További Belföld cikkek
-
Elfajult a vita, megvertek egy kukás autóst Pest vármegyében - Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Most is szükség van Közép-Európa hangjára, véleményére
- Átlátszó: Leuralta Újbuda zöldítési közbeszerzéseit egy cégcsoport
- Száz tonnányi rákkeltő vegyszert szállítanak el az Illatos útról
- Miért jön most Kína elnöke Budapestre?
Máig tisztázatlan, hogy a szeptember 18-i, sikeres tévéostromot miért nem sikerült a rendőrségnek megakadályoznia. A Kossuth térről átvonuló háromezer fős tömeggel szemben több órán keresztül csak egy 120 fős, rosszul felszerelt rendőri egység lépett föl.
A tüntetők elfoglalták az épületet, több autót felgyújtottak, és több mint száz rendőrt megsebesítettek. Végül a rendőröket a helyszínen irányító parancsnok a túlerő miatt kénytelen volt feladni az épületet.
Bár a szeptemberi zavargások következő napjain a rendőrség létszámban, felszerelésben is felkészültebb volt, sokkal kevesebb rendőr sérült meg, mint tüntető, ezúttal viszont a rendőri brutalitás került reflektorfénybe. Számos esetben előfordult, hogy rendőri egységek jogszerű intézkedés nélkül vertek össze civileket az utcán.
A jogvédő szervezetek és ügyvédek arról panaszkodtak, ha nem az utcán, akkor a rendőrkapitányságokon verték össze az előállított személyeket, függetlenül attól, hogy beigazolódott volna a garázdaság vagy a hivatalos személy elleni erőszak gyanúja.
Klikk!
Bátran, keményen, de törvényesen is?
Még rosszabbul sült el a forradalom kirobbanásának 50. évfordulója. Október 23-án hajnalban a rendőrség - meglehetősen gyenge érvekkel - kiürítette a külföldi állami vezetőket is vendégül látó Kossuth teret, majd az ott 36 napja demonstrálókat nem engedte vissza.
Kora délután szabadult el a pokol Budapesten, amikor a Corvin-közből visszatérő demonstrálók megpróbálták áttörni az Alkotmány utcában felállított kordont. A rendőrség könnygázzal válaszolt, és kitört a balhé. Az ünnepnap egész másnap hajnal négy óráig zavargásokkal telt Budapesten.
"Bátran, keményen, de törvényesen" léptek föl a rendőrök hétfőn, közölte másnap Gergényi Péter, noha a rendőri intézkedések szak- és jogszerűsége azóta is vita tárgya. A főkapitány már másnap leszögezte, hogy nem mond le. Máig megválaszolatlan kérdés maradt, hogy a rendőrség miért nem tudta megakadályozni, hogy a Kossuth téri tüntetők az Astorián tartott Fidesz-nagygyűléshez csapódjanak.
Arctalan rendőrség
Azóta sem tudott választ adni a rendőrség arra, hogy a zavargásokban foganatosított intézkedések során a rendőrök miért nem viseltek semmiféle, az azonosításhoz szükséges jelvényt vagy számot, holott a BRFK-tól függetlenül működő Rendészeti és Biztonsági Szolgálat (REBISZ) ennek a kötelezettségének november 4-én már eleget tudott tenni.
Vita tárgya maradt, hogy a rendőrség szakszerűen vetett-e be a tüntetők ellen gumilövedéket, amitől többen megsérültek, két ember fél szemére megvakult. A nagygyűlését tartó Fidesz pedig azt állította, nem kaptak megfelelő tájékoztatást a rendőröktől, ezért a tömegoszlatásba a rendezvényükön tartózkodók is belekeveredtek.
A rendőri fellépés ezúttal sem volt mentes oktalan brutalitástól: több fénykép, amatőr videó- és tévéfelvétel bizonyítja, hogy számos esetben védtelen, megbilincselt, földön fekvő embereket ütöttek, rúgtak a rendőrök.
A hibakeresés csimborasszója
Gergényi Péter azonban pökhendi stílusban rázta le magáról az ezt firtató kérdéseket. Október 24-én határozottan kijelentette, hogy a rendőrség a panaszokkal és a kártérítési igényekkel nem foglalkozik, holott erre - ha nem bűncselekményről van szó - törvény kötelezi a rendőrséget, ráadásul a REBISZ vezetője, Dobozi József - példamutató módon - belső vizsgálatot indított.
Arról az esetről, amikor a Deák térnél egy földön fekvő férfibe a mellette elhaladó 20 rendőr mindegyike belerúgott vagy ütött, azt válaszolta: "hogy ki kibe botlik bele, az a hibakeresés csimborasszója". Rendőrök verték meg a fideszes országgyűlési képviselőt, Révész Máriuszt is, aki feljelentést tett Gergényi és Bene László országos rendőrfőkapitány ellen.
A rendőri vezetők sem voltak elégedettek maradéktalanul az október 23-ai intézkedésekkel kapcsolatban. Az ORFK a humánus szempontok figyelembe vételét várta volna el az intézkedések során, és nem nézték jó szemmel azt sem, hogy Gergényi válogatás nélkül kiáll beosztottjai mellett, miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy történtek túlkapások, írta a Magyar Hírlap október 31-én. Akkor ezt írták, a főkapitány sorsa "megpecsételődött".
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
