Zsanett-ügy: ártatlan az öt rendőr

Megszüntette a Budapesti Nyomozó Ügyészség a Zsanett-ügyben a nyomozást az öt rendőr ellen. Az ügyészségi határozat még nem jogerős, ellene nyolc napon belül lehet panasszal élni.

Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője elmondta, az erőszakos közösülés bűntette miatt indult eljárást az ügyészség bűncselekmény hiányában szüntette meg, míg a vesztegetés bűntette miatti eljárást "bizonyítottság hiányában". Ez azt jelenti, hogy a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény és a nyomozás további folytatásától sem várható eredmény.

Közölte, hétfőn valamennyi érintett megkapta a határozatot, ami ellen nyolc napig panasszal élhetnek a Fővárosi Főügyészségen. A szóvivő a határozatot ismertetve elmondta, a híváslisták és a cellainformációk ellenőrzése, valamint a térfigyelő kamerák felvételei, mint objektív bizonyítékok cáfolják a sértett közlését.

Az Inforádió korábbi értesülése szerint a Zsanett-ügyben eljáró ügyészség az erőszakos közösülés tárgyában bűncselekmény hiányában, vesztegetés tárgyában pedig bizonyítottság hiányában szüntette meg az eljárást a meggyanúsított rendőrök - B. Gergely, F. Zsolt, R. Gábor, T. Péter és I. Tibor - ellen.

Az öt rendőr szempontjából a lehető legjobb határozat született, hisz ha nem bűncselekmény hiányában, hanem bizonyítottság hiányában szüntették volna meg velük szemben az eljárást, nem perelhetnék sem Zsanettet, sem a magyar államot, sem a rendőrséget kártérítésért.

Még lehet bírósági ügy belőle

Az ügyészségen múlt hét elején volt az iratismertetés, az egyik gyanúsított ügyvédje akkor azt mondta, hogy az iratok érdemi része nem tartalmazott semmit, ami a védencére nézve terhelő lett volna, bűncselekményre utaló adat vagy információ nem merült fel, ezért azt várják, hogy bűncselekmény hiányában megszüntetik az eljárást.

Ihász Sándor fővárosi főügyész az ATV Egyenes beszéd című műsorában egy kérdésre válaszolva megerősítette, tanúvallomások alapján "van arra adat", hogy a lánynak korábban már voltak hasonló ügyei, amikor másokat megerőszakolásával vádolt meg. Elmondta, több utcai kamerafelvétel is készült a történtekről, és ezek egyike sem támasztja alá a lány vallomását. Az egyik, a Kálvin téri irodaházon elhelyezett térfigyelő például a rendőri intézkedést rögzítette, és ez a rendőrök állításait támasztotta alá.

Mint mondta, Zsanett szavahihetősége akkor is megkérdőjeleződött, amikor azt mondta, hogy egy az autóját követő rendőrségi gépkocsi állította meg. Ehhez képest a felvételeken az látszik, hogy a rendőrök karjelzéssel állítják meg a lányt, fűzte hozzá. "Ott, ezek a volt gyanúsítottaink ezt a sértettet nem erőszakolhatták meg" - fogalmazott a főügyész.

Ihász Sándor elmondta azt is, egy másik, Váci úti kamarafelvétel alapján megállapítható az is, hogy a lányt, követve autóját, a rendőrök a szolgálati gépkocsival hazakísérték. Ez azt jelenti, hogy eljutottak a sértett lakásáig, ám arra nincs bizonyíték, hogy ott történt-e vesztegetés, pénzátadás vagy sem. A főügyész "általánosságban", hangsúlyozottan nem a konkrét üggyel kapcsolatban nem zárta ki, hogy egy ilyen esetben hamis vád miatt eljárás indulhat a hatóság félrevezetése miatt.

Tuza Péter, Zsanett jogi képviselője az eljárást megszüntető határozat után még élhet a pótmagánvád lehetőségével, korábbi nyilatkozataiból az derült ki, hogy mindenképp bíróság elé szeretné vinni az ügyet, de ekkor nekik kell bizonyítaniuk mindazt, amit az ügyészségnek nem sikerült.

Tuza Péter, az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a határozat ellen panasszal él a Fővárosi Főügyészségnél. Ismertetése szerint az erőszakos közösülés bűntette esetében az ügyészség bűncselekmény hiányában szüntette meg a nyomozást, míg a hivatali vesztegetés esetében azért mert "nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése". Tuza Péter szerint "ez a megszüntetési mód jogszabálysértő". Mint fogalmazott, számára a határozat is egy kifejezett megerősítés arra, hogy ebben az ügyben a bíróságnak kellene döntenie.

