétszáz napos hazai munkaviszony, akkor is túlzás lenne azt állítani, hogy sínre került a segély ügye. A foglalkoztatási törvény szerint a járadék legfeljebb kétszázhetven napig jár, összege a munkanélküli hajdani átlagkeresetének hatvanöt százaléka lehet.

Letelepedési vagy munkavállalási engedély birtokában a külföldiek is vállalhatnak munkát, míg a magyarigazolványosok csak munkavállalási engedéllyel tehetik meg ugyanezt.

Nyugdíj: Csak az itt élőknek

Egy szegényebb környező országból érdemes Magyarországon nyugdíjba menni, de az állam nyugdíjat csak a belföldön élő, állandó lakcímmel rendelkező személyeknek fizet.

A teherviselés szempontjából két elv, a pro ráta és a területi elv érvényesül. Előbbi szerint a magyar állam az illető teljes szolgálati idejét figyelembe veszi, és abból számolja ki a magyarországi munkavégzés után járó nyugdíjat. Azaz húsz év Szlovákiában, majd három év Magyarországon eltöltött munkás év után az itthon letelepedő nyugdíjas a magyar nyugdíjfinanszírozástól a három magyar év utáni nyugdíjat kapja meg, a többit Szlovákia állja. Ez a legtöbb országra és az EU-tagállamokra érvényes. A szovjet utódállamokkal, a volt Jugoszláviával, valamint Romániával viszont olyan megállapodás van érvényben, ami szerint az a fél viseli a nyugdíjterhek teljes összegét, ahol a nyugdíjas letelepedik. Az előbbi példát romániai munkavállalóval véve, Magyarországon jogosulna 23 év szolgálati időért járó nyugdíjra.

Választás: hajléktalanként szavazhat

A nem Magyarországon élő kettős állampolgárok akár már a decemberi népszavazáson leadhatják szavazatukat, habár a törvény szerint erre csak magyarországi lakhellyel rendelkező polgárok jogosultak. A választás előtt elég egyszer Magyarországra utazniuk és valamelyik önkormányzatnál úgynevezett településszintű lakóhelyet létesíteniük. Ezt a lehetőséget az 1998-as választás előtt foglalták törvénybe, hogy a hajléktalanok is élhessenek szavazati jogukkal. Állandó tartózkodási helyként az adott városon vagy kerületen kívül nem tüntetnek fel mást, a helyi választási iroda vezetője csupán azt ellenőrzi, hogy a bejelentkező nem szerepel-e a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásában.

Lakáshitel: nem lehetetlen

A külföldön élő magyar állampolgárok, ha nem is könnyen, de kaphatnak lakáshitelt; az ingatlannak természetesen a magyar határokon belül kell lennie. A hatályos szabályozás szerint minden magyar állampolgárt megillet a lakáshitel, de a kérelmezőnek rendelkeznie kell egy lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, vagyis feltétel a hosszabb Magyarországon ideig tartózkodás. Igazolni kell még a magyarországi munkaviszonyt is, de ezt sokszor a magyarországi magyarok is fiktív papírokkal teszik.

A bankoktól kapott tájékoztatás szerint külföldi munkaviszony igazolásával sem lehetetlen lakáshitelhez jutni, bár ebben az esetben a kinti keresetet a magyar pénzintézet számlájára kell utalni. És még akkor is "elbírálás kérdése", hogy megkapjuk-e a kért hitelt, és valószínűbb az elutasítás, hacsak nem utalnak mesés fizetést a szerbiai vagy romániai munkahelyről.