Zavarja őket a Kossuth téri kordon

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerdai közleményében azt írja: január 26-án másodmagával szeretett volna átvágni a Kossuth tér lezárt, a Rákóczi-szobor előtti részén, amikor a rendőrök azt közölték vele, hogy a terület le van zárva, meg kell kerülni. A társelnök közlése szerint a rendőrök nem viseltek semmiféle azonosító jelet, és megtagadták azonosítószámuk közlését is, arra hivatkozva, hogy nem intézkednek, csak útbaigazítanak.

Kádár András Kristóf emlékeztet rá, a rendőrségi törvény értelmében intézkedésnek minősül, ha a rendőr egy területet lezár, illetve megakadályozza, hogy valamely lezárt területre egy adott személy belépjen, márpedig ebben az esetben ez történt. Kádár András Kristóf szerint az egyenruhások által követett parancs, azaz a terület lezárására vonatkozó vezetői intézkedés tartalmában és hatáskörileg is jogsértő.

Rendeletsértő

A rendőrségi törvény alapján a rendőrség, illetve a rendőr a védett személy, valamint a védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében lezárhat területet, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. Ahhoz azonban, hogy az intézkedés jogszerű legyen, szükséges annak vizsgálata, hogy az intézmény vagy személyek biztonsága a lezárás nélkül garantálható-e - írja a jogvédő.

A kordon október 25-én

Kádár szerint a tér lezárása ez alapján jogszerű lehetett október 23-án, ám a kordon határozatlan idejű fenntartására a budapesti rendőr-főkapitány által november 22-én kiadott intézkedés már törvénysértő, mivel annak indokairól az azóta eltelt időben bebizonyosodott, hogy nem helytállóak.

A védett személyek és intézmények biztosításáról szóló belügyminiszteri rendelet a Köztársasági Őrezred hatáskörébe utalja a Parlament és a kiemelt közjogi méltóságok védelmét, így a terület lezárására a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjének nincs hatásköre, mutat rá Kádár. A jelenleg is érvényben levő főkapitányi intézkedés a rendőrségi törvényt és a belügyminiszteri rendeletet is sérti, vonja le a következtetést a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

A Fidesz is a kordonok eltávolítását követeli

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Szájer József a párt EP-frakciójának képviselője levélben arra szólította fel Petrétei József igazságügyi minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjen a Kossuth téri kordonok felszámolása érdekében, erről Navracsics Tibor számolt be szerdai sajtótátjékoztatóján.

Mint mondta, a Kossuth teret éppen 100 napja zárták le, ez azonban csorbítja a véleménynyilvánítás szabadságát, méltatlan egy demokráciához, és jól mutatja, hogy a kormány az ellenvéleményeket nem képes megtűrni. Navracsics Tibor szerint a tér lezárását indokló Gergényi-féle rendelet formailag és tartalmilag sem helytálló.

Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő szerint sem tarható tovább, abszurd állapot, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárai nem tüntethetnek a Kossuth téren.

A miniszter szerint nem volt békés a tömeg

Az igazságügy-miniszter szerdán válaszolt Navracsics Tibor frakcióvezetőnek és Szájer József európai parlamenti képviselőnek. A távirati irodához is eljuttatott levélben Petrétei József köszönettel nyugtázza a hozzá írt levelet, majd emlékeztet arra, hogy a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 5. paragrafus (3) bekezdése alapján a miniszter a rendőrség részére egyedi utasítást csak az országos rendőrfőkapitány útján adhat.

Ebből következik, hogy a kasszáció jogával az igazságügyi és rendészeti miniszter a budapesti rendőrfőkapitány intézkedésével kapcsolatban nem rendelkezik.

Arra az észrevételre reagálva, hogy Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány "személy- és létesítménybiztosítási intézkedésével" kapcsolatban az állampolgároknak nincsen fellebbezési lehetősége, a miniszter rámutat arra, hogy a rendőrség esetleges jogszerűtlen intézkedéseivel szemben az Rtv. maga biztosít olyan jogorvoslati rendszert, ami minden jogállami követelménynek megfelel.

A miniszter válaszlevelében azt is megjegyzi, hogy - ellentétben azzal, ami Navracsics Tibor és Szájer József levelében áll - tavaly október 23-án a rendőrség nem egy békés rendezvényt oszlatott fel a Kossuth téren, mivel - mint írja - "egyértelműen megállapítható, hogy azon egyes résztvevők felfegyverkezve jelentek meg", ezért a rendőrségnek a gyülekezési jogról szóló törvény alapján "törvényi kötelezettsége volt a rendezvény feloszlatása".

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!