A rendőrök egyik védőügyvédje, Magyar György hétfőn vette kézhez a nyomozás lezárásáról szóló határozatot. A védőügyvéd a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy nem érte őket váratlanul a határozat, körülbelül erre számítottak. A védőügyvéd ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy csatát nyertek, de nem háborút, és egyelőre nem akarnak előre inni a medve bőrére. "Az eredmény nem biztos, hogy a mi sikerünk, lehet, hogy mások kudarca".

Magyar György az Indexnek úgy nyilatkozott, a Zsanett-ügyben felmerülő kérdések mostanára "igen forróvá váltak", és félő, hogy valaki még megégeti a kezét. A jogász ezzel azokra a lehetőségekre utalt, melyek már régóta foglalkoztatják a meggyanúsított rendőröket. Ha az eljárást megszüntető határozat 1-1,5 hónap után jogerőre emelkedik hamis vád miatt eljárást kezdeményezhetnek, és kártérítési perek egész sorát indíthatják el.

A Rebisz parancsnoka gratulált

Mira Attila, B. Gergely negyedrenű vádlott védője az Indexnek úgy összegezte az ügyészségi határozat tartalmát, hogy aszerint biztos, hogy nem az öt rendőr erőszakolta meg Zsanettet, sőt a lány által előadott helyen, időben és módon senki sem kényszerítette őt szexuális aktusra. Mira Attila felhívta a figyelmünket, hogy most a Budapesti Nyomozó Ügyészségnek lehetősége van, többrendbeli hamis vád miatt eljárás alá vonni E. Zsanettet. Ha ezt valami miatt az ügyészség elmulasztaná, az öt gyanúsított is kezdeményezheti az eljárást. A hamis vád öt évig terjedő büntetési tétele halmazatban akár letöltendő börtönbüntetést is hozhat a Múzeum körúton igazoltatott lánynak, akit az öt rendőr rágalmazás miatt is perbe foghat.

Papp Károly a Rebisz főnöke, hétfő délelőtt tíz órakor személyesen adta át az öt rendőrnek a megszüntető határozatot. Bár gratulált nekik, a jogerőre emelkedésig nem vette vissza őket állományba.

Mira Attila ezt a rendőrségi döntést aggályosnak tartja, hisz egyelőre bizonytalan, hogy a határozatot megfellebezik-e vagy sem. Az ügyvéd ezt, az elmaradt munkabéreket és járulékokat is peresíthetőnek tartja a későbbiekben, ugyanúgy, ahogy a Magyar Államnak is fizetnie kell, az egy hónapos előzetesben töltött időért, amit a gyanúsítottak szintén kérhetnek a bíróságtól.

Rendőrbotrány

A nagy botrányt kirobbantó ügy a 21 éves E. Zsanett feljelentésével indult. Azt állította, hogy május elején rendőrök leintették az autóját a fővárosi Múzeum körúton, majd azt mondták, hogy előállítják. A lány szerint ehelyett egy félreeső utcába hajtottak vele, ahol ketten megerőszakolták.

Az ügyet a politika is felkapta, két rendőrfőkapitány és egy miniszter bukott meg, a Fidesz tüntetést rendezett a Rebisz előtt, Gyurcsány Ferenc napirend előtt beszélt a Zsanett-ügyről a parlamentben.

A történtekkel kapcsolatban a nyomozó ügyészség a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (REBISZ) állományába tartozó öt rendőrt vett őrizetbe. A Fővárosi Főügyészség május 17-én jelentette be, hogy az ügyben öt rendőrt gyanúsított meg a Budapesti Nyomozó Ügyészség: két rendőrt erőszakos közösülés bűntettével és vesztegetéssel, három rendőrt pedig bűnsegédként elkövetett erőszakos közösülés bűntettével. A bíróság május 19-én előzetes letartóztatásba is helyezte őket. Egy hónap után végül mindannyiukat kiengedték, és azóta szabadlábon védekezhetnek.

Az öt rendőr ellen szeptember 12-én egy másik ügyben is vádat emelt a Budapesti Katonai Ügyészség: szolgálatban elkövetett kötelességszegés miatt, és közülük hárommal szemben hivatali visszaélés miatt is eljárást kezdeményeztek. A szolgálatban elkövetett kötelességszegést a katonai ügyészség szerint az öt rendőr azzal követte el, hogy engedély nélkül elhagyta járőrkörzetét. A hivatali visszaélést pedig azzal követte el három rendőr: amikor észlelték, hogy az intézkedés alá vont személynél nem volt személyi okmány, illetve a jármű alapvető iratai is hiányoztak, szabálysértési bírság kiszabása vagy feljelentés helyett hagyták, hogy mentesüljön a felelősségre vonás alól.

A Zsanett-ügy részletes kronológiájáról ebben cikkünkben olvashat.