Keresse elő 2002-es parkolási büntetéseit!

Általában nem könnyű megérteni egy alkotmánybírósági döntést, a parkolási díjakról szóló határozattal sincs ez másképp. A határozat olvasgatása csak erős idegzetűeknek ajánlott. A testület például az indoklásban a parkolás szó helyett következetesen a "várakozásban megnyilvánuló közlekedési célú közúthasználat" kifejezést használja.

Az AB kedden a 2008. évi XXX. tövény 63. paragrafusát semmisítette meg, amely alapján a bíróságok az elmúlt fél évben megszüntették az eljárásokat az egy évnél régebbi parkolások ügyében.

Mielőtt bemutatnánk a döntés következményeit, jöjjön a dolog jobb megértéséhez egy kis történeti áttekintés. Még 2006 decemberében módosította az Országgyűlés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt, amely egyebek mellett a parkolási díjakról is szól. A módosítás egyéves időszakot adott a parkolási cégeknek arra, hogy az öt évvel korábbi követeléseiket behajtsák. Ehhez 2006. december 22-től számított két hónapon belül felszólításokat kellett kiküldeni az autósoknak. Ha nem fizettek, a parkolási társaságok 2007 decemberéig még a bírósághoz fordulhattak, vagy újabb felszólításokat küldhettek ezekben a régi ügyekben.

A bíróságokra ömlött minden

A parkolócégek így 2007-ben kezdték el nagy számban kipostázni a régi, akár 2002 óta ki nem fizetett büntetésekre vonatkozó fizetési felszólításokat (pótdíj+kamat) az autósoknak. Az így sem fizetők ellen tömegével nyújtották be a bíróságokhoz a fizetési meghagyásokat, illetve indultak perek 2007-ben. Ez nagy felháborodást váltott ki az autósok körében. Sokan nem értették, hogy lehet, hogy évekig nem kaptak felszólítást, most pedig egyszerre kipostáznak nekik egy több tízezer forintról szóló felszólítást (volt olyan autós is, aki az évek során több milliós tartozást halmozott fel). Az eljárásokban az autósok gyakran arra hivatkoztak, hogy évekkel korábban már befizették a pótdíjat, de az erről szóló csekket csak egy ideig őrizgették.

Mivel a kereseteket a jogosulatlan közterülethasználat helye szerint illetékes bíróságokra kellett beadni, csak a Pesti Központi Kerületi Bíróságra közel 15 ezer kereset ömlött be, s ezek között tömegével voltak 5-10 ezer forintos apró-cseprő ügyek. Hamar kiderült, hogy ezek feldolgozása megoldhatatlan feladatot jelent a bíróságnak.

Népszerűségi intézkedés

Az ügy megoldására az Országgyűlés 2008 júniusában újra törvénykezett. Ezzel két legyet akart ütni egy csapásra: megpróbálta tehermentesíteni a bíróságokat és egy népszerű intézkedéssel az autósok kegyeit kereste. A módosítás értelmében ugyanis a bíróságoknak el kellett utasítani azokat a keresetleveleket, amelyeket a jogtalan parkolás időpontja után több mint egy évvel nyújtottak be. Ugyanezen elv alapján a már folyamatban lévő, régi parkolási pereket meg kellett szüntetni. Ha tehát valaki 2003-ban nem fizetett a parkolása után, és ebben az ügyben a parkolási cég 2007-ben adott be keresetet a bírósághoz, az ügyet a bíróság 2008-ban törölte.

Már akkor látható volt, hogy a két rendelkezés ellentmond egymásnak. A 2006-os módosítás ugyanis azt mondta ki, hogy a parkolási társaságoknak 2007 végéig joguk van benyújtani igényüket a korábbi, akár 2002-es követelésekre is. A 2008-as szabály viszont visszamenőlegesen írta elő, hogy egy éven belül bírósághoz is kellett volna fordulniuk a régi ügyekben. Ez az ellentmondás több bírónak is feltűnt, ezért az előttük lévő parkolási ügyeket inkább felfüggesztették és normakontrollt kértek az Alkotmánybíróságtól. A testülethez így 870 bírói kezdeményezés, valamint csaknem kétszáz alkotmányjogi panasz, köztük a behajtócégeké és a parkolási társulásoké érkezett.

Az Alkotmánybíróság keddi döntése szerint a 2008-as törvény a jogos igényükkel előálló parkolási cégeknek a kihirdetését megelőző időre is kedvezőtlen, bizonyos esetekben jogvesztést eredményező változást okozott. A parkolási cégek ugyanis 2007-ben azt gondolhatták, hogy ha kiküldik a régi ügyekben is a felszólításokat, majd időben bírósághoz fordulnak, ügyük megoldódhat. A 2008-as szabály azonban ezt nem tette lehetővé.

