A Google a Fidesznek kedvez, a kutatók Gyurcsánynak

A közvélemény-kutató cégek a választások előtt pénteken hozhatják (hozhatták) utoljára nyilvánosságra felméréseiket. A választási eljárásról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy "a szavazást megelőző nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni".

Ezt a gyakorlatot a közvélemény-kutatók egy része nem tartja szerencsésnek. Závecz Tibor a Szonda Ipsos véleménykutatási üzletágának vezetője korábban az Indexnek úgy nyilatkozott: ezzel a rendelkezéssel kiskorúnak tekintik a választókat. Míg a kampány hajrájában a politikusok, a média, az aktivisták - vagy éppen a szomszéd - szabadon befolyásolhatnak mindenkit, a választókat a közvélemény-kutatók esetleges manipulációjától próbálják óvni.

Szinte mindegyik „utolsó” felmérés kapcsán ezért hangsúlyozzák, hogy az eredmények az elkövetkező nyolc napban még jelentősen módosulhatnak. Így volt ez a 2002-es választásokon is, amikor a véleménykutatók többsége nem tudta eltalálni a végeredményt: többségük a Fidesz győzelmét jelezte előre, a választók azonban a szavazás pillanatában másképp cselekedtek.

A végeredmény megváltozásában 2002-ben az egyik faktor éppen az volt, hogy sokan – a közvélemény-kutatók felmérései alapján – lefutottnak látták a választást. A fideszesek egy része így a biztos győzelem tudatában nem ment el szavazni, a szocialisták pedig sikeresen aktivizálták híveiket.

Szoros verseny

A részleges kampánycsend előtt a Tárki, a Medián, a Marketing Centrum, a Szonda Ipsos, a Gallup, a Századvég és a Capital Research tette közzé március második felében mért adatait. A kutatók többsége abban megegyezik, hogy nagyon szoros a verseny a Fidesz és az MSZP között. "A hétvégi nagygyűlések, a miniszterelnök-jelöltek és pártelnökök vitája még nagyobb kilengéseket hozhat, a végeredmény előre jelzése bizonytalan" - mondta az Indexnek Kern Tamás, a Századvégtől.

A kutatók közül az összes megkérdezett körében végzett felmérés alapján a Medián teljesen kiegyenlített támogatottságot mért a Fidesz és az MSZP között (35-35 százalék). A Gallup szerint a Fidesz 32-30 arányban vezet a nagyobbik kormánypárt előtt.

[A Gallup a cikk megjelenése után újabb felmérést publikált, ebben már 32-31 arányú szocialista vezetést mért, és kétpárti parlamentet jósolt. Bővebben: Kétpárti parlamentet és az MSZP győzelmétt jósolja a Gallup>>]

A Tárki jelentősebb kormánypárti győzelmet jósol: prognózisuk szerint az első forduló területi listás eredményeit nézve az MSZP 43-46, a Fidesz 39-43, az SZDSZ 5-6, az MDF pedig 3-4 százalékos eredményre számíthat. Ehhez hasonlóan a Szonda Ipsos is MSZP-s győzelmet vetít előre 31-28 arányban. Szoros versenyben ugyan, de a Marketing Centrum is a kormánypártok győzelmét mutatja.

Becsült mandátumok

Gyurcsány-kormányt és hárompárti, MSZP-SZDSZ többségű parlamentet jósol a Századvég is, amely a többi közvélemény-kutató utolsó eredményei alapján végzett mandátumbecsléseket. Az intézet által készített öt forgatókönyv egyetlen kivétellel a jelenlegi országgyűlési többség újraválasztását vetíti előre.

A Századvég a Szonda Ipsos eredményei alapján 202 MSZP-s, 172 Fidesz-KDNP-s és 12 SZDSZ-s képviselőt prognosztizál, a Gallup méréseinek figyelembevételével 16 mandátumos MSZP-SZDSZ-többséget. A Századvég a Medián és a Marketing Centrum felméréseit tekintve is a második Gyurcsány-kormány megalakulását jelzi, csak mérsékeltebb mandátumfölénnyel.

A Századvég ötödik forgatókönyve a négy közvélemény-kutató intézet márciusi adatainak átlagára épül. Ennek alapján az MSZP listás országos összesített szavazatelőnye 1,5 százalékpont, az SZDSZ bejut a parlamentbe és ezzel a jelenlegi koalíciónak 27 mandátumnyi többsége lehet a választások után.

Látható, hogy az MSZP és a Fidesz támogatottságának aránya önmagában nem elegendő a választás végeredményének megállapításához. Jelentősen módosíthat a képen az, hányan mennek el szavazni és az, bejut-e a parlamentbe az SZDSZ és esetleg az MDF is.

A részvétel a fontos

A Medián 59 százalékos részvételi arányt jelez előre, a Marketing Centrum szerint 65 százalék a legvalószínűbb. A Szonda Ipsos szerint relatíve alacsony, 58 százalék alatti részvételnél csak a pártok legelkötelezettebb hívei mennek el szavazni. Ez a helyzet a szocialistáknak kedvezne, 44-46 százalékot érhetnének el, míg a Fidesz csak 42-44 százalékot remélhetne. Ha ez a forgatókönyv jön be, nagy valószínűséggel sem az SZDSZ, sem az MDF nem kap parlamenti mandátumot.

