További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
Versenyt rémisztettek
Az egyik kihallgató szerint megesett, hogy két kutyakiképző azon versengett, hány irakit tudnak annyira megrémiszteni, hogy bevizeljenek. A kutyákat általában szájkosár nélkül, de pórázon eresztették az irakiakra. Az állatokat többnyire a foglyok arcától egy arasznyira fogták vissza.
A kutyakiképzők vallomása az eddigi legegyértelműbb bizonyíték arra, hogy a börtönben zajló kínzások legalább egy részéről tudomása volt a hadsereg felső vezetésének. A fogolykínzások ügyében eddig hét katonát állítottak bíróság elé. A gyanúsítottak a vád szerint lemeztelenítették és szexuálisan megalázták foglyaikat. Az eddigi adatok alapján a zaklatásokat a katonák saját kezdeményezésének tartják.
Önkéntes zaklatók, megrendelt kínzások
A most nyilvánosságra került adatok szerint azonban a Bush által gonosznak jellemzett katonai rendőrök egyéni akcióin túl szervezetten is folyt a foglyok megfélemlítése. A kutyák bevetését az abu-grébi börtön katonai elhárításának parancsnoka szerint egy "kétcsillagos tábornok", azaz az amerikai hadvezetés felsőbb vezetésébe tartozó vezérőrnagy is jóváhagyta. A hadsereg korábbi állásfoglalásai szerint a kutyák bevetését Ricardo Sanchez tábornoknak, az Irakban állomásozó amerikai erők főparancsnokának kellett jóváhagynia, írja a Post.
A lap által megszólaltatott emberjogi aktivisták szerint a kutyás megfélemlítés egyértelműen megsérti a genfi egyezményt. A New York Times értesülései szerint az amerikai külügyminisztérium már 2002 februárjában a kínzások lehetőségére figyelmeztette a Fehér Házat. A Pentagon héjáinál és Chenney alelnöknél mindig is visszafogottabb Colin Powell minisztériuma szerint azzal, hogy az amerikaiak megtagadják a hadifogolystátuszt az afganisztáni háború foglyaitól, jogsértésekre adnak lehetőséget.
Bush nem olvasta
A külügy attól is tartott, hogy ez háború esetén az amerikai katonákat is veszélybe sodorhatja. Érveik szerint a nemzetközi egyezményeket semmibe vevő Bush-kormányzat nem követelhetne joggal emberséges bánásmódot fogságba esett katonáinak. A külügy figyelmeztetése hatására Bushék hadifogolynak ismerték el a tálib foglyokat, megtagadták azonban ezt az al-Kaida tagjaitól és az iraki lázadóktól.
A külügy azután adott ki figyelmeztetést, hogy a John Ashcroft vezette igazságügyi minisztérium a hadifoglyok jogait szabályozó nemzetközi szerződések felmondását javasolta. Bush a Timesnak nyilatkozva tagadta, hogy olvasta volna az igazságügy feljegyzését.