Anyagi érdekek

A parkolási cégeknek az elmúlt években milliárdos nagyságrendű követelése keletkezett a be nem fizetett pótdíjakból. Ezek mögött az ügyek mögött ráadásul komoly anyagi érdekek is állnak. A korábban behajthatatlannak tűnő pótdíjköveteléseket behajtócégek vették meg a parkolási társaságoktól, amelyek abban bíztak, hogy az összeg legalább egy részét be tudják majd hajtani, és ebből hasznot realizálhatnak. A 2008-as törvény ezt a számításukat keresztülhúzta. (Más kérdés, mennyire etikus viszonylag olcsón eladni az önkormányzat tulajdonában álló parkolócég követelését egy magáncégnek, aki aztán ebből hasznot tesz zsebre, illetve a hasznot végül nem az önkormányzat teszi zsebre). Az Alkotmánybíróság mindenesetre arra is hivatkozott, hogy a 2008-as törvénymódosítás a tulajdonhoz való jogot is érintheti.

Az Ab mostani határozata tehát hatályon kívül helyezte a 2008. évi XXX. törvény 63. paragrafusát. Ezzel visszaállt a korábbi helyzet, amely a 2007-ben kialakult gyakorlatot követi. Ha tehát valaki nem fizeti meg a pótdíjat, 60 napon belül felszólítást kap a parkoló cégtől. Ha ekkor sem fizet, a cégnek néhány hónap múlva, de a parkolás idejétől számított egy éven belül fizetési meghagyás iránti keresetet kell benyújtania a bírósághoz. Ha ezt vitatja az autós, akkor indul per, de mehet újabb felszólítás is.

A semmiből nem lehet előhúzni

Kit érint ez a döntés? Elsősorban azokat az autósokat, akikkel szemben évekkel korábbi tartozásuk miatt 2007-ben fizetési meghagyás iránti kérelmet adtak be a bíróságra, illetve per indult ellenük, és ezeket a bíróság 2008 júniusa után megszüntette. Az új jogi helyzet szerint tehát a parkolási társaságok ismét pereskedhetnek akár a 2002-es vagy 2003-as parkolási ügyekben, de csak olyanokban, amelyekben korábban már tettek jogi lépéseket (most tehát már a semmiből nem húzhatnak elő egy 2003-as ügyet, ha ezt 2007-ig nem tették meg). Az Alkotmánybíróság határozata szerint azokat a pereket, amelyeket a bírók alkotmányossági aggályai miatt felfüggesztettek, egész egyszerűen folytatni kell.

A parkolási társaságoknak viszont mérlegelniük kell, megéri-e neki a perek, eljárások újraindítása. "Egyelőre mi is tanulmányozzuk a jogi helyzetet", mondta az Index kérdésére Tóth József a parkolócégeket tömörítő Magyar Parkolási Szövetség elnöke. Az eljárások újraindításának ugyanis vannak költségei. Ezeket a parkolócégek egyszer már megfizették, most ismét fizessenek? – tette fel a kérdést Tóth József. Szakértők úgy látják, a néhány ezer forintos ügyekben ezért nem fogja megérni újraindítani a kereseteket.

„Nekünk sem jó, hogy mindez ismét azokra az autósokra irányul, akiknek évekkel korábbi ügyei vannak. Nekik sem jó, hogy egyszer már azt hitték, rendeződött az ügyük, most pedig újra vegzálni fogják őket”, mondta Tóth József. A Magyar Parkolási Szövetség elnöke ezért azt látja a legjobb megoldásnak, ha peren kívüli megegyezésekre törekszenek.

Miután tavaly a bíróságok számos pert megszüntettek, sok autótulajdonos mára kidobta régi parkolócéduláját. Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke szerint nem lesz könnyű helyzetben az a bíró, aki előtt az autós arra hivatkozik, hogy a korábbi, az eljárást lezáró bírósági döntésre tekintettel már selejtezte az amúgy is régi parkolási ügy iratait, közte a befizetést igazoló szelvényeket. Az autóst ugyanis nem lehet azért felelőssé tenni, hogy 2008-ban nem látta előre, hogy az Alkotmánybíróság majd hatályon kívül fog helyezni egy törvényt.

Kovács Kázmér szerint a perek újraindítása amúgy sem jelenti azt, hogy a parkolási társaságoknak kedvező ítéletet hoznak majd a bíróságok. Az eljárásokban a cégeknek ugyanis azt is meg kell majd tudniuk magyarázni, miért csak 2007-ben hozakodtak elő a 2002-es, 2003-as kis összegű követeléseik tömegével.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!