Nagyobb - 58-63 százalék közötti – részvételnél kiegyenlítődhet a két nagy párt támogatottsága (MSZP 43-45, Fidesz 44-45), s még ilyenkor sem egészen biztos az SZDSZ bejutása – olvasható a Szonda Ipsos felmérésének összefoglalójában. Az ennél is nagyobb választási részvétel mindenképpen a kormánypártoknak kedvezne: az aktívabb bizonytalanok mozgósításával az MSZP 45-47 százalékot kaphatna, s az SZDSZ bejutásával fölényre tehet szert.

Mint Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási üzletágának vezetője az Indexnek elmondta: méréseiket arra alapozzák, hogy a biztos MSZP-szavazók magja nagyobb és elkötelezettebb, és a bizonytalanok is inkább a szocialisták felé húznak. A Fidesz tábora sem kisebb ugyan, de ott a kötődés mértéke kisebb.

A Százedvég részéről viszont Kern Tamás úgy látja, az alacsonyabb részvétel a Fidesznek kedvez, ebben az esetben ugyanis a Fidesz nagyobb mozgósító erővel bír.

A mérleg nyelvei

Mi lesz a kis pártokkal?Az utóbbi hetek felmérései alapján biztosabbnak látszik az SZDSZ bejutása a parlamentbe, a közvélemény-kutatók előrejelzései szerint az MDF csak kis valószínűségel jut mandátumokhoz.

Bár a Capital Research Közvélemény- és Piackutató Intézet felmérése négypárti parlamentet, azaz az MDF bejutását is lehetségesnek tartja, így is valószínűbbnek mutatja az MSZP és az SZDSZ győzelmét. A Capital Research szerint a biztosan szavazók körében A részvételüket biztosnak mondó szavazók közül az MSZP-t 44,7 százalék, a Fideszt 41,1 százalék, az SZDSZ-t 5,8 százalék, az MDF-et pedig 5,5 százalék támogatná.

A Medián által készített mandátumbecslés nem számol az MDF-fel. Az egyéni és a listás szavazási prognózisok alapján a parlamenti helyek következő megoszlását tartják legvalószínűbbnek: Fidesz 189, MSZP 179, SZDSZ 18.

A Marketing Centrum (MC) szerint a két kis párt híveinél kimutathatóan alacsonyabb a választási hajlandóság, mint a MSZP-nél és a Fidesznél. Az MC ugyanakkor azt mérte, hogy az SZDSZ szavazóinak lelkesedése jóval nagyobb mértékben nőtt, míg az MDF támogatóié.

Bizonytalanok és meglepetések

A Századvég Politikai Elemzések Központja két olyan hipotetikus forgatókönyvet is készített, amely a 2002-es helyzethez képest azzal számol, hogy a közvélemény-kutatói előrejelzésekhez képest fordított lesz a befutói sorrend. Ezek az MDF-fel nem számolnak, az SZDSZ-t viszont a mérleg nyelvének mutatják.

A Századvég szerit egyszázalékos Fidesz-KDNP előny esetén, ha az SZDSZ bejut a parlamentbe, az továbbra is a jelenlegi kormánykoalíciónak kedvez. Ha azonban kiesik az SZDSZ, akkor már az egyszázalékos listás Fidesz-előny is kormányváltáshoz vezetne. Amennyiben a Fidesznek 3 százalékpont körüli listás előnye lenne az MSZP-vel szemben, és az SZDSZ 5 százalék körüli listás országos összesített eredménnyel kerülne be a parlamentbe, a balliberális koalíció nem tudna mandátumtöbbséget szerezni - tartalmazza a Századvég elemzése.

A legehezebb kérdés a bizonytalanok viselkedésének előre jelzése. A Medián szerint néhány jel arra utal, hogy ha a határozott pártelkötelezttséggel nem rendelkező mintegy félmillió választópolgár elmegy szavazni, akkor a mostani kormányoldal felé billen a mérleg. Az "aktív bizonytalanok" körében ugyanis Gyurcsány Ferencet 5 százaléknyival többen tartják alkalmasnak a miniszterelnöki posztra, mint Orbán Viktort.

A Marketing Centrum szerint is a várakozások az MSZP-nek kedveznek. A megkérdezettek 39 százaléka szeretné kormányon tartani a jelenlegi koalíciót, míg váltást csak 32 százalék vár.

A hétvégi nagygyűlések inkább a táborok kötődését erősítik meg. Verseny lesz abban, kik voltak többen, kik voltak fegyelmezettebbek, s a nagyobb csoporthoz való tartozás tudata megerősítheti a választókat - véli a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója. Závecz Tibor szerint a kormányfő-jelöltek vitája inkább az úgynevezett "aktív bizonytalanokra" lesz hatással. Ők ígéretekre és válaszokra várnak, ezért esetükben nem a jelöltek stílusa, hanem a vita tartalma lesz döntő.